Keményítőtermék, mely egy kasszava gumókból készült. Brazíliában és Dél-Amerikában találhatók meg ezek a gumók.
Milyen formában kapható?
Liszt, pelyhek és gyöngy formájában.
Milyen tulajdonsága van?
Teljes mértékben keményítőtartalmú élelmiszer. Akiknek a szénhidrát-fogyasztásukra oda kell figyelni, vagy nyugtalanok amiatt, hogy a keményítő mit okoz a vércukorszintjüknek, számukra ez nem ideális. Ugyanis a tápiókának a glikémiás indexe magas. Fehérje, rost és tápanyag nagyon kevés van benne.
Milyen a hatóanyag-tartalma?
Nagy mennyiségben B-és C-vitamin, szaponinok, kalcium, réz, mangán, kálium és foszfor is van benne.
Milyen pozitív hatásai vannak?
Az allergének esetében ez egy alternatíva.
Antibakteriális, gombaölő hatású.
Vértisztító.
Gondoskodik a máj és vese működéséről, megszabadít a mérgező anyagoktól.
Koleszterinmentes.
Gazdag rostban.
Emésztésileg könnyű.
Biztosítja a vastagbél megfelelő működését.
Hozzájárul a tömegnöveléshez, az izmok serkentéséhez.
Támogatja az egészséges csontokat.
Növeli az energiaszintet.
Hízásban is segít.
Gátolja a születési rendellenességek kialakulását.
Segítséget nyújt az egészséges idegrendszerhez.
Van-e ellenjavallata vagy mellékhatása?
Ha nincs megfelelően megfőzve, akkor ciánmérgezést okozhat. Ennek tünetei a fejfájás, zavartság. Allergiás reakciókat kiválthat, ha túlzásba viszik a fogyasztását. Mindenképpen célszerű orvossal előtte konzultálni, mielőtt fogyasztani szeretnénk. Ezenkívül a latexre érzékeny embereknél ugyanakkor előfordulhat allergiás reakció. Ezt hívják latex-gyümölcs allergiának is.
Miket lehet belőle készíteni?
A felhasználása változatos, mert készülhet belőle sütemény, puding, de még tea is. Továbbá sűrítéshez, kötőanyagként, kenyerek sütéséhez is más lisztekkel keverve.
2014-ben az utolsó évemet kezdtem meg a főiskolán, vagyis 2 hetes csúszással, mert volt ennél fontosabb „dolgom” is. Írtam e-mailt a tanároknak, hogy később tudom elkezdeni az őszi félévet. Megértőek, támogatóak voltak és minden jót kívántak a „nagy naphoz”!
Nyáron már Budapestre kellett a vizsgálatokra menni és a műtétem is ott történt. Egy neves professzor ( sebész) műtött, aki szakmailag a”toppon” van, így jó kezekbe kerültem hála a Jóistennek! Megvolt a maga stílusa és rettegtem is tőle, de mindig tárgyilagos volt és azt mondta, sose szalad előre, hanem mindig az adott dologra figyel oda. Neki köszönhetem, hogy ma élhetek, ugyanis ez a nyirokcsomó rendszer mindent elszívott tőlem és gyorsabb volt a keringése a májamnál. Ezt így fogalmazta meg nekem annak idején a radiológus és hozzátette, ezzel nem lehet várni, minél hamarabb el kell távolítani!
Hogy mire kellett odafigyelnem?
A műtét előtt
Az egyik legfontosabb az volt, hogy ne legyek beteg! Mivel altatásban zajlott a műtét, így nem fázíthattam meg magamat, mert akkor ez akadály lett volna. Így már a műtétet megelőző 2 hétben sehova nem járkáltam, nagyon kellett vigyáznom magamra! A másik, hogy a menstruációm, akkora elmúljon! Persze, hogy „megtréfált” az élet, és nem jött meg időben. Emiatt, még a nőgyógyászhoz is kellett mennem és felírt egy olyan gyógyszert, ami meghozta. De! Ettől, olyan durván jelentkezett, hogy soha többet, ha nem muszáj! Nem egy természetes, hanem mesterséges vérzés jelentkezett, így ezt főleg a nők, el tudják képzelni!
