Mellékvese kimerülés

Fontos, , , , , , , , , , , , , ,

Információk, amit tudni kell!

Mi történik a mellékvese kimerülésekor?

„Hirtelen stresszhatás esetén a szervezetben először egy gyors reakció jön létre, amelynek során adrenalin ömlik a keringésbe: szívverés gyorsul, az izmok megfeszülnek, a pupillák kitágulnak, a figyelem koncentráltabbá válik, a test izzadni kezd, a vércukorszint emelkedik. Ez a gyors reakció előkészíti a szervezetet a várható megpróbáltatásokra. A kortizoligény növekedése miatt a progeszteron egyre nagyobb hányada fordítódik a kortizolszükséglet fedezésére, így egyre biztosabban jön létre ösztrogéndominancia. A szervezet kimerülésével az „energiaközpont” szerepét betöltő pajzsmirigy működése is csökken, hogy a maradék energia megtakarítható legyen. Emiatt a pajzsmirigy alulműködésére utaló tünetek-lassúbb anyagcsere, súlygyarapodás, székrekedés, hajhullás, fázékonyság-alakulhatnak ki. A helyzet súlyosbodásával a menstruáció és a tüszőrepedés is elmaradhat, mivel a stresszhelyzet túlélése a ciklus fenntartásánál is fontosabb szemponttá lép elő. Jellemző lehet ilyenkor az is, hogy a menstruáció korábbi befejeződése után a vérzés az 5-6. napon újraindul. A hajnali felébredések és a visszaalvásra való képtelenség, valamint a szorongással teli ébredés szintén a túlterheltség jelei. A túlterhelés ára azonban mindig a kimerülés, amely a pihenés és regeneráció nélkül óhatatlanul testi, lelki és szellemi elhasználódás felé vezet.”

Milyen tünetek jelentkeznek?

„A kimerülés egyértelmű tünetei akkor jelentkeznek, amikor a mellékvesekéreg a túlterhelést már képtelen ellensúlyozni, hormontermelő kapacitása kimerül, és a stresszhormon szintje egyre jobban kezd csökkenni. Az állapot lassan és alattomosan súlyosbodik, amelybe szinte észrevehetetlenül csúszik bele az ember. A stressztűrő képesség további csökkenése miatt már a kisebb megterhelések is egyre komolyabb problémát jelentenek. A szervezet működése egyre kaotikusabbá, a tünetek egyre kifejezettebbé válnak: állandósuló kimerültségérzés, étvágytalanság-hirtelen étvágyrohamokkal, fertőzések, gyulladások, allergiás tünetek, alacsony vérnyomás, felálláskor vérnyomásesés, instabil, alacsony vércukorszint, alvászavarok (elalvási nehézségek, éjszakai felébredések), memória-és koncentrációzavarok, szétszórtság, akaratgyengeség, döntésképtelenség, motiváció-és önbizalomhiány, szorongás, türelmetlenség, pánikszerű tünetek, teljes érzelmi labilitás, depresszió, a nemi vágy hiánya, alacsonyabb testhőmérséklet, hideg végtagok, fényérzékenység, fénykerülés, hányinger, hányás, ciklus-és menstruációs zavarok, meddőség, vetélés.”

Milyen lehetőségek vannak a felismerésre?

„A kimerült állapot felismerésében a panaszok jellege mellett a különböző tesztek, állapotfelmérések, hormondiagnosztikai módszerek és egyéb célirányos vizsgálatok segíthetnek.”

Hogyan lehet ebből felépülni?

„A felépülés lehetőségei közé tartozik a stressz hátterének feltárása, lehetőség szerinti kiiktatása, illetve hatékonyabb kezelése, továbbá a hormonegyensúly helyreállítása, a mellékvese regenerálása, valamint az életmód átalakítása.”

Milyen teendők szükségesek ehhez?

„A stressz elhárítása, a hormonegyensúly helyreállítása, a hatóanyagok pótlása, az életmód átalakítása, testmozgás, táplálkozás. Súlyos fokú kimerülés esetén a szteroidpótlás-vagyis a szintetikus mellékvesekéreg-hormonok alkalmazása-már a legvégső stádium kényszerű intézkedései közé tartozik, amely azonban kritikus állapot esetén életmentő lehet. A szteroidokkal kapcsolatban ugyanakkor alapvető probléma, hogy alkalmazásuk során a mellékvesekéreg saját hormontermelése tovább csökken, így egyre nagyobb adagokra van szükség az állapot fenntartásához, ami hosszú távon súlyos mellékhatásokkal is jár. A kimerült állapot komplex, több szervrendszert érintő jellege miatt a szervezet regenerációja és a mellékvese működésének támogatása kitartást és türelmet igénylő folyamat, amely hónapokba, sokszor évekbe telhet. Mindez nagymértékben függ az állapot súlyosságától és időtartamától, valamint az alkalmazott kezelés hatékonyságától. A megfelelő megoldás azonban nem csupán „elviselhetőbbé” teszi a helyzetet, de jobb életminőséget is biztosít. Ennél is fontosabb azonban a további kimerülés megelőzése, amelyben az ésszerűség, a mértéktartás, valamint a stressztűrő képesség javítása segíthet a legtöbbet.”

