étkezés, diéta kategóriaarchívum

Véleményem az ünnepi ételekről

Legyen szó bármilyen ünnepi ételről, ha nem bírja az ember emésztése, akkor hiába van jeles alkalom. Nekem sokat változott az ételekhez való viszonyom, másképp érzem az ízeket, illatokat és már nem is úgy tekintek sokszor az étkezésre, mint korábban. A gondolkodásomon az élethez való hozzáállásomon is változtatott. Azok az emberek, akik ezt nem értik meg, ők más világban mozognak. Elmúlt a karácsony és nagyon sok helyen a tipikus ételek kerültek az asztalra. Húsleves, halászlé, rántott hal/hús, töltött káposzta, székelykáposzta, bejglik és további édes/sós sütemények. Az emberek mértéktelenül falnak és pótcselekvésként is tömik magukba az ennivalót, mert ,,ÜNNEP VAN ÉS ENNI KELL!”.

Szerintem ez egy hülye felfogás, majd én eldöntöm, mikor és mit pláne mennyit szeretnék enni. Mindenkinek érezni kellene, hogy mit bír és mennyit és ne egyen csak azért olyanokat, mert ennek most van itt az ideje. Sokan ezért is vesznek be étkezés után emésztésjavítót, mert próbálják elfedni a nehéz ételek hatását. Pedig csak egyszerűen oda kellene figyelni és olyat enni, ami tényleg jól esik és könnyebb a gyomor tőle. Most aktuálisan a szilveszteri menü kerül előtérbe. Virsli, lencsefőzelék, malachús és megint a sok sütemények. Egyébként ezeket bármikor meg lehetne enni, de az emberek többsége most sem bír magával és összevissza eszik, mert ennek MOST van itt az ideje. Én is szeretek finomakat enni, de mostmár odafigyelek arra, hogy a megengedett ételek közül, ami nehéz, azt próbálom szelektálni még jobban.

Megítélések a diétával, étkezéssel kapcsolatosan

Elsősorban a környezetemben tapasztalom, hogy hogy állnak ehhez a témához. A hét év alatt kaptam hideget-meleget egyaránt és sajnos még a mai napig nem tudom úgy kezelni, hogy ne legyek erre dühös. Tudom, hogy nekem is furcsa volt az elején megszokni, de ahhoz már nincs türelmem, hogy állandóan magyarázkodjak és kínosan érezzem emiatt magamat. UNOM! Csak próbálják elfogadni, vagyis csak mutatják ezt, de érzem, hogy valójában nem tudják. Ott van a nézésekben, szavakban, tettekben és ezeket mind tapasztaltam és tapasztalom. Jöjjenek azok, amiket:,,IMÁDOK HALLANI!”: „ezt sem eheted akkor?”,, nem akarsz valami normálisat enni?” ,,már megint ezt a sz*rt eszed?” „ tudom, hogy akkor most ebből te nem ehetsz!” „mert neked ez a bajod, te beteg vagy!” „ jaj, de vékony vagy, hízzál már!” ,,ez mi, amit eszel?” „és ezek mennyibe kerülnek?” „ meddig kell tartanod még ezt a diétát?” és még sorolhatnám tovább, mert mindig tudnék valami újat írni ehhez.

Akik nincsenek ebben a helyzetben nem tudják mit érez egy ételérzékeny, hogyan éli meg ezeket és mennyi nehézséggel kell szembenéznie. Ha egy kis odafigyelés, belátás lenne, elsősorban a családon belül, akkor könnyebben lehetne ezt kezelni. Szeretettel és megértéssel kellene hozzáállni.

Vércukorszint ingadozás

Vajon mi okozhatja?

Van valami probléma még, amiről nem tudok, de érzem, hogy kell még lennie valaminek. Ez az évek elteltével sem oldódott még meg, pedig tartom a diétát. Korán reggel már nagyon éhes szoktam lenni és ha nem eszek azonnal valamit akkor hányingerem lesz, végül elkezd remegni a kezem. Napközben is többször rám jön és figyelnem kell erre, hogy ne legyen gond. Egyébként nagyon elfáradtam ebbe, hogy mindig ezzel kell, hogy foglalkozzak. Többször és keveset tudok enni. Ritka, hogy olyat eszek és elvagyok sokáig étel nélkül.

Bárhova megyek, mindig viszek magammal, hogy meglegyen a biztonságérzetem. Az éhségérzettel együtt jelentkezik még a szomjúság és a fáradtság illetve ingerültség. Sőt gyengeség és esetenként izomgyengeség is. Nagyon lehúz ez az állapot és baromi idegesítő tud lenni. Nagyon örülnék, ha már megoldódna. Egyébként már korábban voltam olyan vizsgálaton, hogy a vérből megnézték az inzulint. Ez úgy nézett ki, hogy korán reggel éhgyomorra levették a vért. Itt a glükózt nézték először, ami nekem általában elég jó értéket szokott mutatni, így talán kizárhatónak mondható a cukorbetegség.

Ezután el kellett fogyasztanom egy megadott mennyiségű szénhidrátot és utána várni kellett 2 órát, hogy újból levegyék tőlem a vért. A glükóznak jó volt az értéke, viszont az inzulin szintje mutatott egy kis eltérést és nem volt benne a referenciaértékbe. Akkor ez így annyiba is maradt, mert nem volt orvos, aki ezzel foglalkozzon. Hogy miért nem mentem cukorterheléses vizsgálatra? Mert a candida miatt ilyen nagy mennyiségű cukrot nem szabadna bevinni, de nyilván vannak olyan kivételes helyzetek, hogy muszáj megcsináltatni. Sajnos én nagyon tartok ettől, amúgy is rosszul tudok lenni, hátha még a cukros vizet meginnám. A vércukorszintmérőt jó ötletnek tartom, mert ha bármi gond van, akkor azzal le tudja ellenőrizni magának az ember.

