Címkearchívumok: alapvető ok

Reflux

Amit tudni kell róla!

Milyen tényezők állnak a kialakulásának hátterében?

Akik ülőmunkát végeznek.

Rendszeres és nagyobb stressznek vannak kitéve.

Rendszertelenül étkeznek.

A vacsorát későre teszik és nehezen emészthető ételt esznek.

Alkoholt fogyasztók.

Túlsúllyal rendelkezők.

Ezek a tényezők mind a reflux betegséghez vezetnek. Az életvitel és az étkezési szokások megváltozása is befolyásolta a reflux gyakori előfordulását. Az elmúlt években a kutatások szerint refluxra vonatkozóan a nyelőcső-mikrobiom összetétele is változik és a gyomorsavban a mikrobák hatnak a savtermelésre, illetve a gyomor működésére.

Érdekesség:

” A reflux egy relatíve “új” kórkép. A nyelőcső-fekélyről 1906-ban Wilder Tileston írt, majd 1934-ben Asher Winkelstein számolt be először azokról az eseteiről, akiknél megfigyelése alapján a nyelőcső gyulladását és a panaszokat a visszaáramló gyomornedv, benne a sósav és a pepszin enzim okozta. Ezt megelőzően az orvosi irodalom a nyelőcsőgyulladás okaként “csak” a dohányzást és az alkohol direkt hatását feltételezte. Az elmúlt évszázad évtizedeiben-mielőtt a Helicobacter pylori kóroki szerepét fedezték volna-, az akkori ismeretek alapján a tudósok azt gondolták, hogy a fekélybetegség hátterében a fokozott savtermelés állhat, s elsődlegesen ennek a csökkentésére irányultak a kutatások. A piridin -2 acetamid molekula antivirális hatásának vizsgálata során bizonyos mértékű savcsökkentő hatást észleltek, majd az 1973-ban kifejlesztett első hisztaminreceptorgátló cimetidin szerkezete alapján egy benzimidazolgyűrűt kötöttek a piridinmolekulához. A molekula további átalakítását követően 1979-ben szintetizálták az omeprazolt, az első protonpumpagátló szert, amelyet 1988-ban a római a gasztroenterológiai világkongresszuson mutattak be. További kutatások-számtalan oldalhajtást követően- irányították rá a figyelmet 1985-ben a pantoprazol molekulájára, amely a szükséges klinikai vizsgálatok után 1994-ben került a mindennapi orvosi gyakorlatban is elérhető készítmények közé. Oldhatósága és stabilitása miatt ez volt az első vénásan is alkalmazható ilyen szer.

A refluxról:

“A reflux betegséget a felső emésztőtraktus összetett mozgászavara okozza, melynek következtében a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló sósav és pepszin, illetve egyéb gyomortartalom (ételek, fűszerek, gyógyszerek, a nyombélből való visszaáramlás eseteiben epe és hasnyálmirigynedv) a nyelőcső nyálkahártyáját irritálják. Kimutatták, hogy a nyelőcső-nyálkahártya sejtjeinek gyakori és nagymértékű károsodását eredményezi a sósav mellett a nyelőcsőbe áramló pepszin is, melynek aktivitása 2-es pH körül a legerősebb, és 7,4-es pH körül a nyálkahártyát károsító hatása már nem észlelhető. A sav által aktivált pepszin a nyálkahártya-sérülés fokozódását eredményezi.”

Milyen tünetekkel járhat?

Amennyiben a sav valamint a gyomortartalom a nyelőcső felső részébe, szájüregbe, garat, gége illetve a légutak területére feljön, olyankor “nyelőcsövön kívüli tüneteket” is kivált. A mellkasi fájdalom mögött is meghúzódhat éppenséggel típusos reflux panaszokkal nem járó betegség. A tartós köhögés, sűrű krákogás, fájó torok, különféle fogászati rendellenségek, továbbá alvászavarok. A gyakori napközben is előforduló tünetektől küszködő betegek csaknem háromnegyede éjszakai refluxról is említést tesz, mely az életükre komoly hatást gyakorol. Számos ok kollektív hatása idézi elő a panaszok kialakulását és növelését. A hasüregre gyakorolt nyomás mint például az emelés, hosszú ideig fennálló elhízás esetén (hányás, gyakori büfögés, köhögés) melyek ha erősödnek kialakítják a refluxot.Egyes sportok és foglalkozások ilyen a súlyemelés, evezés, fúvós hangszereken zenélés, üvegfúvás) a tünetek megjelenését eredményezik. A stressz által a gyomorszáj nyitott állapota sűrűn rövid vagy tartós ideig meglévő refluxot vált ki, ami akár több napokig is elhúzódhat. Egyes gyógyszerek befolyásolják a nyelőcső alsó záróizmának működését, ilyenek a fogamzásgátlók, altatók, antidepresszánsok, hörgőtágítók. Nem szokatlan eltérés a rekeszizomsérv, mely sok esetben epeköveséggel és vastagbél-diverticulosissal kapcsolódik.