Majd ezt követően megbeszéltem a professzorral, hogy mikor történhetne a műtét. Így ezután szeptember 4-én kellett befeküdnöm, majd jött az ápoló és az aneszteziológus pedig kikérdezett: hány műtetem volt idáig ?, van-e rossz fogam ?, esetleg kivehetős a fogsorom? van-e gyógyszerérzékenységem? Ilyenekre kellett válaszolnom, majd a végén aláírtam a papírt. Anyukám késő délután ment el a kórházból és összeborulva sírtunk nagyon, de nagyon! Most is rám jött a sírás, mert az kimondhatatlanul kemény helyzet volt! Aznap már csak délután fél 4-kor ehettem utoljára, utána csak vizet ihattam. Estére kaptam egy fél adag nyugtatót, lezuhanyoztam majd lefeküdtem aludni. Nagyon nehéz volt, féltem borzasztóan, hogy minden a lehető legjobban alakuljon majd!
A műtét napján
Másnap 5-én meg is műtöttek, itt is volt egy „csavar” a történetben. 10 órára voltam kiírva, de közölték reggel 7 órakor, hogy én leszek az első! Nagyon bepánikoltam hisz anyukám és párom sem volt még ott, de szerencsére nemsokára megérkeztek és amíg előkészítettek, addig próbáltak nyugatni engem. Levetkőztem teljesen meztelenre, majd betakartak fehér lepedőbe. Kaptam infúzióba antibiotikumot, meg még ki tudja mit?! Majd felhelyezték a katétert és vittek is a műtőbe. Ott a folyosón még egy gyors puszi és bíztatás, majd a műtő ajtaja előtt még láttam őket. Soha nem fogom elfelejteni azt az érzést, hogy bármi megtörténhet velem és lehet ennyi volt az életem?! Mivel már nem volt idő reggel nyugtatót bevenni, így intravénásan beadták és kb. pár másodperc alatt elaludtam. Ez még nem az altatás része volt, az majd csak ezután következett. Az utolsó kép a fejemben az volt, hogy végezni fogok a főiskolán és talárban, sapkában látom magamat. Másfél órás volt kb. a műtét, olyan 8 után kezdhették el és 10:30 körül már az ébredőben voltam.
Nekem ez a második születésnapom, mert szerencsésen alakult! Ébredéskor azt sem tudtam merre vagyok, hang alig jött ki a torkomon. Az ébredőszobában voltam és fájdalmat éreztem a hasamnál, láttam hogy be voltam kötözve és elképedtem, hogy milyen nagy részben volt leragasztva. Majd kitoltak és vittek a kórterembe vissza. Anyukám és párom nélkül nem bírtam volna ki ezeket a napokat, vagy nagyon nehezen! Volt, hogy testvérem és párom anyukája is meglátogatott, ez is sok erőt adott, apukámmal és a többiekkel telefonon beszéltünk.
A műtét után
Miután túlestem rajta aznap se enni, se inni nem lehetett, csak benedvesíteni a számat egy kis fapálcika segítségével, aminek a végén volt egy vatta! Nagyon kellett vigyáznom a két zacskóra, ami az egyik a katéternek volt, a másik a sebet tisztította! Ebből a kettőből lógtak ki csövek és nem szabadott, hogy kimozduljanak! Aznap végig feküdtem, nem mocoroghattam! A heg elkezdett „ugrálni” és úgy éreztem, mintha rángatóztam volna kicsit, majd a napok elteltével viszketett is. Tudom, a gyógyulás része volt ez is. Már másnap megpróbáltam felkelni, lassan felállni. Ez úgy történt, hogy oldalra fordultam, feltoltam a könyökömmel magamat és szépen felültem. Szédültem, de lassan felálltam és óvatosan sétálgattam a szobán belül. Korgott már a gyomrom rendesen, így enni is ehettem már egy keveset.
