A jóllakottság-hormon!
Információk, amit tudni kell!
Mi az a leptin?
„A leptin hatása is rendkívül fontos, amiről szinte alig hallunk, pedig a zsírraktározásban igen nagy szerepet játszik. Az éhséget működtető, ghrelin nevű hormonnal együtt a leptin azt szabályozza az agyban, hogy mikor érezzük magunkat jóllakottnak. A központi idegrendszerben található a legtöbb leptinreceptor, amelyek aktivációja az étvágycsökkentő jelzések kifejeződését fokozza.”
Mit kell még tudni róla?
„Mivel folyamatosan éhesnek érezzük magunkat ( a sejtjeink már érzéketlenek az inzulinra, ezért éheznek, hiszen nem jut be a cukor a sejtbe), az agyunk nem azt az üzenetet kapja, amit kellene. A magas inzulinszint módosítja az agyban a leptinérzékelést is, folyamatos raktározásra buzdítva a zsírszöveteket, így növekszik a zsírpárnánk, holott folyamatosan éhesek vagyunk.”
Mi az a leptinrezisztencia?
„Leptinrezisztencia esetén a szervezet növeli a zsírtartalékokat, mert az agy azt hiszi, hogy a test energiahiányban szenved. Tehát folyamatosan éhesek vagyunk, és közben egyre nő a testzsírszázalékunk.”
Mitől alakulhat ki?
„A leptinrezisztencia kialakulása a stresszel is kapcsolatban áll. Fokozott stressz és/ vagy túl aktív mellékvese-működés esetén megemelkedik a kortizol szintje a sejteken belül. Ilyenkor aktivizálódik egy enzim, amelynek hatására a hipotalamuszban kikapcsolja azokat az érzékelőket, amelyek a leptinszintet észlelik. Minél több és minél nagyobb zsírsejtek vannak a testben, annál több leptinhormon termelődik. Ez jelzés az agynak, hogy hízik a test, és kapcsolja be a zsírsejtek energiává történő átalakítását, vagyis a fogyást. Ám a sok kortizol hatására blokkolódnak a leptinreceptorok, és nem képesek helyesen érzékelni a leptinszintet a vérben, emiatt nem adják ki a parancsot a fogyásra.”
Mivel hozható még kapcsolatba?
„Befolyásolja a teherbeesés lehetőségét.
Általában alacsony D-vitamin-szinttel is együtt jár.
A krónikusan magas leptinszint magas vérnyomáshoz is vezet.
A hasnyálmirigy bétasejtjeiben a leptinrezisztencia egy fehérje kimerítésén keresztül az inzulintermelés leállásához vezet.”
Forrás: Rubin Eszter, Farkas-Boross Zita, Hormonegyensúly, Jaffa Kiadó, 2022, p. 50,52,53.