Forrás: Dr.Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, 2014, p. 115-122.

Mellékvesék létfontosságú szerepe

Fontos, , , , ,

Információk, amit tudni kell!

Mit kell tudni a mellékvesék működéséről?

„A mellékvesék létfontosságú szerepét a stressz elleni védekezésben már az 1800-as években felismerték. A mindössze néhány grammnyi mellékvesékben a már említett adrenalin, kortizol és nemi hormonok, valamint a szervezet egyes alapvető életfolyamataira ható hormonok termelődnek. A mellékvesék megfelelő működése nemcsak a stressz leküzdése kapcsán, de számos egyéb okból is létfontosságú.”

Mi az a kortizol?

„A leginkább stresszhormonként ismert kortizolt helyesebb lenne „antistresszhormon”-nak nevezni, mivel szerepe éppen a stressz elhárításában fontos. Megfelelő termelődése az ember számára a túlélés kulcsát jelenti. A kortizol biztosítja többek között az agy és az izmok, valamint a vészhelyzet elhárításában fontos más szervek energia-és tápanyagellátását, ugyanakkor visszafogja a túlélés szempontjából kevésbé lényeges folyamatokat. Stresszhelyzetben döntően a kortizol felelős a szervezet egészének hatékonyabb üzemmódra váltásáért.”

Milyen hatásai vannak?

„Anyagcsere-fokozódás, gyorsabb szívműködés, vérnyomás-emelkedés, nagyobb légzésszám, inzulinelválasztás gátlása, magasabb vércukorszint, megnövekedett izomerő, fokozottabb idegrendszeri aktivitás, gyulladáscsökkentés, vérzéscsillapodás.”

Milyen hatásai vannak még?

„A kortizol teszi lehetővé azt is, hogy reggel fel tudjunk kelni, izomerőnket kifejthessük, reagálni tudjunk a kihívásokra, valamint azt is, hogy személyiségünk stabil maradhasson. A kortizolnak a magzati tüdő érésben és a születés utáni légvételek biztosításában is alapvető szerepe van. Lényeges és jellemző hatása továbbá a gyulladásos folyamatok gátlása. A kortizol gyulladásgátló és immunrendszert fékező hatását használja ki az orvostudomány a mesterséges szteroid hormonok segítségével az allergiás és autoimmun folyamatok kezelésekor, valamint a szervátültetés során. Az emelkedett kortizolszint ugyanakkor fokozza a progeszteronhiány és ösztrogéntúlsúly tüneteit, valamint gyorsítja a csontritkulást. A kortizol szintje jellemző napszaki ingadozást mutat. Legmagasabb a hajnali és a reggeli, legalacsonyabb az esti és az éjszakai órákban. Ennek az a biológiai jelentősége, hogy a szervezet „bemelegítésére” és aktív üzemmódba helyezésére reggel van szükség, míg az éjszaka a pihenés és a nyugalom időszaka. Bár a stressz elhárításában számos más hormonnak is szerepe van, az alapfeltételeket a kortizol teremti meg. A hormontermelés kapacitása azonban véges, és egy határon túl a mellékvese már nem képes azt megfelelő szinten tartani. Ha a túlterhelés nem szűnik meg időben, a szervezet a kimerülés felé sodródik.”

Forrás: Dr.Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, 2014, p. 113-115.

Érzelmi evésről

GYÓGYÍRások, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A tapasztalataim!

Korábban már többször leírtam, hogy a rosszullétek kialakították bennem a félelmet és szorongást. Mivel nagyon sokáig senki sem foglalkozott( orvosokra gondolok) a problémámmal-sőt még mi sem tudtuk igazán mi lehet nálam a gond-így az evésbe menekültem.

Már akkor is ettem, ha nem voltam éhes, csak nehogy rosszullét jöjjön rám. Azt éreztem, hogy nem vagyok jól, viszont ezt másképp nem tudtam kezelni, csak úgy, hogy az étkezés nyugtatott meg. Tehát a biztonságérzetet kerestem, hogy ne legyen baj.

Magam sem tudtam, hogy ez abszolút nem normális, ha jön egy félelemérzet vagy egy „nem vagyok jól” érzet, hogy a táplálékban keresem a megnyugvást. Sajnos, még akkor nem tudtam, hogy lisztérzékeny vagyok, így az évek elteltével egyre éhesebb lettem és többet ettem. Na, de hiába ettem sokat és sűrűn, az étel nem szívódott fel és nem is híztam.

Mivel sokat szorongtam és mindig „vártam” a következő rosszullétet, így kialakult nálam a pánik. Féltem, hogy mások előtt rosszul fogok lenni, olyan mintha szégyellnem kellett volna magamat ezért. Családi eseményeken, iskolai órákon, rendezvényeken sem tudtam magamat felhőtlenül érezni, pont ezért.

Akadtak bőven stresszhelyzetek, melyeket szintén úgy kezeltem, hogy elkezdtem enni. Például vizsgák előtt képes voltam befalni 2 zsemlét, holott más semmit sem tudott enni. Na, én meg ezt nem tudtam elképzelni, hogy éhgyomorra „nyomjak le” egy vizsgát. A stresszt muszáj voltam levezetni az étkezésemben. Ha pedig orvosi vizsgálatokra került sor, akkor meg a folyadékba menekültem, vagyis sok vizet ittam, szintén a félelem miatt.