A bent töltött napok alatt, sokat sétáltam a folyosón befáslizott lábakkal, nehogy trombózist kapjak! Az altatás engem nagyon megviselt és minden bajom volt tőle. Hányinger, öklendezés, melegségérzet, majd a torkom is elkezdett fájni, mivel a pipát ledugták és ez ezzel járt. A fájdalomcsillapítót mindennap kaptam, volt olyan éjszaka, hogy hányás ellenit kértem, azonnal hívtam a nővérhívót, azt éreztem kidobom a taccsot. A napok előrehaladtával egyre jobban lettem és kezdtem összeszedni magamat szépen. Viszont nem tagadom, borzasztó fájdalmakon mentem keresztül! A diétámat ugyanúgy tartottam és mivel a kórházi kaja nem volt épp a legfinomabb, mert levesnek jó zsírosat kaptam, meg többnyire ízetlen kajákat. Anyukám pár nap után már hozott nekem ételt. A lényeg az volt, hogy ne legyen nehéz és puffasztó. Párolt csirkemelllet és répát rizzsel illetve almakompóttal ettem. Meg előre gondolkodtunk és vittünk be száraz illetve ami hűtőben elállt kajákat. Reggelire mézet/dzsemet/vajat/sajtot/felvágottat is kaptam, vacsorára is hasonlót. Mikor már kivették a katéter csövét, meg a másik tasakét is, sokkal jobban tudtam mozogni. Utána a tartásom zavart, össze voltam görnyedve és alig bírtam kiegyenesedni. Kértem én is a gyógytornász segítségét, majd gyakorlatokkal segített, hogy jobban legyek.
Itthon
Miután kiengedtek továbbra is vigyáznom kellett magamra. A diétát természetesen ugyanúgy tartottam és itthon is segítségre szorultam. Fürödni 6 hétig nem lehetett, csak úgy, hogy alulról. Anyukám egy törölközőt majd egy plédet tett oda a hasamra. A hajmosást úgy oldottuk meg, hogy a fürdőszobába két széket tettünk be. Az egyiken ültem , a másikon a lavór volt és hátrahajtottam a fejemet.
Mivel a gyakorlatom is elkezdődött, így hátizsákkal jártam a suliba és figyelnem kellett, hogy 2 kilónál többet ne cipeljek! A varratszedésig kb 10 nap telt el, ezalatt anyukám a sebemet mindennap átkötötte. Mikor kiszedték, akkor már egyenesebb volt a tartásom és könnyebben tudtam mozogni. Hetekig csináltam a leírt gyakorlatokat és már a megszokott módon keltem fel és feküdtem le. Óvatosan, oldalra fordulva, hogy a hasam ne nyíljon szét!
Kemény, küzdelmes , tanulságos időszak volt és amíg élek, sose felejtem! Óriási hála legfőképpen édesanyukámnak, aki mindennap oda és vissza utazott vonattal és ott volt mellettem, segített mindenben! Csodálom és felnézek rá, hogy mennyi erő van benne! Hálásan köszönöm még apukámnak, testvéremnek, páromnak és családjának, hogy ők is tartották bennem a lelket és azoknak is akik telefonon érdeklődtek!
Hogyan védekezhetünk ellene? Mit tehetünk, ha már beleestünk?
Tapasztalataim!
Manapság nagyon sok ember könnyen elkap mindenféle vírust, sajnos a gyenge immunrendszerünknek és a sok stressznek köszönhetően.
Ezért próbáljunk meg többféle vitamint szedni és a bélflóránkat erősíteni, hisz ha ez rendben működik, akkor kevesebb az esélyünk arra, hogy betegek legyünk!
