Címkearchívumok: érdekesség

Mikrobiom

a szervezetünk belső védelmezője!

Mit kell róla tudni?

Mi az a mikrobiom?

„A mikrobiom a mikrobák (mikrobioták) összessége, ökológiai rendszer, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek minket.”

Milyen fontos szerepük van?

„Kutatások jelennek meg sorban arról, hogy a bennünk élő mikrobióták (baktériumok, vírusok és gombák) kölcsönhatásban állnak az emberi sejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszainkat is, fontos szerepük van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.”

Érdekesség:

Mire elérjük a felnőttkort, akkor a bélrendszerünkben már minimum 1200 féle mikroorganizmus létezik. Továbbiakban az összetételére hatással van a táplálkozás, az életmód, a genetika, gyógyszerrel való kezelések valamint más betegségek is.

Mit tudunk tenni azért, hogy egészségesen működjön?

A magas rost-és alacsony zsírtartalmú étrend kialakítása. Rosttartalmuk miatt a magas zöldség-és gyümölcs illetve a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása rendkívül jelentős a bélflórának. Ez segít a túlsúly elkerülésében és a tápanyagok hatékony felszívódásában. Természetesen mindent mértékkel!

Segítséget nyújtanak a fermentált vagyis erjesztett ételek hőkezelés nélkül mint például a savanyított káposzta, élőflórás joghurt, kaukázusi kefír. Tönkreteszi a bélflórát és emiatt kerülni kell a gyorséttermi ételeket, telített zsírsavakat, a finomított szénhidrátokat és a feldogozott ételeket.

Mivel tudjuk még támogatni a bélflóránkat?

A probiotikum-(jó baktérium) források lehetővé teszik a kiegyensúlyozott bélflóra működését.

Fontos!

Figyeljünk oda a bélflóránkra!

Vigyünk be minél több értékes mikro-és makrotápanyagokat, hogy zavartalanul működjön a felszívódásunk!

A táplálkozási szokásaink megváltoztatásával sokat tehetünk azért, hogy egészséges legyen a bélflóránk!

Még további hasznos információkért, a lent megjelölt forrásban olvashattok!

Forrás:

https://protexin.hu/cikkek-erdekessegek/mikrobiom-szervezetunk-belso-pajzsa letöltés ideje: 2023.05.15.

Ghrelin

Az éhséghormon!

Mit kell tudni róla?

Mi az a ghrelin?

„A ghrelin „étvágyhormon”, éhezéskor a gyomor nyálkahártyájából szabadul fel, és a központi idegrendszer felé üzenetet küldve evésre késztet.”

Amit még jó tudni róla:

„Érdekesség, hogy nemcsak arra buzdít minket, hogy együnk, hanem eltolja a „kívánósságunkat” is a zsírban gazdagabb ételek irányába. Láthatjuk, hogy sokszor nem is a „mi” döntésünk, hogy mit kívánunk, hanem a szervezetünk jelzései alapján választunk. Hasonlóképpen a megváltozott bélflóránkban élő baktériumok is irányítani tudják, hogy mit kívánunk enni.”

Mire kell odafigyelni?

„A ghrelin szintje éhgyomorra magas, és a várható étkezések időpontja előtt is megemelkedik. Ezért is hasznos módszer a rendszeres időpontokban való evés megváltoztatása, vagyis a szervezet „megzavarása” hosszabb-rövidebb böjti időszakokkal, mert így pozitív irányban hathatunk az étvágyhormonunkra. Aki tehát folyton éhes, az nagyon lassan és fokozatosan felépített időszakos böjtökkel kitolhatja az éhségérzetét. Rossz hír viszont, hogy amennyiben csak energiamentes folyadék (pl. víz) kerül a gyomorba, akkor a ghrelinhormon szintje nem csökken, energiabevitelt követően viszont egy órával később már igen. Újabb fontos információ a kapkodva evőknek: a tíz perc alatt behabzsolt étel hatására nem lépnek működésbe olyan biokémiai reakciók, amelyek az éhségérzetünket csökkentenék! Az alaposan megrágott étel, a komótosan elfogyasztott táplálék tud csak bizonyos idő után telítettségérzetet okozni.”

Forrás: Rubin Eszter, Farkas-Boross Zita, Hormonegyensúly, Jaffa Kiadó, 2022. p. 50-51.