Szóval az évek alatt történtek ezt alakították ki bennem. Azt éreztem, hogy ennem kell és akkor majd biztos nem fogok elájulni. Teljesen hatalmába kerített ez az érzés és minél többször megtapasztaltam, annál jobban szorongtam. Mindig kellett, hogy legyen nálam valami ennivaló, így akkor tuti nem fog leesni a vércukorszintem. Ezt így bemagyaráztam magamnak, sőt el is képzeltem, ezáltal megnyugodtam.

Miután kiderült a problémám, akkor is folytattam tovább ezeket, mert traumát okozott. Olyan mintha emlékezett volna a szervezetem a korábban történt rosszullétekre és emiatt folytattam tovább az evésbe menekülést. Tanórák, különórák, városban való intézkedés közben vagy vásárlás előtt mindig gyorsan ételhez nyúltam. Utána már az édesítőszerre is rákattantam és minden „helyzet” előtt vettem be belőle. Később már az étcsokoládéra és a magokra voltam ráállva. Őszintén bevallom, hogy még a mai napig előfordulnak velem ilyenek. Viszont ez egy csapda is, mert nem az ételtől kellene várnom a nyugalmat és a biztonságot. Nem így kellene gondolnom az evésre, hanem úgy, hogy ez egy szükséglet és nem pedig olyan tényező, ami félelemhez vezet.

Ez az egész ami történt, mély nyomot hagyott bennem és meg kellene tanulnom kezelni a félelmeimet és elfogadnom, hogy nekem több idő kell ahhoz, hogy a lelkem is meggyógyuljon. Sokat szoktam gondolkodni ezen, hogy saját magamat kellene meggyógyítanom, hisz csak én érzem, hogy a lelkem mélyén mire is van igazán szükségem.

Végül, nagyon jól esne, ha találhatnék hasonló helyzetben lévő embereket és tudnék velük „beszélgetni” erről.

Leptinrezisztencia

Fontos, , , , , , , ,

Információk, amit tudni kell!

Mi az a leptinrezisztencia?

„Leptinrezisztencia esetén a szervezet növeli a zsírtartalékokat, mert az agy azt hiszi, hogy a test energiahiányban szenved. Tehát folyamatosan éhesek vagyunk, és közben egyre nő a testzsírszázalékunk.”

Mitől alakulhat ki?

„A leptinrezisztencia kialakulása a stresszel is kapcsolatban áll. Fokozott stressz és/ vagy túl aktív mellékvese-működés esetén megemelkedik a kortizol szintje a sejteken belül. Ilyenkor aktivizálódik egy enzim, amelynek hatására a hipotalamuszban kikapcsolja azokat az érzékelőket, amelyek a leptinszintet észlelik. Minél több és minél nagyobb zsírsejtek vannak a testben, annál több leptinhormon termelődik. Ez jelzés az agynak, hogy hízik a test, és kapcsolja be a zsírsejtek energiává történő átalakítását, vagyis a fogyást. Ám a sok kortizol hatására blokkolódnak a leptinreceptorok, és nem képesek helyesen érzékelni a leptinszintet a vérben, emiatt nem adják ki a parancsot a fogyásra.”

Mivel hozható még kapcsolatba?

„Befolyásolja a teherbeesés lehetőségét.

Általában alacsony D-vitamin-szinttel is együtt jár.

A krónikusan magas leptinszint magas vérnyomáshoz is vezet.

A hasnyálmirigy bétasejtjeiben a leptinrezisztencia egy fehérje kimerítésén keresztül az inzulintermelés leállásához vezet.”

Hogyan lehet visszaállítani a leptinérzékenységet?

„A leptinérzékenység visszaállítása: cirkadián ritmusunk, vagyis biológiai óránk megfelelő hangolása reggeli fényben való tartózkodással, illetve napközben szabad levegőn és természetes fényben való tartózkodással. A bélben élő mikrobáknak is van biológiai órájuk. Ideálisan akkor érdemes ennünk, amikor a Nap már felkelt vagy még fent van. Az esti lefekvés előtt 3-4 órával már be kellene fejezni az étkezést, hogy éjszaka a szervezet az öngyógyító, sejtmegújító folyamatokat elvégezhesse. A tobozmirigy által a sötétség idején termelt melatonin az esti órákban blokkolja az inzulintermelést. Érdemes este kevesebb szénhidrátot fogyasztani, mivel étkezés után a máj a glükoneogenezis (a tárolt keményítőket visszaalakítja glükózzá) révén még cukrot állít elő, ehhez pedig inzulint is igényel, és ha a melatonin blokkolja az inzulintermelést, akkor a glükoneogenezis az esti étkezés után leáll.”

„Ne nassoljunk napközben: a napi három főétkezés elegendő, ha ezek megfelelő tartalmúak és minőségűek, tápanyagokban gazdagok.”