Minden reggel éhgyomorra/estére probiotikumot szedek és mivel többféle diétát kell tartanom, így a táplálkozásommal is próbálom magamat egyensúlyba hozni! Ezenkívül C és D-vitamint, B-komplexet szedek, vasat, magnéziumot, kalciumot és cinket is.
Emellett Homoktövis velőt iszok, aminek magas C-vitamin tartalma van és a gyulladásos folyamatokban is sokat segít! Nemrég kezdtem az Izlandi zuzmót kipróbálni tabletta/por formájában és azt vettem észre, hogy ez is nagy segítségemre van!
Szeretem a gyömbért, mert tudom hogy kiváló baktérium és vírusölő, így azt is szoktam eszegetni, persze csak a megengedett mennyiséget! Aki bírja/ eheti egy kis gerezd fokhagymát felvágni és mézzel együtt akár, de külön is meg lehet enni!
Gyógyteák közül amiket szoktam fogyasztani az a Csipkebogyó, Zsálya, Lándzsás útifű, Hársfavirág és a Bíbor kasvirág. Mindig váltogatom és figyelek arra, hogy mennyi ideig iszom! Általában kúraszerűen lehet egyes teákat, de van olyan, amit folyamatosan is szabad inni!
A citromot csak ritkábban, mert nekem bejelez a szervezetem rá! Ezt úgy értem, hogy a torkomat kezdi irritálni, ha sokat vagy rendszeresen használom! Ez is egyéntől függ, kinek bírja a szervezete!
Méznek csak egy mokkáskanálnyit ( műanyag kanállal!) és abból a fenyőmézet választom, mert ilyen esetekben nagyon hatásos tud lenni!
Fájdalomcsillapítót természetesen csak szükség esetén veszek be, mikor már fájdalmaim vannak!
A folyadékbevitelre is fokozottabban ügyelek ilyenkor, hisz ezzel segítem a méregtelenítést!
Infralámpával melegítem az arcomat, homlokomat és a füleim alatt is, hisz a nyirokcsomók beduzzadnak és fájdalmassá válnak! Izotóniás tengervizes vagy bodorózsából készült orr/torok sprayt is alkamazok!
Ha ez még nem lenne elég, eukaliptuszos balzsammal kenem be a mellkasomat/ hátamat, torkomat, füleim alatt. Nagyon nyugtató hatással van és csökkenti a felső légúti tüneteket!
Gyerekkorom óta jól bevált a test illetve fülgyertya használata, mely nagyon sok esetben segített már nekem! Ezt főként csak bioboltokban lehet kapni!
Végül a sok pihenés/ relaxálás ami még tudja az állapotunkat javítani!
Mindenki vigyázzon magára ebben a beteges időszakban!
Ez egy nagyon nehéz és szokatlan helyzet-főleg az elején- mind az ételérzékeny és családja, környezete számára is!
Sajnos, az emberek többsége ilyenkor önkéntelenül megítéli vagy véleményt formál ( amit természetesen szabad, csak vigyázni kellene, hogy ezzel ne bántsuk meg a másikat)! Nyomasztó és terhet jelent, akik évek elteltével sem akarják ezt elfogadni és képesek kínálgatni ugyanúgy az érzékeny embert vagy felháborodva kérdőre vonni!
Különcnek/furának vagy hisztisnek és válogatósnak titulálják! Ez nem csak a családon belül fordulhat elő, hanem akár iskolában, munkahelyen, közösségi életben és éttermekben is!
Mit érezhet ezek után egy ételérzékeny? Hogy ő más, mint a többi! Önbizalmából veszíthet és előbb-utóbb kínosan érezheti magát, menjen akárhova is! Belefáradhat az állandó magyarázkodásba, ami még csak nehezítheti a saját helyzetét elsősorban! Mikor azt mutatják, hogy próbálják elfogadni, de a nézések, szavak és tettek másról árulkodnak, akkor ez egy idő után baromi idegesítő és unalmas lesz!
