Információk, amit tudni kell róla!

Az ételallergiák és ételérzékenységek emésztési és felszívódási problémákhoz vezetnek. Ennek megoldása az emésztőrendszer meggyógyítása illetve az allergiát kiváltó ételek elkerülése.

Mit nevezünk allergiának?

Klasszikus definíció: ” A szervezet megváltozott reagálási módja, amelyben az immunrendszer nyilvánvaló szerepet játszik. Az immunrendszer ( a test védelmi rendszere) „marker-eket, jelző sejteket termel, amikor az általa nem kedvelt anyagokra bukkan. A klasszikus markerek közé tartoznak az IgE (immunglobin-E) elnevezésű anitestek, amelyek hozzákapcsolódnak a szervezetben található masztocitákhoz (hízósejtek). Amikor az allergiát kiváltó étel összekapcsolódik a saját, specifikus IgE antitestjével, az IgE előidézi a masztociták degranulációját, és az ez által felszabadított anyagok- mint például a hisztamin és egyéb vegyületek-okozzák az allergia tipikus tüneteit: bőrkiütéseket, szénanáthát, az orrnyálkahártya begyulladását, orrmelléküreg-gyulladást, asztmát, ekcémát.”

Ezenkívül allergiának nevezzük a gyomor-és bélrendszeri tünetek mellett illetve azokat megelőzően mindkettő esetben előfordulhatnak bőr -, szájüregi vagy száj körüli, légzőszervi, szem-és általános keringési, idegrendszeri panaszok is. Pollen, élelmiszer okozta allergia és hisztaminintolerancia esetében a hisztamin okozza kialakult tünetek számottevő részét.

Allergia eredete: görög eredetű szó, alle-„másképp”, ergon-„cselekvés”-allergeia- „eltérő működés”

Mit nevezünk hisztaminnak?

” A hisztamin egy tizenhét atomból álló, nagyon flexibilis, gyorsan lebomló kis molekula, amely könyen képes kötődni különböző receptorokhoz(kapcsolódási pontokhoz). A szövetekben raktározódik, elsősorban a hízósejtekben, inaktív formában. A szervezetben több mint húszféle biológiai hatást vált ki, miután a különböző sejteken található receptorokhoz kötődik. Az idegrendszer területén fontos neurotranszmitter, amely a sejtek közötti kommunikációt végzi. Jelentős szerepe van az immunrendszer területén is, az allergiában ismert, ún. H1- receptorokon keresztül érvényesülő, kellemetlen tüneteket okozó hatása mellett. A gyomorban lévő H2 -receptorokon a hisztamin által kifejtett inger, a gyomorsav képződésének fokozódását eredményezi. A hisztamin a különböző receptorokon kifejtett hatása következtében értágulatot okoz, a szövetek megduzzadását, bőrpírt, viszketést és fejfájást, izgatottságot is kivált.”

Érdekesség:

A fejlett országokban jelentősen megnövekedett az allergia előfordulása az emúlt évtizedekben. Egy felmérésből kiderül, körülbelül 3 európai közül/szenved krónikus allergia okozta tünetek következtében. Csaknem 70 millió ember esetében légúti tünetek, asztma, míg 17 milliónak élelmiszer-allergia vált ki tüneteket. Itthon az utóbbi negyed évszázadban megduplázódott a pollenérzékenységben küszködők száma. Ez körülbelül 2 millió embert érint, akiknél tavasztól őszig egyes pollenek panaszokat eredményeznek. A pollenérzékenyek csaknem 60%-nak parlagfű allergiája van. Régóta köztudott , hogy az allergiára való érzékenység öröklődik. Az egyik szülő részéről allergiája esetén 20-40%, míg mindkettő részéről allergiája esetén 50% felett van az öröklődés rizikója. Az immunrendszernek ekkor főleg az IgE típusú ellenanyag termelésével járó folyamata aktiválódik. Tehát genetikai és környezeti tényezők is állnak a pollenérzékenység kialakulásának hátterében. Ez közel a magyarok 20%-át teszi ki.

Mit nevezünk immuntolerancia hiánynak?