Tojásallergia

Rövid információk, amit tudni kell róla!

Érdekesség:

Gyakori allergénnek számít magas fehérjetartalma miatt a tojás. Az érintetteknél az illata is okozhat allergiás panaszokat. Allergén tulajdonságát főként a tojásfehérjében megtalálható albuminnak tudják be, viszont a tojássárgája is előidézhet gondokat. Ugyancsak tojást jelöl a vitellin,ovovitellin,ovomucin,ovomukoid,albumin. Azok a gyermekek akik a tojásra érzékenyek többnyire a csirkehúsra is.

Tünetek:

Csecsemőkori ekcéma

Csalánkiütés

angioödéma vagyis bőrduzzanat

asztma

fejfájás

emésztőszervi panaszok

Mi tartalmazhat tojást?

készételek

a pékáruk zöme

tojásos ételek pl. bundáskenyér, bundában sült ételek

szószok, öntetek, mártások, majonéz

cukros ételek pl. mázak, habcsók, kandiscukor

tészták

panírozott/ rántott ételek pl. fasírt

süteménylisztek

teasütemények, gofrik, palacsinták, fánkok

sütőpor

sütemények, édességek- melyekben megtalálható a tojás

kávé egyes fajtái

szénsavas üdítők, borok, kakaós italok-a tojás alkotórészei fellelhetőek ezekben

leveskonzervek

sütőzsiradékok

Mi a megoldás?

Tojásmentes étrendet betartani. Vannak erre helyettesítők vagyis tojáspótlók, melyeket akár a bioboltokból/drogériákból is be lehet szerezni. Azokat az ételeket-melyek krémesek-illetve szószokat kukoricakeményítővel vagy olyan liszttel ami megengedett tudjuk elkészíteni. Akár növényi olajjal és vízzel is kiválthatjuk a tojást.

Tojás helyettesítők

Forrás: Phylis Austin, Dr. Agatha M. Thrash, Dr. Calvin L. Thrash, Táplálékallergiákról egyszerűen, BIK Könyvkiadó, Budapest, 2013, P. 37-39.

Tejfehérje-allergia

Amit tudni kell róla!

Érdekesség:

Először Hippokratész tett említést a tejfogyasztást követően megjelenő allergiás tünetekről. A gyermekgyógyászok többnyire jobban tudják ezt a problémát, mint egyéb orvosok, holott a felnőttek tünetei mögött több esetben allergia áll, mint azt felismerik.

Tünetek:

Bőrgyógyászati

Gyomor-Bél rendszeri

Légzőszervi

Továbbá számos tünet is utalhat erre, mint idegrendszeri, izületi, szívvel kapcsolatos problémák, nőgyógyászati, hematológiai stb.

Következménye:

Székrekedés

Generalizált hasi fájdalom és feszülés, melyet sokszor nyákos vagy görcsös vastagbélgyulladásnak állítanak.

Orrdugulást illetve hörgőnyálkahártya-duzzanatot is okozhat, tehát a fogyasztást után jelentős váladéktermelés és köpetürítés előfordulhat. Ha nagy mennyiségű nyák távozik, akkor torokfájás is megjelenhet.

Az egyik-nem magyar klinikán-dolgozó/ dolgozott orvos szerint a súlyos középfülgyulladás kialakulásának hátterében szinte mindig a tej áll.

Az ágybavizelés, az asztma, a fejfájás, a hasmenés, a kellemetlen lehelet, a feszültség, a kimerültség illetve a túlzott izzadás is erre vezethető vissza.

Kecsketejre, marhahúsra való érzékenység is előfordulhat.

Előfordulás:

Többnyire családi halmozódást jelez, de a családtagok esetében más tünetek jelentkezhetnek. Az egyik gyomorfájdalomra, a másik fejfájásra panaszkodhat, a harmadiknak asztmája van stb. Az esetek 50%-ban több tünet a jellemző és aki ebben érintett, annak egyéb szervei is érintve lehetnek.