„Kiemelt fontosságú a megfelelő mikrotápanyagok fogyasztása: ezeket zöld leveles zöldségekből, tengeri és halételekből érdemes bevinni. Az étrend rendezésével, a belső óra helyreállításával, a gyulladásszint csökkentésével és megfelelő stresszkezeléssel a mitokondriumok újra helyesen működnek majd. A leptinérzékenység helyreállításával rendeződik a testsúly (beáll az ideális testsúly), javul a hőtermelés, csökken az izzadás, magasabb energiaszintet tapasztalunk, megszűnik az édes ételek iránti sóvárgás, nyugodtabb lesz a közérzet, javul a pajzsmirigy funkció és nő a libidó. Férfiaknál viszonylag gyorsabban elindulhat a testzsírcsökkentés, mivel a nőknek eredendően magasabb a zsírszövetük és a leptinszintjük.”

Milyen hatóanyagokkal lehet támogatni ezt a folyamatot?

„Elsősorban a máj funkcióinak támogatására kell hangsúlyt helyeznünk. Érdemes tehát olyan élelmiszereket fogyasztani, amelyek támogatják a máj többfázisos méregtelenítési és működési folyamatát. Leghatékonyabbak ebben a keserű zöldségek (pitypang, gyermekláncfű, mustárzöld, cikória), a keresztesvirágzatúak (brokkoli, kelbimbó, kínai kel, káposztafélék, karfiol, retek), a cékla, sárgarépa, hagymafélék és a graipfruit. Különösen fontos a megfelelő formájú (metilált) B-vitaminok pótlása, a C-és E-vitamin, cink, taurin, szelén, mangán és magnézium bevitele. Szakemberrel (természetgyógyász, funkcionális tanácsadó) egyeztetve szilimarin (máriatövis hatóanyaga), redukált glutation és lipotróp anyagok (cisztein, kolin, inozitol) alkalmazása is jótékony hatású. Mindig figyelni kell a gyógyszer-kölcsönhatásokra, ezért is javaslom szakember bevonását a változtatási folyamatba!”

Mik támogathatják a mitokondriumok működését?

„A mitokondriumok működését támogathatják még a böjtön kívül a hidegterápiás eszközök-(például Wim Hof-módszer, Cryo szauna), az infraszauna vagy terápiás vörösfény-eszközök (red light therapy). A mozgás bizonyos formái is aktiválják azokat a jelutakat, amelyek a sejtmegújításhoz szükségesek. Étkezésben a magas polifenoltartalom (színes bogyós gyümölcsök), a zöld teában található ECGC vegyület, valamint berberin, kvercetin, alfa-liponsav, acetil-l-karnitin, Q10, karnozin, piceatannol, kreatin, rezveratrol és melatonin hatóanyagok segíthetik a mitokondriumok helyes működését. Utóbbi hatóanyagok kiválasztásához feltétlenül természetgyógyászt vagy funkcionális táplálkozási szakembert javaslok, hogy a gyógyszerinterakciók és egyéni szükségletek vizsgálata biztosított legyen.”

Forrás: Rubin Eszter, Farkas-Boross Zita, Hormonegyensúly, Jaffa Kiadó, 2022, p. 52, 53, 64, 65, 66, 71.

Leptin

Fontos, , , , , ,

A jóllakottság-hormon!

Információk, amit tudni kell!

Mi az a leptin?

„A leptin hatása is rendkívül fontos, amiről szinte alig hallunk, pedig a zsírraktározásban igen nagy szerepet játszik. Az éhséget működtető, ghrelin nevű hormonnal együtt a leptin azt szabályozza az agyban, hogy mikor érezzük magunkat jóllakottnak. A központi idegrendszerben található a legtöbb leptinreceptor, amelyek aktivációja az étvágycsökkentő jelzések kifejeződését fokozza.”

Mit kell még tudni róla?

„Mivel folyamatosan éhesnek érezzük magunkat ( a sejtjeink már érzéketlenek az inzulinra, ezért éheznek, hiszen nem jut be a cukor a sejtbe), az agyunk nem azt az üzenetet kapja, amit kellene. A magas inzulinszint módosítja az agyban a leptinérzékelést is, folyamatos raktározásra buzdítva a zsírszöveteket, így növekszik a zsírpárnánk, holott folyamatosan éhesek vagyunk.”

Mi az a leptinrezisztencia?

„Leptinrezisztencia esetén a szervezet növeli a zsírtartalékokat, mert az agy azt hiszi, hogy a test energiahiányban szenved. Tehát folyamatosan éhesek vagyunk, és közben egyre nő a testzsírszázalékunk.”

Mitől alakulhat ki?

„A leptinrezisztencia kialakulása a stresszel is kapcsolatban áll. Fokozott stressz és/ vagy túl aktív mellékvese-működés esetén megemelkedik a kortizol szintje a sejteken belül. Ilyenkor aktivizálódik egy enzim, amelynek hatására a hipotalamuszban kikapcsolja azokat az érzékelőket, amelyek a leptinszintet észlelik. Minél több és minél nagyobb zsírsejtek vannak a testben, annál több leptinhormon termelődik. Ez jelzés az agynak, hogy hízik a test, és kapcsolja be a zsírsejtek energiává történő átalakítását, vagyis a fogyást. Ám a sok kortizol hatására blokkolódnak a leptinreceptorok, és nem képesek helyesen érzékelni a leptinszintet a vérben, emiatt nem adják ki a parancsot a fogyásra.”