Jöjjenek azok, amiket az ételallergiások hallanak, tapasztalnak: ” ezt sem eheted akkor?”, „nem akarsz valami normálisat enni?” „már megint ezt a sz*rt eszed?”, „tudom, hogy akkor most ebből te nem ehetsz!”, „mert neked ez a bajod, te beteg vagy!”, ” jaj, de vékony vagy, hízzál már!”, ” ez mi, amit eszel?”, ” ezek mennyibe kerülnek?”, „meddig kell tartanod a diétát?” és még sorolhatnám tovább, mert mindig tudnék valami újat írni ehhez!
Ami a legfontosabb, hogy szeretettel, elfogadással és megértéssel sokat tudunk javítani a helyzeten!
Van valami probléma még, amiről nem tudok, de érzem, hogy kell még lennie valaminek. Ez az évek elteltével sem oldódott még meg, pedig tartom a diétát. Korán reggel már nagyon éhes szoktam lenni és ha nem eszek azonnal valamit akkor hányingerem lesz, végül elkezd remegni a kezem. Napközben is többször rám jön és figyelnem kell erre, hogy ne legyen gond. Egyébként nagyon elfáradtam ebbe, hogy mindig ezzel kell, hogy foglalkozzak. Többször és keveset tudok enni. Ritka, hogy olyat eszek és elvagyok sokáig étel nélkül.
Bárhova megyek, mindig viszek magammal, hogy meglegyen a biztonságérzetem. Az éhségérzettel együtt jelentkezik még a szomjúság és a fáradtság illetve ingerültség. Sőt gyengeség és esetenként izomgyengeség is. Nagyon lehúz ez az állapot és baromi idegesítő tud lenni. Nagyon örülnék, ha már megoldódna. Egyébként már korábban voltam olyan vizsgálaton, hogy a vérből megnézték az inzulint. Ez úgy nézett ki, hogy korán reggel éhgyomorra levették a vért. Itt a glükózt nézték először, ami nekem általában elég jó értéket szokott mutatni, így talán kizárhatónak mondható a cukorbetegség.
Ezután el kellett fogyasztanom egy megadott mennyiségű szénhidrátot és utána várni kellett 2 órát, hogy újból levegyék tőlem a vért. A glükóznak jó volt az értéke, viszont az inzulin szintje mutatott egy kis eltérést és nem volt benne a referenciaértékbe. Akkor ez így annyiba is maradt, mert nem volt orvos, aki ezzel foglalkozzon. Hogy miért nem mentem cukorterheléses vizsgálatra? Mert a candida miatt ilyen nagy mennyiségű cukrot nem szabadna bevinni, de nyilván vannak olyan kivételes helyzetek, hogy muszáj megcsináltatni. Sajnos én nagyon tartok ettől, amúgy is rosszul tudok lenni, hátha még a cukros vizet meginnám. A vércukorszintmérőt jó ötletnek tartom, mert ha bármi gond van, akkor azzal le tudja ellenőrizni magának az ember.
Nekünk is volt korábban és majd szeretnénk egy újat venni. Mindenképp utána kell ennek járnom, hogy mi okozhatja ezt nálam, mert eléggé zavaró és megvisel lelkileg is.
Az elmúlt 7 évben legfőképp a zöldségek, hús, gluténmentes köretek kerültek előtérbe. Az elején még gyümölcsöt is ettem, de végül azt is elhagytam, ugyanis nem bírtam elviselni, ha megettem pl. az almát, akkor a vércukorszintem elkezdett ingadozni és sajnos rám jött a remegés és nagyon éhes lettem. Így, ha eszek is gyümölcsöt, kizárólag a savanyúak jöhetnek szóba és azok is csak ritkán és mértékkel. Hogy mi a helyzet a szénhidráttal? Nagyon nehezemre esett, hogy a megszokott pékáruk után hirtelen jött a SEMMI!