Immuntolerancia hiányának a következőt nevezzük:

” Az immunrendszer csecsemő- és kisgyermekkori fejlődése során a környezetben lévő mikroorganizmusok fertőtlenítőszerekkel történő fokozott eltávolítása, az antibiotikumok gyakori alkalmazása következtében ugyanis a bélflóra (a mikrobiom) megváltozik, és az immunsejtek tanulási folyamata hiányos lesz. Az ún. T-sejtek (Treg) speciális anyagok(bizonyos citokinok) termelésével gátolják az immunrendszer kóros reakcióját, mind az allergénekkel, mind a saját struktúrákkal szemben. Genetikai hajlam esetén tolerancia hiányában már kisgyermekkorban immunológiai reakciók léphetnek fel az ismeretlen anyagok, molekulák (ún.glikoproteinek) hatására. A fák, füvek pollenjei a szem, az orr, a torok és a légutak nyálkahártyájában lévő immunsejtekkel találkozva IgE típusú antitestek kialakulását eredményezik. Az IgE antitestek az ún. hízósejtekhez kötődve speciális anyagok (biogén aminok), köztük a hisztamin felszabadulását is okozzák az IgE képződését kiváltó allergénnel történő ismételt találkozásakor. A felszabaduló biogén aminok (hisztamin, szerotonin) felelősek a kialakult tünetekért, amelyek lehetnek légzőszervi, hasi vagy általános bőrtünetek is. Már kis mennyiségű allergén is kiválthatja a kórképet. A széles körben használt, H1-receptorokat blokkoló, allergiaellenes készítmények a tünetek csökkenését, megszűnését eredményezhetik.”

Miből állapítható meg a pollenérzékenység?

A pollenérzékenység kimutatását úgynevezett bőrteszttel (Prick-teszt) illetve speciális laboratóriumi immunológiai vizsgálattal végzik el. Ezenkívül létezik a molekuláris (komponens alapú) allergiadiagnosztika. Pollenérzékenységet igazolják még vérvétellel nyert szérumból, amivel az IgE típusú speciális antitesteket mutatják ki. Ezt a vizsgálatot úgy nevezik, hogy antigénspecifikus IgE-vizsgálat-inhalatív ( levegőben található allergéneket vizsgáló) panel.

Légúti allergiát okozó pollenek egyes gyümölcsök, zöldségek, fűszerek ellfogyasztása után sok esetben kialakul az ajkak és a szájnyálkahártya duzzanata, továbbá viszkető érzés a szájban, ami ugyancsak a hisztamin és az ún. biogén aminok felszabadulásának hatására alakul ki. Ezenkívül kellemetlen hasi panaszok is előfordulhatnak.

Pollenérzékenységek és keresztallergiák

” Egyénre vonatkozóan a multiplex allergiák együttes előfordulása és speciális keresztallergiák kombinációja, valamint a tünetek kiváltását elősegítő egyéb tényezők idézhetnek elő különböző panaszokat.”

Parlagfű-allergia:
Az erre érzékenyeknél a görögdinnye, a sárgadinnye, a paradicsom, az uborka, a kamilla, a körömvirág, a banán, a gyömbér, a fahéj, a fokhagyma, a cukkini, a naprafogrómag fogyasztása kiválthat tüneteket. Sok esetben a kamillatea, illetve azok a készítmények, amikben megtalálható a kamilla külsőleg alkalmazva is kellemetlen reakciót vált ki.

Nyírfapollen-allergia esetén az almával, a körtével, a cseresznyével, az őszibarackkal, a sárgabarackkal, az avokádóval, a szilvával, a meggyel, a spenóttal, a kivivel, a mogyoróval, a dióval, a mandulával, a zellerrel, a sárgarépával, a paradicsommal keresztallergén, de a burgonya és szója is okozhat panaszokat. A burgonya megpucolása az ujjakon bőrpírt, ödémát idézhet elő, a nyers alma és nyers zöldségek, gyümölcsök a szájban/száj körül kiválthatnak tüneteket.

Fekete üröm esetében: a zeller, a sárgarépa, a petrezselyem, az oregánó, a kömény, a paprika, a burgonya, a koriander, a paradicsom, a kapor, az articsóka, a bszalaikon, a majoránna, a kamilla, a kivi, a napraforgó, az ánizs, a dinnye, az uborka, a mangó, a szerncsendió okozhat keresztallergiát.

