A következő beutalót a hematológiára kaptam, ott egy idősebb férfi volt az orvos. Megvizsgált és ő úgy gondolta, hogy ezek a tünetek a lisztérzékenységtől is lehetnek. Még aznap két vérvételre is sor került. Az egyiknél csak bizonyos értékeket kért, míg a másik kizárólag a lisztérzékenységre irányult.

Ennek az eredményére kellett legalább egy hónapot várni, mert nem helyben vizsgálták, hanem elszállították. Azt tanácsolta, amíg ki nem derül az eredmény, addig egyem ugyanazokat, amiket addig ettem. A CT vizsgálatra április elején kora reggeli időpontban kellett megjelenni és természetesen éhgyomorra. Felvették az adataimat, majd vártunk. Amikor mondták a nevemet, odamentem az egyik ajtóhoz és egy kancsó kontrasztanyagot kaptam, hozzá egy kis műanyag poharat is.

A lényeg az volt, hogy 10 percenként meg kell innom egy pohárral. Amúgy nem volt rossz íze, de jó sem. Enyhén mentolos íz, szénsavas folyadék volt. Mivel éhgyomorra voltam, így azt éreztem, hogy gázosodok tőle. Kb. egy óra telt el mire rám került a sor. Bementem, levetkőztem, a nadrágot ki kellett gombolnom és egy kicsit lehúzni, felül pedig csak egy atléta maradhatott rajtam melltartó nélkül. Mielőtt elkezdődött volna a vizsgálat, a karomba bevezették a branült, mivel ebbe kaptam vénásan a kontrasztanyagot.

A karjaimat a fejemhez tették, kérték, hogy ne beszéljek. Mivel volt egy kis mikrofon, ebbe beszéltek hozzám, figyelnem kellett az utasításokat, hogy pl. mikor tartsam bent a levegőt, mikor fújjam ki. Majd a végéhez közeledve, jelezték, hogy most fogják beadni a kontrasztanyagot. Melegségérzet fogott el és olyan érzés volt, mintha bepisiltem volna. Ezután felöltöztem és kimentem a folyosóra. Amúgy szerencsére nagyon normálisak voltak, így ezzel a részével nem volt semmi gond.

Anyukámmal délután fél kettőig kellett várni az eredményre, de abba is csak egy mondat volt leírva, így nem sokra jutottunk ezzel. Amúgy a CT vizsgálat kb. negyed órás és nekem sokkal szimpatikusabb volt, mint az MR.

Mivel ebből nem tudtunk kiindulni, így kértünk radiológushoz időpontot hasi ultrahangra. Megvizsgált és annyit mondott, hogyha a lánya lennék, akkor biztos azt mondaná, hogy ez műtéti eljárással oldható csak meg, mivel látta, hogy ez egy nyirokcsomó.

A CT vizsgálat eredményét elvitte haza magával és a következő alkalomra kiértékelte nekem és ezért nem kért semmi pénzt. Elmondta, hogy szerinte egy jóindulatú nyirokcsomót lát a májkapuban és ezt mindenképpen operálni kell majd. Még azt is hozzátette, hogy ennek a nyirokcsomónak gyors a keringése és minden tápanyagot elszív tőlem.