Hiába voltak receptek az interneten, sok volt a kudarc és amit megsütöttünk, az ment ki a kukába. Vagy a többi érzékenységem miatt nem ehettem meg azt, ami egyébként jónak tűnt. A családból rajtam kívül anyukám az, aki tartja a diétát és neki is vannak olyanok, amikre oda kell figyelnie. Nekem nem elég csak arra odafigyelnem, hogy áthúzva legyen a kalász. Ennél jóval több, amit kerülnöm kell. A glutén mellett figyelnem kell a tejre, tejporra, tejszínre, élesztőre, érlelt ételekre, cukorra, mogyoróra, édes gyümölcsökre és bizonyos tartósítószerekre is ügyelnem kell.
Valljuk be, az itt felsorolt dolgok igencsak SOK ÉLELMISZERBEN megtalálhatóak. Az én vásárlásom nagyjából úgy néz ki, hogy már rutinszerűen kerülök bizonyos sorokat. Persze, még most is előfordul, hogy puffogok, mert néha azért még kívánnám, hisz 22,5 évig mindent ettem. Az elején a kenyér helyett extrudált kenyérszeleteket ettem és itt sem volt mindegy, hogy melyiket. Ami kukoricát tartalmazott csak, abból egy tonnát is megehettem volna, akkor is éhes maradtam. A fehér rizst a candida miatt nem fogyaszthatom, de egyébként ez sem szívódik fel nekem.
Jöttek az alternatívák és elkezdtünk megismerkedni a puffasztott barna rizzsel, hajdinával, kölessel, quinoával, amaránttal. Ezeket köretként is szoktuk fogyasztani. Idő kellett még hozzászoktunk az ízekhez és el kellett fogadni, hogy ez van, ezt kell enni. Több mint egy éve kezdtünk el sütni kenyeret, mert ennyi idő kellett, míg találtunk egy elfogadható lisztkeveréket. Szerencsére mostmár „gyártom” napi szinten és mindketten ezt fogyasztjuk. Ezekre bármilyen feltét mehet, ami megengedett. Sajnos a legtöbb felvágottban található tartósítószer, így kénytelen vagyunk a többféle allergéntől mentest választani, de így sem tudjuk kikerülni 100 %-ig, hogy ne legyen benne adalékanyag.
A húsok közül a sertés és a csirke, amiket általában megeszünk. A halat itt például az olajos halra gondolok, egyáltalán nem kívánom, még a szagától is felfordul a gyomrom. De ugyanígy vagyok a tojással, hogy nagyon keveset eszek és azt is csak úgy, ha sütünk valamit és megsül benne, vagy a rakott krumpli a kivétel még, de jobban a kolbász/virsli, krumpli amiből szedek és csak kevés tojás. A tejtermékek közül csak a vajat és a sajtot eszem. A többi nélkül megvagyok és nem is igényli a szervezetem. Amit megfigyeltem magamon, hogy a zöldségek után nagyon éhes maradok és ez zavar. Utána magokat eszek, mert ez telíti a gyomromat. Például a krumpli is olyan nálam, hogy bármennyit megehetnék belőle, akkor sem érezném, hogy jól laktam. Ami a legjobban hasznosul nálam és érzem is, azok a zsíros ételek. Ilyen a tepertő, szalonna, amiket ha paradicsommal megeszek és egy kis kenyérrel, akkor fél napig elvagyok és nem leszek ideges, hogy na már megint éhes vagyok.