Mivel hozható még kapcsolatba?

„Befolyásolja a teherbeesés lehetőségét.

Általában alacsony D-vitamin-szinttel is együtt jár.

A krónikusan magas leptinszint magas vérnyomáshoz is vezet.

A hasnyálmirigy bétasejtjeiben a leptinrezisztencia egy fehérje kimerítésén keresztül az inzulintermelés leállásához vezet.”

Forrás: Rubin Eszter, Farkas-Boross Zita, Hormonegyensúly, Jaffa Kiadó, 2022, p. 50,52,53.

Ghrelin

Fontos, , , , ,

Az éhséghormon!

Mit kell tudni róla?

Mi az a ghrelin?

„A ghrelin „étvágyhormon”, éhezéskor a gyomor nyálkahártyájából szabadul fel, és a központi idegrendszer felé üzenetet küldve evésre késztet.”

Amit még jó tudni róla:

„Érdekesség, hogy nemcsak arra buzdít minket, hogy együnk, hanem eltolja a „kívánósságunkat” is a zsírban gazdagabb ételek irányába. Láthatjuk, hogy sokszor nem is a „mi” döntésünk, hogy mit kívánunk, hanem a szervezetünk jelzései alapján választunk. Hasonlóképpen a megváltozott bélflóránkban élő baktériumok is irányítani tudják, hogy mit kívánunk enni.”

Mire kell odafigyelni?

„A ghrelin szintje éhgyomorra magas, és a várható étkezések időpontja előtt is megemelkedik. Ezért is hasznos módszer a rendszeres időpontokban való evés megváltoztatása, vagyis a szervezet „megzavarása” hosszabb-rövidebb böjti időszakokkal, mert így pozitív irányban hathatunk az étvágyhormonunkra. Aki tehát folyton éhes, az nagyon lassan és fokozatosan felépített időszakos böjtökkel kitolhatja az éhségérzetét. Rossz hír viszont, hogy amennyiben csak energiamentes folyadék (pl. víz) kerül a gyomorba, akkor a ghrelinhormon szintje nem csökken, energiabevitelt követően viszont egy órával később már igen. Újabb fontos információ a kapkodva evőknek: a tíz perc alatt behabzsolt étel hatására nem lépnek működésbe olyan biokémiai reakciók, amelyek az éhségérzetünket csökkentenék! Az alaposan megrágott étel, a komótosan elfogyasztott táplálék tud csak bizonyos idő után telítettségérzetet okozni.”

Forrás: Rubin Eszter, Farkas-Boross Zita, Hormonegyensúly, Jaffa Kiadó, 2022. p. 50-51.

Ösztrogénről

Fontos, , , , , , , , ,

Amit még tudni kell!

Milyen okok miatt jön létre az ösztrogéntúlsúly?

„Az ösztrogéndominancia legfőbb okait a tartósan fennálló stresszhatások, az ösztrogénhatású mesterséges vegyületek szervezetbe kerülése, valamint azok a tényezők képezik, amelyek a progeszteron elégtelen termelődéséhez vezetnek.”

Milyen panaszokat tud okozni?

„Mellfeszülés, mellcsomók és ciszták, rendszertelen, fájdalmas, görcsös, darabos vagy pecsételő vérzés, premenstruációs szindróma, tüszőrepedés nélküli ciklusok, méhnyálkahártya-túlburjánzás, méhnyálkahártya-elvándorlás a méhből, méhnyakelváltozások, jóindulatú méhdaganat, petefészekciszták, kismedencei gyulladások, pattanások, szőrösödés, hajritkulás, meddőség, vetélés, rosszindulatú elváltozások, korai menopauza, álmatlanság, alvászavarok, kimerültség, erőtlenség, hangulatváltozások, ingerlékenység, szorongás, depresszió, memóriazavarok, elérzékenyülési hajlam, migrénes fejfájás, csökkent nemi vágy, vércukorszint-ingadozás, édesség utáni vágy, szénhidrátéhség, emésztőrendszeri zavarok, puffadás, pajzsmirigy-működési zavarok, súlygyarapodás, hasi és csípőtáji elhízás, folyadék-visszatartás, ödéma, immunrendszeri gyengeség, allergiahajlam-fokozódás.”

Mire kellene még odafigyelni?

A hormonegyensúly borulásához még hozzájárulnak a nem megfelelő táplálkozási szokások. A finomított szénhidrátok, az állati eredetű termékek- főként a zsírok folyamatos és túlzásba vitt fogyasztása, a magas ösztrogéntartalmú tápanyagok többsége, rost-, vitamin-és tápanyaghiány, illetve az éhezés.

Mik azok a xenoösztrogének?

„A xenohormonok (xeno=kívülről származó, idegen) olyan testidegen vegyszerek, amelyek a környezetből a szervezetbe jutva hormonszerű hatásokat váltanak ki, megzavarva és felborítva ezáltal a hormonális egyensúlyt.”

Kinek milyen hatással van a szervezetére?

„Nőknél: cikluszavarok, mellcsomók, melldaganat, policisztás petefészek, endometriózis, mióma, kismedencei gyulladások, a nemi szervek rosszindulatú elváltozásai, magzati fejlődséi zavarok.