Fűpollen-allergia: a rozs, a búza, a szója, a földimogyoró, a tamarind, a burgonya, az élesztő, a borsó, az édeskömény, a lencse, a szója, a bab, az avokádó, a paradicsom, a szentjánoskenyér( karob) lehet a tüneteket kiváltó ok.

Földimogyorópollen-allergia: dió fogyasztása után fordulhatnak elő panaszok.

Diópollen esetében: a mogyoró, a mák, a búza, a rozs, a szezámmag kiválthat tüneteket.

Latexérzékenység: az avokádó, a kivi, a gesztenye, a banán, a spenót és a citrusfélék fogyasztása jelenthet gondot.

„Pollenérzékenység és élelmiszer-allergia során is feltétlenül indokolt a méz, elsősorban a vegyes virágmézek és a virágporral „dúsított” mézek fogyasztásának a mellőzése. Sokszor okoz allergiát a propolisz is.”

„A keresztallergia hasi tünetei az adott pollen légúti panaszokat okozó szezonjában általában fokozottabban jelentkeznek, de a tünetek más évszakban is kialakulhatnak az immunsejtek „jó emlékezőképessége” és egyéb provokáló tényezők hatására.”

Egyes gyógyszerek, vitaminok, gyógyteák, vérnyomáscsökkentők, az aszpirin, némely nem szteroid gyulladáscsökkentők, továbbá sok esetben a megterhelő fizikai aktivitás is növeli az allergia tüneteinek a megjelenését.

Az élelmiszer-allergia

Leginkább gyermekkorban alakul ki az élelmiszer-allergia. A következő allergének tartoznak ide: a tej, a tojás, a szója, az olajos magvak, a földimogyoró, a búza. A gyermekek 5%-át érinti, a felnőtteknél kb. 3-4%. ” A gyermekkorban kialakult földimogyoró-, hal-, ritkábban tejallergia mellett elsősorban a pollenérzékenység vagy a pollenérzékenységek keresztallergiája okozza a panaszokat.” Egy európai felmérés alapján, minimum tízszer többen vélik magukról, hogy étel kiváltotta allergiában küszködnek, mint akiknél ténylegesen fennáll.

Súlyos reakciók:

Alkalomszerűen súlyos, ún. anafilaxiás reakciók is jelentkezhetnek, további esetekben csalánkiütés, tüsszögés, viszketés, orrdugulás fordul elő. A már korábban leírt molekuláris allergiateszttel a lehetségesen súlyos reakciót kiváltó, veszélyes anyagokat, fehérjeláncokat kimutatják.

„Az ismeretlen eredetű” (idiopátiás) anafilaxia esetében szintén a molekuláris alapú, multiplexallergén-chiprendszerek segítségével lehet meghatározni a tüneteket előidéző, addig ismeretlen, speciális keresztallergiák molekuláris hátterét és a potenciálisan súlyos reakciókat kiváltó anyagokat, fehérjemolekulákat is.”

Összegzés az élelmiszer-allergiáról:

” Az allergia leggyakrabban fehérjetermészetű molekula ellen alakul ki ( a pollenekben is kis glikoprotein-molekulák vannak). Ez tehát a szervezet immunrendszerének válasza egy számára idegen molekula ellen. A betegek gyakran az általuk „gyengének” gondolt immunrendszerüket teszik felelőssé az allergiájuk tüneteinek kialakulásért és „immunerősítő” kezelést kérnek, holott allergia esetén az immunrendszer nagyon is éber! A tünetek megszüntetésére használt gyógyszerek a fokozott reakciókat enyhítik. Az allergia tüneteinek kialakulása már nagyon kis mennyiségű allergén elfogyasztása vagy belégzése, bőrrel történő érintkezése során is bekövetkezhet! A tünetek súlyossága függ az allergén mennyiségétől. Bizonyos ételekre elsősorban csecsemő-és kisgyermekkorban alakul ki allergia; ezek közül a leggyakoribb a tej, a tojás, a dió, a földimogyoró. Felnőttkori táplálékindukált allergia legtöbbször zöldségek, gyümölcsök, fűszerek, illetőleg már előzőleg ismert pollenérzékenységek keresztallergiájaként jelentkezik.”

Forrás:

Patrick Holford, A jó emésztés titka, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2011, P. 84- 87.

Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018, P.171-183.