A pörgős életritmus, a stressz és az agyonhajszoltság hatásai a mellékvesék mellett jórészt a pajzsmirigyet érintik.
Mi a pajzsmirigy és hol található?
„E létfontosságú mirigyünk a gégefő két oldalán helyezkedik el, amely nyelés közben óvatosan ki is tapintható. A pajzsmirigy hormonjai a szervezet legsokoldalúbb hormonjai közé tartoznak, amelyek a sejtek anyagcseréjének sebességét állítják be, és amelyekre a szervezet minden sejtjének szüksége van. Nélkülük lehetetlenné válna a tápanyagban lévő energia üzemanyagként történő elégetése. A pajzsmirigy tehát egyfajta energiaközpontként funkcionál, amelynek „felcsavarása” az anyagcserét gyorsítja, „lecsavarása” pedig lassítja. A pajzsmirigy az anyagcserén kívül a növekedésre és a fejlődésre is alapvető hatással van. Hormonjai az emberi fejlődéshez olyannyira nélkülözhetetlenek, hogy a magzati korban elszenvedett kisfokú hormonhiány is visszafordíthatatlan fejlődési zavarokat és idegrendszeri károsodásokat okoz. Bár a pajzsmirigy működési zavarai mindkét nemet érinthetik, nőknél jóval gyakrabban fordulnak elő. A mirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) révén. A mirigy alul-vagy túlműködéskor egyaránt megnagyobbodhat, ez a golyva, más néven strúma. A pajzsmirigy által termelt jódtartalmú hormonok a T3 és T4. A fő hormon a T3, amely döntően a T4 átalakulásával jön létre, s amely a pajzsmirigyen kívül több más szövetben is keletkezik. A pajzsmirigyhormonok a vérben-a nemi hormonokhoz hasonlóan-fehérjékhez kötődve keringenek. A pajzsmirigy speciális sejtjei egy kalcitonin nevű hormont is termelnek, amely a mellékpajzsmirigy hormonjával és a D-vitaminnal együtt a szervezet kalciumháztartását és csontanyagcseréjét szabályozza.”
Milyen tünetek jellemzők túlműködés esetén?
„Gyorsabb szívműködés, magasabb pulzusszám, anyagcsere-fokozódás, gyorsabb emésztés, hasmenés, fokozott étvágy melletti testsúlycsökkenés, hőemelkedés, melegkerülés (hidegkedvelés), fokozott izzadás, finom tapintatú, meleg, nedves bőr, idegesség, nyugtalanság, remegés, alvászavarok, fejfájás, érzelmi labilitás, fáradékonyság, izomgyengeség (főleg lépcsőn járáskor) ritkuló hónalj-és fanszőrzet, elvékonyodó, korábban őszülő haj, csökkent koleszterinszint, menstruációs zavarok, spontán vetélés.”
Milyen tünetek jellemzők alulműködés esetén?
„Alacsony pulzus, fáradékonyság, hűvös végtagok, lassult anyagcsere, emésztési problémák, székrekedés, puffadás, étvágytalanság melletti hízékonyság, lelassult beszéd és gondolkodás, memória-és koncentrációzavarok, fáradékonyság, erőtlenség, aluszékonyság, nehezebb ébredés és reggeli „elindulás”, szorongás, depresszív hangulat, halván, száraz, hámló bőr, töredező haj és köröm, hajhullás, szőrzet-és szemöldökritkulás, gyakori megfázások, allergiás tünetek, folyadék-visszatartás, puffadt arc és szemhéjak, rekedtebbé és mélyebbé való hang, emelkedett koleszterinszint, a nemi vágy csökkenése, cikluszavarok, a menstruáció elmaradása, meddőség.”
Mi az a Reverz-T3 szindróma?