Ugyanis ha érzem, hogy nem ettem eleget, vagy nem szívódik fel, akkor kezdek ingerült lenni és ezt a környezetem is tapasztalja. A másik az édesség, ami számomra létfontosságú, így ezzel is meggyűlt a bajom és jelenleg is kínlódok. A bolti édességek közül csak a magas kakaótartalmú étcsokoládé jöhet szóba, ezenkívül kb. semmit nem ehetek meg. Két megoldás van: vagy sütök magamnak itthon olyat, ami megengedett, vagy méregdrágán megveszem a mentes süteményeket, csokoládékat, amitől bűntudatom van, hogy milyen sokba kerülnek.
Mivel ezt az életmódot egy életen át kell folytatnom, így nem tudom befejezettnek tekinteni ezt a bejegyzést, így folytatom legközelebb.
2014 novemberében elmentünk anyával egy biorezonanciás allergia vizsgálatra, ami több száz allergént mért. Itt sokféle allergén kijött nekem és anyának is. Erről a vizsgálatról röviden annyit, hogy nem fájdalmas és nem is tart sokáig. Ezt a vizsgálatot az a doktornő ajánlotta, akinél korábban már jártunk a vasammal kapcsolatban.
Elmondta, hogy javasolja ezt az allergia vizsgálatot, mert jól lenne tudni, hogy egyáltalán mi jó a szervezetünknek és mi az ami nem. Ezzel az eredménnyel utána visszamentünk hozzá és vinni kellett magunkkal székletmintát is. Ezt azért kérte, hogy megnézze mikroszkóp alatt, hogy candidások vagyunk-e?
Egyébként sok betegség kialakulásának is az egyik oka lehet, ha nem derül ki időben. Kiderült, hogy valóban azok vagyunk és elszaporodott bennünk a gomba. Annyit mondott még a doktornő, hogy mindig egyéntől függ, hogy kinek mennyi idő kell a gyógyuláshoz. Elmondta, hogy mit kellene annak érdekében tennünk, hogy kitisztuljon a szervezetünk. Elsősorban az étkezésünkön, rossz szokásainkon kellett változtatni.
Sajnos a sok finomított szénhidrát, cukor, élesztős étel, tartósítószer, adalékanyag, mesterséges színezékek is hozzájárultak a mikrobiológiai egyensúly felborulásához. Mivel a mai világ nagyon stresszes, így doktornő azt is mondta, hogy lelkileg is helyre kell tennünk magunkat. Ajánlott nekünk étrend-kiegészítőket, ami elsősorban a belek tisztítása miatt kellett. Valamint elmondta, hogy jó lenne, ha szednénk vitaminokat is, hisz a vitaminhiány is közrejátszik a betegségek kialakulásában.
Kiegészítő kezelésnek javasolta még a masszázst, talpmasszázst, Colon hidroterápiát, vagyis a vastagbéltisztítást. Anyával ezt csak kétszer próbáltuk ki, nem volt fájdalmas, viszont kicsit kellemetlen. Mivel mi vékony alkatúak vagyunk, így emiatt nem ajánlotta túl sűrűn a doktornő.
Még a vizsgálat menetéről röviden annyit, hogy ajánlott volt úgy oda érkezni, hogy már itthon elvégeztük a „nagy dolgunkat”, de ha ez nem sikerült, akkor sem volt nagy baj. Ahogy írtam már nem volt fájdalmas, de kicsit furcsa érzés volt. Az viszont érdekes volt, hogy láttuk a saját szemünkkel, hogy milyen dolgok válnak le a bél faláról. Miután ez a kezelés véget ért, mennünk kellett a mosdóba és először csak vízszerű majd utána rendes széklet is jött.
Azóta továbbra is tartjuk a diétát és szedjük az étrend-kiegészítőket, vitaminokat. Bár a diéta helyett inkább egy új életmódot írnék, hisz ami nem volt jó és tönkretette az embert, az azután sem fog változni. A műtét után még kellett pár év, mire felszedtem néhány kilót, hisz olyanokat kezdtem enni, ami valóban hasznosul.
De a candidából vezető kiút még hosszú, mert fontos, hogy az ember lelkileg rendbe tegye magát.