Férfiaknál: ivarsejt-képződési zavarok, spermiumszám-csökkenés, prosztatanagyobbodás és-daganat, heretumor.

Mindkét nemnél: immungyengeség, allergiák, autoimmun gyulladások, idegrendszeri( figyelem-és koncentráció-) zavarok, motivációhiány, hormonális problémák, terméktelenség, csontritkulás.

Gyermekeknél: a szaporítószervek és az ivarsejtek fejlődési zavarai, immunrendszeri gyengeség, allergiák, magatartási, tanulási és más idegrendszeri zavarok, hormonális problémák, korai nemi érés.”

Mi a helyzet a vegyszerekkel?

„A helytelen életmód hormonális rendszerre is kivetülő hatásait a környezet mértéktelen szennyezése és a különböző termékek vegyszertartalma súlyosbítja. E káros vegyületek ott vannak a levegőben, a vizekben, a talajban, az élelmiszerekben, a mosó-és tisztítószerekben.”

Mely termékeket érinti ez?

„Szintetikus mosószerek, illatosított öblítők, mosogatószerek, háztartási tisztítószerek, tusfürdők, samponok, testápolók, intim ápolók, fogkrémek, dezodorok, izzadásgátlók, körömlakkok, hajlakkok, hajfestékek, kozmetikumok, napozószerek és bőrápolók, illatosított termékek, fehérített termékek, babaápolási cikkek, lágyított műanyagok, PVC-k, padlószőnyegek, műanyag lambériák, festékek, lakkok, oldószerek, hígítók, gyomirtók, rovar-és gombaölőszerek, növényvédő szerrel kezelt és tartósított élelmiszerek stb.”

Mik tartoznak a szintetikus hormonok közé?

A szintetikus progeszteronvegyületek közé tartoznak a fogamzásgátlók és hormonpótló készítmények. A szintetikus ösztrogének megtalálhatók többnyire hormontartalmú készítményekben és állati eredetű termékek által jutnak be az ember szervezetébe.

Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014, p. 45, 46, 49, 51, 54, 57, 58, 59.

Ösztrogéndominancia

Fontos, , , , ,

Röviden, amit tudni kell róla!

Mit nevezünk ösztrogéndominanciának?

„Az ösztrogéndominancia az az állapot, amikor az ösztrogén túlsúlyba kerül a progeszteronhoz képest. Az ösztrogén túlsúlya azonban nemcsak az ösztrogén emelkedett szintje mellett állhat fenn, hanem normál vagy alacsony szintje esetén is, ha a progeszteron elégtelen mennyiségben van jelen. Az ösztrogéndominancia tehát nem azt jelenti, hogy önmagában sok az ösztrogén, hanem azt, hogy a progeszteronhoz képest túl sok. Az ösztrogéndominancia lényege éppen a kóros arányeltolódás az ösztrogén javára.”

Milyen gyakori az előfordulása?

Magyarországon a nők több mint 50%-nál érzékelhetők az ösztrogéntúlsúly, vagy a progeszteronhiány tünetei. Abban az esetben, ha a tüszőrepedés elmarad, olyankor még a rendszeres menstruáció ellenére is progeszteronhiány és ösztrogéntúlsúly jön létre. Létezik vér-vagy nyálmintából végzett hormondiagnosztika, ami megerősíti, hogy nincs elegendő progeszteron a szervezetben.

Miért jelent problémát?

Jó néhány nőgyógyászati problémákat okozhat.

Kezdetben nehezen észrevehető, viszont az évek elteltével jól láthatóvá válik, amikor a panaszok a mindennapi életmódot hátráltatják. Mivel jár ez? Erősödő menstruációs görcsök, fájdalmasan feszülő mellek, testsúlytöbblet, gyarapodó szőrzet, hajhullás.

Felborítja a ciklust, akadályozza a peteérést.

Mellcsomót, petefészekcisztát, miómát, meddőséget illetve vetélést eredményez.

Gátolja egyéb hormonok hatását is, pajzsmirigy-működési zavart és férfias tüneteket hozva létre.

„Kóros burjánzásra készteti a női szövetek sejtjeit, s ennek túlépült méhnyálkahártya, bőséges menstruáció vagy daganat lehet a következménye. Míg az ösztrogén szabályos esetben felépíti a méhnyálkahártyát, az ösztrogéntöbblet túlépíti azt. A méhnyálkahártya túlépülése, burjánzása és vastagodása addig folytatódik , amíg a méh belső terében lehetséges. Döntően a hormonegyensúly zavara felelős a menstruációt kísérő hangulatzavarokért, a nemi vágy csökkenéséért és a korai menopauzáért is. A hormonegyensúly felborulásának hatásai nemcsak a női szervek-a mellek, a méh, a petefészek és a hüvely-területén, hanem a szervezet minden részében jelentkeznek. A hormonok összjátékának zavara alapjaiban képes megváltoztatni egy nő életminőségét és életesélyeit.”

Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014, p. 42-43.

Hogyan hat a stressz a szervezetre?

Fontos, , , , , , , , , , , ,

Milyen formái és hatásai vannak a stressznek?

