Lisztérzékenységről/ cöliákiáról

Információk, érdekességek!

A lisztérzékenység/cöliákia napjainkban felkapott téma lett és ez a betegség a népesség folyamatosan gyarapodó százalékát teszik ki. A felmérések alapján csupán minden tizedik ember tud erről a betegségéről.

Milyen panaszok esetén gyanakodhatunk?

Főként felszívódási zavarok esetén jelentkező panasz hátterében megbújhat a lisztérzékenység.

Hogy mi a glutén?

A glutén, vagy másnéven sikér a búza, rozs, árpa, vízben oldhatatlan fehérje együttese. A kalászosok legjelentősebb fehérje összetevői az alkoholban oldódó prolaminok, melyek az érett mag fehérjetartalmának az 50%-át teszik ki. A búza gluténjét sokféle prolamin ( gliadinok és gluteninek) állítja elő. A búzában megtalálható gliadin mellett más kalászosok prolaminjai is hozzá hasonló immunológiai reakciókat idézhetnek elő. Mint például a rozsban fellelhető secalin, az árpában pedig a hordein is.

Milyen tényezők állnak a kialakulásának hátterében?

Az első a sajátos genetikai hajlam, majd ezt követi a glutén, továbbá azok az immunsejtek (limfociták) melyek károsító hatással bírnak.

Érdekességek

A következő rövid történeti összegzés több száz évet ölel át és jól szemlélteti a cöliákiára utaló ismertetőjeleket és a betegség megállapításának különböző fokait. Évszázadok gyógyítóinak fáradhatatlan megfigyelő-és kutatómunkája alapján a tünetek illetve a kiváltó ok közti összefüggések felismerése áll.

„Kappadókiai Aretaeusaz i. sz. I. évszázadban írta le először a lisztérzékenység tüneteit ( innen ered a cöliákia, azaz, ,,hasbetegség” elnevezés), majd Samuel Jones Gee ( 1839-1911) angol gyermekgyógyász 1888-ban publikálta a cöliákia klinikai képét, és megállapította a diéta jelentőségét is. 1953-ban Williem-Karel Dicke (1905-1962) holland gyermekgyógyász összefüggést talált a betegség és néhány gabonaféle fogyasztása között. Munkatársaival azt is igazolta, hogy a búza alkoholban oldható fehérjererakció, vagyis a gliadin felelős a zsírfelszívódási zavaráért. 1957-ben végezték az első vékonybél-biopsziát, majd a glutén elhagyását követően is. 1972-ben Seah és munkatársai írták le, hogy a lisztérzékenyek vérében autoantitestek mutathatóak ki, amelyek reakcióba lépnek a normál szövettel ( ún. transzglutamináz enzimmel). Ma a vizsgálatok során a transzglutamináz-ellenes antitestek mennyiségét mutatjuk ki, és a diétát követően ezeknek a szintjét ellenőrizzük, így becsüljük meg a betegség aktivitását.”

„2012 októberében az ausztráliai Synchrotron kutatási központban először tették láthatóvá a glutén és az immunrendszer T sejtjei közötti kapcsolatot, ami egyértleműen igazolja a lisztérzékenység-cöliákia-kiváltásában szerepet játszó immunsejtek szerepét. Statisztikák alapján minden százharmincharmadik embert érint ez a genetikailag meghatározott eltérés. A HLA-DQ2-hordozók közül minden huszadik, míg a HLA-DQ8 -hordozók közül minden százötvenedik embernél alakul ki a lisztérzékenység. A HLA-DG gének egyéb változatait hordozó személyek védettek a betegséggel szemben. Dr. Hugh Reid, a kutatás vezetője így nyilatkozott: ,, Most először sikerült szubmolekuláris szinten szemmel láthatóvá tenni a glutén, illetve az immunválasz kiváltásáért felelős két protein interakcióját” ”

1950-es évektől 2012 október: Ausztráliában sikerült bebizonyítani a glutén és az immunsejtek kapcsolódását a cöliákia genetikai prediszpozíció melletti kiváltó okaként. Ez a meghatározó eredmény a jövőben soron lévő kutatások alapjait fogja kifejezni. A cöliákiás betegek csaknem 90 százalékánál kimutatták megelőzően adenovírus-fertőzésen átestek. Áteresztőbbé válik a fertőzés által a bélbolyhok nyálkahártyája a gliadinmolekula részére. Ebben a folyamatban kémiai és mechanikai hatások, gyulladásos folyamatok, fertőzések, továbbá a bélflóra megváltozása is szerepet játszhatnak. Tehát nem allergia, hanem egy autoimmun folyamat.

Genetikai vizsgálatok

„Széles körű genetikai családvizsgálatok során mutatták ki a cöliákia kialakulásának egyik alapfeltételét, azt a genetikai hajlamot, amelyet a HLA-DQ2 vagy a HLA-DQ8 genetikai típusjelent. A táplálékban lévő és a bélfalon lebontatlanul áthaladó glutén, illetve prolamin ezekben az esetekben összekapcsolódik az immunsejtekkel, ami a gyulladásos T, B sejtek és citokinok aktiválódása következtében elindít egy immunfolyamatot. A szövettani vizsgálat során a bolyhokban található sejtek (intraepiteliális limfociták-IEL) számának növekedését lehet kimutatni, valamint súlyos esetkben a bélbolyhok zsugorodását, eltűnését.”

Gyakorisága

A lisztérzékenység gyakorisága a fejlett országokban 1-2 a 100-hoz és egyértelmű női dominanciát mutatnak az adatok. Globálisan megfigyelhető gyarapodását a csecsemőkori bélflórával, ezenkívül a megfelelő bélflóra kialakulásának hiányával is kapcsolatba hozzák. A lisztérzékenység nagyobb fokú gyakoriságát észrevették azoknál, akik császármetszéssel jöttek a világra. A cöliákiában a mikrobiom vizsgálat közben elsődlegesen a Lactobacillusok, a Bifidobacteriumok, a Firmicutes mennyiségének csökkenését, a Bacteroides, a Proteobacteriumok, az Escherichia coli és a Clostridium mennyiségének emelkedését kimutatták.

Fontos információk!

A lisztérzékenység egy autoimmun folyamat, így további autoimmun betegségekkel együtt sokszor előfordul.

Az autoimmun folyamat megszűnik a glutén elhagyását követően. Ezért nélkülözhetetlen a gluténmentes diéta szigorú betartása.

Nemzetközileg elfogadott jelzés az áthúzott kalász a gluténmentes termékek egységes jelképe. Hasznos információkkal látja el a betegeket a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete.

Nem allergia, hanem autoimmun betegség, melynek az okát ismerjük.

Az immunológiai folyamatot, melyet a glutén vált ki és a bélbolyhokban gyulladást okoz.

Felszívódási zavart okoz a bélbolyhok hiánya vagy nem megfelelő működése, ami továbbá vashiányt és egyéb nyomelemek, vitaminok hiányát eredményezi.

Sokszor más szerveket is érint.

A betegség tünetmentességét a glutén elhagyása oldja meg.

A lisztérzékenységgel együtt járhat másodlagos laktózérzékenység.

A családtagok vizsgálata is szükséges feltétlenül a genetikai hajlam végett.

A pontos diagnózis megállapítása előtt ne kezdd el a gluténmentes diétát!

Forrás: Dr. Tamássy Klára-Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018. p. 125-131.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük