Címkearchívumok: amit tudni kell róla

Leptin

A jóllakottság-hormon!

Információk, amit tudni kell!

Mi az a leptin?

„A leptin hatása is rendkívül fontos, amiről szinte alig hallunk, pedig a zsírraktározásban igen nagy szerepet játszik. Az éhséget működtető, ghrelin nevű hormonnal együtt a leptin azt szabályozza az agyban, hogy mikor érezzük magunkat jóllakottnak. A központi idegrendszerben található a legtöbb leptinreceptor, amelyek aktivációja az étvágycsökkentő jelzések kifejeződését fokozza.”

Mit kell még tudni róla?

„Mivel folyamatosan éhesnek érezzük magunkat ( a sejtjeink már érzéketlenek az inzulinra, ezért éheznek, hiszen nem jut be a cukor a sejtbe), az agyunk nem azt az üzenetet kapja, amit kellene. A magas inzulinszint módosítja az agyban a leptinérzékelést is, folyamatos raktározásra buzdítva a zsírszöveteket, így növekszik a zsírpárnánk, holott folyamatosan éhesek vagyunk.”

Mi az a leptinrezisztencia?

„Leptinrezisztencia esetén a szervezet növeli a zsírtartalékokat, mert az agy azt hiszi, hogy a test energiahiányban szenved. Tehát folyamatosan éhesek vagyunk, és közben egyre nő a testzsírszázalékunk.”

Mitől alakulhat ki?

„A leptinrezisztencia kialakulása a stresszel is kapcsolatban áll. Fokozott stressz és/ vagy túl aktív mellékvese-működés esetén megemelkedik a kortizol szintje a sejteken belül. Ilyenkor aktivizálódik egy enzim, amelynek hatására a hipotalamuszban kikapcsolja azokat az érzékelőket, amelyek a leptinszintet észlelik. Minél több és minél nagyobb zsírsejtek vannak a testben, annál több leptinhormon termelődik. Ez jelzés az agynak, hogy hízik a test, és kapcsolja be a zsírsejtek energiává történő átalakítását, vagyis a fogyást. Ám a sok kortizol hatására blokkolódnak a leptinreceptorok, és nem képesek helyesen érzékelni a leptinszintet a vérben, emiatt nem adják ki a parancsot a fogyásra.”

Mivel hozható még kapcsolatba?

„Befolyásolja a teherbeesés lehetőségét.

Általában alacsony D-vitamin-szinttel is együtt jár.

A krónikusan magas leptinszint magas vérnyomáshoz is vezet.

A hasnyálmirigy bétasejtjeiben a leptinrezisztencia egy fehérje kimerítésén keresztül az inzulintermelés leállásához vezet.”

Forrás: Rubin Eszter, Farkas-Boross Zita, Hormonegyensúly, Jaffa Kiadó, 2022, p. 50,52,53.

Ösztrogéndominancia

Röviden, amit tudni kell róla!

Mit nevezünk ösztrogéndominanciának?

„Az ösztrogéndominancia az az állapot, amikor az ösztrogén túlsúlyba kerül a progeszteronhoz képest. Az ösztrogén túlsúlya azonban nemcsak az ösztrogén emelkedett szintje mellett állhat fenn, hanem normál vagy alacsony szintje esetén is, ha a progeszteron elégtelen mennyiségben van jelen. Az ösztrogéndominancia tehát nem azt jelenti, hogy önmagában sok az ösztrogén, hanem azt, hogy a progeszteronhoz képest túl sok. Az ösztrogéndominancia lényege éppen a kóros arányeltolódás az ösztrogén javára.”

Milyen gyakori az előfordulása?

Magyarországon a nők több mint 50%-nál érzékelhetők az ösztrogéntúlsúly, vagy a progeszteronhiány tünetei. Abban az esetben, ha a tüszőrepedés elmarad, olyankor még a rendszeres menstruáció ellenére is progeszteronhiány és ösztrogéntúlsúly jön létre. Létezik vér-vagy nyálmintából végzett hormondiagnosztika, ami megerősíti, hogy nincs elegendő progeszteron a szervezetben.

Miért jelent problémát?

Jó néhány nőgyógyászati problémákat okozhat.

Kezdetben nehezen észrevehető, viszont az évek elteltével jól láthatóvá válik, amikor a panaszok a mindennapi életmódot hátráltatják. Mivel jár ez? Erősödő menstruációs görcsök, fájdalmasan feszülő mellek, testsúlytöbblet, gyarapodó szőrzet, hajhullás.

Felborítja a ciklust, akadályozza a peteérést.

Mellcsomót, petefészekcisztát, miómát, meddőséget illetve vetélést eredményez.

Gátolja egyéb hormonok hatását is, pajzsmirigy-működési zavart és férfias tüneteket hozva létre.

„Kóros burjánzásra készteti a női szövetek sejtjeit, s ennek túlépült méhnyálkahártya, bőséges menstruáció vagy daganat lehet a következménye. Míg az ösztrogén szabályos esetben felépíti a méhnyálkahártyát, az ösztrogéntöbblet túlépíti azt. A méhnyálkahártya túlépülése, burjánzása és vastagodása addig folytatódik , amíg a méh belső terében lehetséges. Döntően a hormonegyensúly zavara felelős a menstruációt kísérő hangulatzavarokért, a nemi vágy csökkenéséért és a korai menopauzáért is. A hormonegyensúly felborulásának hatásai nemcsak a női szervek-a mellek, a méh, a petefészek és a hüvely-területén, hanem a szervezet minden részében jelentkeznek. A hormonok összjátékának zavara alapjaiban képes megváltoztatni egy nő életminőségét és életesélyeit.”

Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014, p. 42-43.