Nekünk is volt korábban és majd szeretnénk egy újat venni. Mindenképp utána kell ennek járnom, hogy mi okozhatja ezt nálam, mert eléggé zavaró és megvisel lelkileg is.

Tapasztalatok az étkezéssel kapcsolatban

Az elmúlt 7 évben legfőképp a zöldségek, hús, gluténmentes köretek kerültek előtérbe. Az elején még gyümölcsöt is ettem, de végül azt is elhagytam, ugyanis nem bírtam elviselni, ha megettem pl. az almát, akkor a vércukorszintem elkezdett ingadozni és sajnos rám jött a remegés és nagyon éhes lettem. Így, ha eszek is gyümölcsöt, kizárólag a savanyúak jöhetnek szóba és azok is csak ritkán és mértékkel. Hogy mi a helyzet a szénhidráttal? Nagyon nehezemre esett, hogy a megszokott pékáruk után hirtelen jött a SEMMI!

Hiába voltak receptek az interneten, sok volt a kudarc és amit megsütöttünk, az ment ki a kukába. Vagy a többi érzékenységem miatt nem ehettem meg azt, ami egyébként jónak tűnt. A családból rajtam kívül anyukám az, aki tartja a diétát és neki is vannak olyanok, amikre oda kell figyelnie. Nekem nem elég csak arra odafigyelnem, hogy áthúzva legyen a kalász. Ennél jóval több, amit kerülnöm kell.  A glutén mellett figyelnem kell a tejre, tejporra, tejszínre, élesztőre, érlelt ételekre, cukorra, mogyoróra, édes gyümölcsökre és bizonyos tartósítószerekre is ügyelnem kell.

Valljuk be, az itt felsorolt dolgok igencsak SOK ÉLELMISZERBEN megtalálhatóak. Az én vásárlásom nagyjából úgy néz ki, hogy már rutinszerűen kerülök bizonyos sorokat. Persze, még most is előfordul, hogy puffogok, mert néha azért még kívánnám, hisz 22,5 évig mindent ettem. Az elején a kenyér helyett extrudált kenyérszeleteket ettem és itt sem volt mindegy, hogy melyiket. Ami kukoricát tartalmazott csak, abból egy tonnát is megehettem volna, akkor is éhes maradtam. A fehér rizst a candida miatt nem fogyaszthatom, de egyébként ez sem szívódik fel nekem.

Jöttek az alternatívák és elkezdtünk megismerkedni a puffasztott barna rizzsel, hajdinával, kölessel, quinoával, amaránttal. Ezeket köretként is szoktuk fogyasztani. Idő kellett még hozzászoktunk az ízekhez és el kellett fogadni, hogy ez van, ezt kell enni. Több mint egy éve kezdtünk el sütni kenyeret, mert ennyi idő kellett, míg találtunk egy elfogadható lisztkeveréket. Szerencsére mostmár „gyártom” napi szinten és mindketten ezt fogyasztjuk. Ezekre bármilyen feltét mehet, ami megengedett. Sajnos a legtöbb felvágottban található tartósítószer, így kénytelen vagyunk a többféle allergéntől mentest választani, de így sem tudjuk kikerülni 100 %-ig, hogy ne legyen benne adalékanyag.

A húsok közül a sertés és a csirke, amiket általában megeszünk. A halat itt például az olajos halra gondolok, egyáltalán nem kívánom, még a szagától is felfordul a gyomrom. De ugyanígy vagyok a tojással, hogy nagyon keveset eszek és azt is csak úgy, ha sütünk valamit és megsül benne, vagy a rakott krumpli a kivétel még, de jobban a kolbász/virsli, krumpli amiből szedek és csak kevés tojás. A tejtermékek közül csak a vajat és a sajtot eszem. A többi nélkül megvagyok és nem is igényli a szervezetem. Amit megfigyeltem magamon, hogy a zöldségek után nagyon éhes maradok és ez zavar. Utána magokat eszek, mert ez telíti a gyomromat. Például a krumpli is olyan nálam, hogy bármennyit megehetnék belőle, akkor sem érezném, hogy jól laktam. Ami a legjobban hasznosul nálam és érzem is, azok a zsíros ételek. Ilyen a tepertő, szalonna, amiket ha paradicsommal megeszek és egy kis kenyérrel, akkor fél napig elvagyok és nem leszek ideges, hogy na már megint éhes vagyok.

Ugyanis ha érzem, hogy nem ettem eleget, vagy nem szívódik fel, akkor kezdek ingerült lenni és ezt a környezetem is tapasztalja. A másik az édesség, ami számomra létfontosságú, így ezzel is meggyűlt a bajom és jelenleg is kínlódok. A bolti édességek közül  csak a magas kakaótartalmú étcsokoládé jöhet szóba, ezenkívül kb. semmit nem ehetek meg. Két megoldás van: vagy sütök magamnak itthon olyat, ami megengedett, vagy méregdrágán megveszem a mentes süteményeket, csokoládékat, amitől bűntudatom van, hogy milyen sokba kerülnek.

Mivel ezt az életmódot egy életen át kell folytatnom, így nem tudom befejezettnek tekinteni ezt a bejegyzést, így folytatom legközelebb.