„A szervezetet érő stresszhatások sokfélék lehetnek, amelyek a szervezeten kívül és belülről egyaránt származhatnak. Stresszhatást nemcsak fizikai értelemben megterhelő helyzetek-nehéz munka, túlórázás, kimerítő sport, drasztikus fogyókúra -idéznek elő, hanem lelki és szellemi megterhelések is.”

Példaként felsorolhatjuk az egészségügyi és szociális intézményben dolgozókat, akik a többszörös műszakok által „kiégést”tapasztalhatnak, ezt nevezik „burn out” szindrómának. Továbbá azok az anyukák, akik a várandósságukat „teherként” élik meg. Ezenkívül stresszt okozhat egy adott élethelyzet vagy esemény mint például a többnapos ünnepek, gyerekek iskolai szünideje, az iskolakezdéssel járó teendők, a beteg rokon ápolása stb. Emellett még hosszú ideig elhúzódó fertőzés, gyulladás, allergia és autoimmun folyamat, illetve nem felismert ételintolerancia, melyek folyamatos gyulladáscsökkentésre késztetik a szervezetet. Stresszhatásokhoz tartozik még a rendszeres önértékelési zavarból és kisebbrendűségi érzésből adódó zavarodottság, a lelki terhek cipelése és érzelmi problémák is. A stressz manapság minden korosztályt érint egészen a gyermekkortól a felnőttkorig.

Melyek a leggyakrabban előforduló stresszhatások?

Életmódbeli problémákhoz sorolhatók a túlórázás, kimerültség, rohanás, éjszakázás ebből kifolyólag alváshiány, cigarettázás, alkohol, koffein, drogok, nem betartott diéták, rossz táplálkozási szokások, mozgáshiány ennek következtében kialakuló elhízás, túlsúly, kíméletlen fogyókúra, túlzásba vitt, kemény sport, ingerszegény környezet, egyhangúság.

Kóros állapotok közé tartozik a baleset, vérzés, operáció, fájdalom, oxigénhiány, infekció gyulladás, túlérzékenység, ételintolerancia, anyagcserezavar, emésztési gondok, hormonális zavar, ingadozó vércukorszint, vitamin-és tápanyaghiány, folyadék-és sóvesztés, tartós betegségek.

Lelki-érzelmi tényezőkhöz sorolhatók az érzelmi konfliktusok, passzív látásmód, félelem, aggódás, szorongás, lelkifurdalás, magabiztosság hiánya, önértékelési problémák, bizonyítási vágy/maximalizmus mely kóros, gyűlölet, agresszió, féltékenység és irigység, párkapcsolaton vagy családon belüli gondok, pénzügyi és szociális aggály, hiábavalóság érzése, veszteség megélése akár szakítás, válás és gyász.

Környezeti hatásokhoz tartozik a kemikáliák a háztartási termékekben, tartósítószerek az élelmiszerekben, egészségtelen anyagok a vizekben, a levegő szennyezettsége, gyógyszerek mellékhatásai, munkahelyi ártalmak, hőhatások, veszélyes sugárzások, elektroszmog.

Mi történik a szervezetünkben, ha hirtelen stresszhatás éri?

„Hirtelen stresszhatás esetén a mellékvese nagy mennyiségű adrenalint, míg tartós stressz esetén kortizolt pumpál a vérbe, hogy a szervezet képes legyen megbirkózni a terheléssel.”

Hogyan hat a nők szervezetére a stressz?

Jelentősen befolyásolja a nők szervezetét a stressz, ezt követően pedig kihat az egészségi állapotra és bekövetkezik a hormonális egyensúly felborulása. Hatással van a testre, lélekre, szellemre, így a hormonális rendszert és a női ciklust is felborítja. Mivel a hormonegyensúly felborul, így ennek következtében kialakul a progeszteronhiány és az ösztrogéntúlsúly, továbbá a prolaktinszint megemelkedik és a pajzsmirigy működésére is kihat.

Mi a megoldás a stressz ellen?

Az egyik legnehezebben tanulható az életben a stressznek a kezelése. Mégis igyekezzünk elsajátítani stresszkezelő technikákat, melynek során megtanulhatjuk a különböző helyzetek/emberek kezelését és csökkenteni a stresszt az életünk során, amennyire csak tudjuk, hisz mindig utólag látjuk be, hogy elsősorban saját magunknak ártunk vele a legtöbbet.

Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014, p. 109-112.

Endometriózisról

Fontos, , , , , , , , ,

Mit kell tudni róla?

Mit nevezünk endometriózisnak?

„Az endometriózis a méhet bélelő nyálkahártya (endometrium) megjelenése és ciklussal összefüggő burjánzása a méh izomrostjai között, valamint a méhen kívül. A rendellenes helyeken megtapadó nyálkahártyaszigetek éppen úgy reagálnak a hormonális változásokra, mint a méhen belüli szabályos nyálkahártya: havonta megduzzadnak és véreznek. Az endometriózis ezért változatos panaszok forrása, amelyeket gyakori szövődmények súlyosbíthatnak. A kórkép szinte csak a fogamzóképes korban lévő nőket, ezen belül is a 20-30 éves korosztályt érinti.”

Milyen területeket érinthet?