” A pajzsmirigyben- és számos más sejtben-keletkező, úgynevezett reverz-T3 hormon valójában egy inaktív hormon, amely nem fejti ki tényleges hatást a sejtekben. Az inaktív pajzsmirigyhormon mennyisége ugyanis minden olyan esetben nő, amikor a szervezet tartós stresszhatás, illetve terhelés alá kerül, és fennáll a kimerülés veszélye. Az inaktív hormon fokozott termelődése már a „piros gomb” megnyomását jelenti, amely a szervezet védekező mechanizmusainak egyik kényszerű, de hatékony formája a maradék energia megtakarítására. A tüneteket azonban orvos és beteg egyaránt alulműködésként értelmezheti, és az emiatt elhamarkodott hormonpótlás a szervezet további energiaveszteségét okozhatja. A páciens ezért gyakran tapasztalja, hogy a pihenés és a kezelés ellenére folyamatos kimerültség gyötri, és képtelen utolérni önmagát. Az inaktív pajzsmirigyhormon egészséges és kipihent szervezetben is jelen van, de csak kis mennyiségben. A hormondiagnosztika során számszerű értéke mellett ezért-akárcsak az ösztrogén és a progeszteron esetében-az aktív pajzsmirigyhormonhoz viszonyított értéke, vagyis a két hormon aránya jelenti a fontosabb információt.”
Hogyan lehet felismerni a működészavart?
A tünetek mellett a tapintási lelet, laborvizsgálatok, továbbá a képalkotó és egyéb vizsgálatok segíthetnek a pajzsmirigy működészavar felismerésében. A hormondiagnosztika során tehát további hormonértékek és paraméterek meghatározása is létfontosságú. Ezenkívül azt is szükséges tudni, hogy a napi terhelés milyen mértékben áll fenn, az életvitel és táplálkozás fontossága, adódott-e valamilyen érzelmi hatás (trauma) korábban, van-e tápanyaghiány, vagy bekerülhet-e egyfajta, a pajzsmirigy funkcionálását kedvezőtlen vegyszer a szervezetbe. Eme információk hiányában a kezelés csak a tünetek és a laborértékek javítására korlátozódik, és a komplett ember gyógyítása elmarad.
Hogyan lehet a működését javítani?
Túlműködéskor többnyire a működését gátló gyógyszert írják fel, míg alulműködéskor ugyanakkor gondolkodás nélkül hormonpótlást javasolnak.Ugyanakkor ha stresszhelyzet áll fenn, abban az esetben a pajzsmirigy-alulműködés kezelésével finoman kell bánni, hiszen a kimerült szervezet maximalizálása rizikós lehet. Abban az esetben, ha ezenkívül hormonális egyensúlyzavar-ösztrogéntúlsúly- is van, annak a megoldására is törekedni kell. Emellett a D-vitamin szedését is ajánlják. Ezenfelül a Bioptron lámpa rendszeres alkalmazása is hasznosnak bizonyul. A gyulladás mérséklődése mellett további hatóanyagok-vitaminok, ásványanyagok, nyomelemek, antioxidánsok-használata is lényeges, mint például a szelén és az omega-3 zsírsavak bevitele. Időközben mindenképpen kerülendők a tejtermékek, finomított szénhidrátok és mesterséges adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek. Az alulműködés esetében a káposzta-és retekfélék fogyasztása szintén nem ajánlatos.
„Mindezek alapján a pajzsmirigy működési zavarának elhárításában a következő lehetőségek jönnek szóba: mielőbb meg kell találni a pajzsmirigy működési zavarának valódi okát, szükség esetén támogatni kell a stressz elhárításában fontos mellékvesekéreg működését, gondoskodni kell az ösztrogén és a progeszteron egyensúlyáról, meg kell szüntetni a szervezet gyulladásos folyamatait, kerülni kell a pajzsmirigy működésére káros vegyületeket tartalmazó termékek használatát, ki kell alakítani a szükséges táplálkozási és életmódbeli változtatásokat, gondoskodni kell a megfelelő hatóanyagok pótlásáról, meg kell találni a stressz feldolgozásának módját, valamint a nyugalom és a töltődés lehetőségeit.
Előrehaladott állapotban-például a légcsövet szűkítő pajzsmirigy-nagyobbodás esetén-elkerülhetetlenné válhat a pajzsmirigy egy részének műtéti eltávolítása, amelyet követően hormonpótlásra is szükség lehet. Időben történő változtatásokkal azonban sokat lehet javítani a pajzsmirigy állapotán, hogy a beavatkozás elkerülhető legyen. Ennek során mindvégig szem előtt kell tartani, hogy a működési zavar megszüntetésében az életmód egészének pozitív irányú változtatása segít a legtöbbet. A helyreállítási folyamat-akárcsak a mellékvesekéreg regenerációja-a pajzsmirigy esetében is türelmet igényel. A megfelelő kezelés hatására azonban a pajzsmirigy működése a legtöbb esetben fokozatosan helyreáll, és az életminőség számottevően javul.”
Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014, p. 122-128.