Alapvető ok:

A felsorolt tényezőkön kívül a nyelőcső nem elégséges mozgása, mely a feljövő gyomortartalom nem megfelelő ürülését, nyelőcsőben maradását idézi elő. A refluxos panaszok híján meglévő köhögés, sőt légzési tünetek 40-50 százalékában vizsgálatok által alátámasztható reflux áll fenn. A légúti tüneteket ugyancsak a nyelőcsőbe áramló sav váltja ki.

Megállapítása:

A betegséget az orvos állapítja meg az alábbi tünetek esetén: gyomorégés, savas feláramlás, nyelési zavar, nyeléskor bekövetkező fájdalom, kellemetlen szájszag, savas, netán keserű szájíz, hányinger, túlzott nyálképződés, felmaródás a fogakon, éjszaka jelentkező köhögés, savas visszaáramlás miatt alvászavar, mellkasi fájdalom, köhögés. Nyelési panasz, megmagyarázhatatlan fogyás, vérszegénység esetén illetve ha a tünetek további rendellenességek kizárásán túl is fennállnak, akkor nyelőcső és a gyomor vizsgálata mindenképpen fontos.

A következő módszerek léteznek erre:

A nyelőcső és a gyomor endószkópos vizsgálata.

Röntgen.

A nyelőcsőbe helyezett elektródával végzett 24 órás pH-mérés, de ezt csak olyan laboratóriumokban csinálják, ami speciálisan felszerelt.

Egy svéd vizsgálatból kiderül, a napi teendők egészét továbbá az éjszakai alvást is nagyobb mértékben érinti a reflux. A rendszeres dohányzás, a túlzásba vitt alkoholfogyasztás, a túlsúly, a nem rendszeres és nem megfelelő étkezés megváltoztatása a tünetek elmúláshoz szükséges.

Kiket érint?

Európában, valamint a fejlett ipari országokban a lakosság csaknem 40%-nál felnőttkorban jelentkeznek a reflux gyanúját felvető panaszok, amelyek előfordulása a 40. életkor felett egyre növekszik. A felmérésekből kiderül, hogy a lakossság 20%-nak heti és 40%-nak havi refluxos tünetei vannak. A betegségben küszködők közül több a férfi , mint a nő és ennek az aránya 1,5 az 1-hez. 1995 óta 50%-os prevalencianövekedést határoztak meg. A Föld populációjának több mint a fele Helicobacter pylori-fertőzött.

Mit javasolt fogyasztani és mit tanácsos mellőzni?

A fehérjében és rostokban dús ételek, valamint a zabkása fogyasztása javasolt. Az irritáló tényezők közül az erős fűszerek, kávé, alkohol, a magas zsiradéktartalmú, füstölt, sós ételek, a csokoládé, a citrusfélék, a paradicsommal készült ételek mellőzése ajánlott. Az éjszakai tüneteket úgy tudjuk megelőzni, hogy rendszeresen táplálkozunk és a vacsorát nem hagyjuk késő estére.

Javaslatok a tünetek megelőzésére:

A dohányzás csökkentése, abbahagyása.

Fogyás, túlsúly esetén.

Rendszeres mozgás.

Szoros ruhák vagy öv viselésének elhagyása.

Kevés és könnyen emészthető ételek fogyasztása időnként.

Megelőzni a telt gyomor miatti túlzott hasüregi nyomás létrejöttét.

Elkerülni a fűszeres, hagymás, fokhagymás, erős, savas, füstölt ételeket, továbbá az irritáló, savanyú- amik nagy mennyiségben tartalmaznak gyümölcssavat, mint a ketchup, paradicsomlé, mustár, ecet.

A sült és kelt tészták fogyasztása sem tanácsos.

Zsíros, olajos, bő olajban készült, bundás ételek.

Továbbá:

Több fehérje fogyasztása..

Korán vacsorázni és a lefekvés előtti három órában már nem étkezni.

Kerülni a nassolást mint a chips, olajos magvak.

Szénsavas és alkoholt tartalmazó italok, erős tea, kávé, kakaó, méz túlzott fogyasztása se.

Kizárólag zsírszegény tej és tejtermékek fogyasztása.

A csokoládé és egyes gyógyszerek, illóolajok (mentol) is növelhetik a panaszokat.

Éjszaka előforduló tüneteknél, megemelni az ágy fejvégét csaknem 15 cm-rel, ennek következtében csökken a gyomornedv fekvéskor fokozódó visszaáramlása.

Nyáktartalmú ételek fogyasztása, mint például a zabkása (akinek megengedett).

Gyógyszeres kezelése:

Ennek lényege a sav képződését csökkentő szerek használata. A megállapított refluxnál a betegek nagyobb része ún. protonpumpagátló készítményeket szed. Egyéb betegségekre kapott gyógyszerek is fokozhatják a reflux tüneteket, ezért mindig az orvossal kell erről konzultálni. Az enyhébb refluxos tünetek gázképződést nem okozó savlekötő szerek, alginátkészítmény bevételével és diétával mérsékelhetők. (Szódabikarbónát ne alkalmazzunk!)

Forrás: Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018, P. 149- 157.