Megtapadhatnak a petefészken, petevezetéken, méhen, húgyhólyagon, beleken vagy a kismedence más területein, viszont betörhetnek a szervek, a bél, a méh, a húgyhólyag vagy a hüvely falába is. Elvétve megjelenhetnek az ízületekben, a köldökben, a bőrön illetve műtétek hegében is.

Mit tud okozni?

” Mivel a vérnek nincs lehetősége a külvilágba távozni, a kismedencében rekedő vér gyulladást, összenövéseket vagy tömlőket, cisztákat hoz létre. A petefészkeken kialakuló, akár ökölnyi méretet is elérő ciszták a bennünk felgyülemlő és lebomló vértől sötétbarna színűek (ezért nevezzük ezeket „csokoládécisztáknak”). Ha e tömlők megrepednek, tartalmuk a hasüregbe kerül, és a folyamat távolabbi területekre is tovaterjed, újabb összenövéseket és hasi panaszokat okozva. Az összenövések görcsös fájdalmakhoz, emésztési panaszokhoz, petevezeték-elzáródáshoz vagy meddőséghez vezethetnek. Sokszor azonban a szokatlanul erős és görcsös menstruáció, a vérzéssel összefüggő deréktáji fájdalom vagy a várandósság elmaradása az endometriózis első jele.”

Mik a legjellemzőbb tünetek?

Szabálytalan, görcsös, fájdalommal járó menstruáció.

Rendkívül erős-többnyire kismedencei-fájdalom.

Derékba, csípőbe, combokba és más területekre sugárzó fájdalom.

Emésztőrendszeri panaszok mint a bélgörcsök, puffadás, véres széklet.

Rendszeres illetve fájdalmas vizelési inger, húgyúti fertőzések, véres vizelet.

Összenövések által méhdeformitások, bizonytalan eredetű hasi fájdalmak.

A menstruáció alatt hőemelkedés (a gyulladás miatt).

Fájdalommal járó nemi együttlét, vagy nőgyógyászati vizsgálat.

Fájdalmas ovuláció (peteérés) középidőben.

Fáradtság, gyengeség, vérszegénység.

Immunrendszerben fellépő zavarok, allergiás tünetek fokozódna.

Eredménytelen fogamzási kísérletek, meddőség .

Milyen okok és környezeti tényezők állhatnak a hátterében?

„Feltehetően tehát a progeszteronhiány és a következményes ösztrogéndominancia teremti meg a lehetőségét annak, hogy a méhnyálkahártya a hasüregbe vándoroljon, és a ciklussal egyidejű aktivitást fejtsen ki. A menstruációs vér ugyanis sok esetben a petevezetéken át „befelé”, a hasüreg felé is távozhat a méhből, főleg ha a méhnyálkahártya túlépült.(Ennek ellenére mégsem lesz minden ösztrogéntúlsúlyban szenvedő nőnek endometriózisa, ami rávilágít az egyéni hajlam jelentőségére.) A panaszok hátterében gyakran állnak érzelmi okok is, például a várandósságtól való félelem, a nőiséget vagy a párkapcsolatot érintő problémák. Az endometriózis szintén azok közé a kóros állapotok közé tartozik, amelyek gyakorisága az utóbbi időben ijesztő mértékben emelkedik. Míg 1921-ben mindössze 20 esetet írtak le Amerikában, 80 évvel később, az ezredfordulón ugyanez a szám már 12 millió, világviszonylatban 70 millió volt, ma pedig már százmilliónál is több nő szenved endometriózisban. A kórkép gyakoriságának drasztikus növekedését látva önámítás lenne figyelmen kívül hagyni az ösztrogéndominanciához vezető állapotok, valamint a vegyszer-és környezetszennyezés szerepét. Már csak azért sem, mert a 20-35 éves nők méheltávolítása-pusztán az endometriózis következtében-a duplájára nőtt.”

Hogyan lehet felismerni?

„Az endometriózis éppen olyan kiszámíthatatlan állapot, mint maga az ösztrogéndominancia, amely létrehozta. Felismerését a következő lehetőségek segítik:

A tünetek jellege és azok ciklussal való összefüggése.

A családi előfordulás, valamint a korábbi életkorban kezdődött menstruáció ténye.

Nőgyógyászati vizsgálat, amelynek során fontos jel lehet a kismedencei érzékenység, a tapintható csomók, a megnagyobbodott petefészkek, a méh deformitása, vagy a hüvelyben látható rendellenes méhnyálkahártya-szigetek jelenléte.

Laborvizsgálatok, amelyek során a nemi hormonok szintjeinek a ciklus meghatározott napjain történő megállapítása mellett egyéb hormonértékek, pajzsmirigyhormonok, stresszhormon, prolaktin- meghatározása is fontos.

Képalkotó vizsgálatok, amelyek közül elsősorban a hüvelyi ultrahang jön szóba.”

Hogyan lehet megszüntetni?

A természetes progeszteron alkalmazása megoldást nyújthat erre a problémára. Ennek adagolása viszont egyéni beállítást, egyéb hatóanyagokat, a stressz szigorú csökkentését, továbbá egyénre szabott életviteli és táplálkozási javaslatokat követel.

Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014. p. 77, 78, 80, 81, 84, 85.