További érdekességek:

A kisgyermekkori tejfogyasztás további allergiákat alakít ki, ideértve a lisztérzékenységet is, ezt mondják az egyes szakemberek. Míg mások hasonló szerkezetű fehérjékről tesznek említést a a tehéntej és a búza esetében. Kutatók megfigyelték, hogy ritkább esetben alakul ki ez az allergia azoknak a gyerekeknek az esetében, akik minimum féléves korukig nem kaptak tehéntejet. A szoptatás csökkenti a tejallergia kialakulásának eshetőségét, az anyatejjel táplált csecsemők azonban nem jól reagálhatnak az édesanyjuk révén elfogyasztott tehéntejre. A tejallergiás gyermekek 15-20%-a a szójára is allergiás. A táplálékallergia-vizsgálat többnyire felületes beleértve a tejallergia-vizsgálatot is. Ezenkívül a bőrteszt pozitív eredményt mutathat azoknál, akik a tejfogyasztást követően bőrtünetekre panaszkodnak. Ezzel szemben negatív eredményt kaphatunk, ha az egyénnél gyomor-bél rendszeri, légzőszervi illetve szisztémás tüneteket vált ki. „A tehéntej-allergia eseteinek zömében késői típusú reakció lép fel, így az érintettek nehezen vonnak párhuzamot a tejfogyasztás és az allergiás tünetek között. Ugyanakkor a táplálékok által kiváltott kedvezőtlen reakciók nem mindegyike valódi allergia, az érzékenységhez nincsen feltétlenül szükség antigén-antitest összekapcsolódásra, ezért aztán a fenti kapcsolódáson alapuló tesztek sem mutatják ki. A laktózintoleranciát (tejcukor-érzékenységet) el kell különítenünk a tejallergiától, miközben számos orvos a negatív laktózintolerancia-tesztet követően a tehéntej-allergiát is kizárja.” Továbbá nem kizárható, hogy a tejre rosszul reagáló egyén a tehéntejben fellelhető más anyagokra, tegyük fel a penicillinre érzékeny. Téli időszakban a tejallergia rosszabbodhat, ami a diagnózist bonyolíthatja, mert a tüneteket meghűlésnek nézhetik. Ha a szülőknek azt javasolják, hogy a gyermeküktől vonják meg a tejet, akkor többen megkérdezik: „De hát akkor honnan jut majd kalciumhoz?” A szakértők többsége osztja a véleményét abban, hogy a tejallergiások amúgy sem tudják kellő mennyiséggel bevinni a kalciumot, ebben az esetben nekik a tej nem alkalmas kalciumforrás. A zöldségek jelentős mennyiségben tartalmaznak kalciumot, ennek következtében kellőképpen fedezi az ember kalciumszükségleteit.

Megoldás:

A tejallergia kezelésének egyetlen lehetősége, hogy a tejet ki kell zárni az étrendből. Mindig oda kell figyelniük a megvásárolandó termékek összetevőikre, vagyis figyelmesen el kell olvasniuk, mi található a címkén, például a „nyomokban tartalmazhat” feliratot is ajánlott megnézni. Amik nem kifejezetten tejtermékek, azokban is előfordulhat a kazein másnéven tejfehérje. Három tejfehérje felelős leginkább a tejallergiáért, ez a laktalbumin, laktoglobulin, kazein. Azok az élelmiszerek, melyekben megtalálható a kazein, laktóz, kazeinát, nátrium-kazeniát, laktalbumin, túró vagy tejsavó, mert ezek mindegyike tejtermék.

Amire oda kell figyelni:

Mindent figyelni kell, amiket megvásárol az ember. A tej minden formáját beleértve, egyszóval mindent, mert nagyon sok mindenben ott lehet és ha nem figyelünk, akkor sajnos belesétálhatunk a csapdába.

Amit szabad:

zöldségek, gyümölcsök/gyümölcslevek, szójatej, minden ami tejmentes és növényi alapú élelmiszer, növényi olajok, olajos magvak stb.

Forrás: Phylis Austin, Dr. Agatha M. Thrash, Dr. Calvin L. Thrash – Táplálékallergiákról egyszerűen, BIK Könyvkiadó, Budapest, 2013, p. 27-33.

Reflux

Amit tudni kell róla!

Milyen tényezők állnak a kialakulásának hátterében?

Akik ülőmunkát végeznek.

Rendszeres és nagyobb stressznek vannak kitéve.

Rendszertelenül étkeznek.

A vacsorát későre teszik és nehezen emészthető ételt esznek.

Alkoholt fogyasztók.

Túlsúllyal rendelkezők.

Ezek a tényezők mind a reflux betegséghez vezetnek. Az életvitel és az étkezési szokások megváltozása is befolyásolta a reflux gyakori előfordulását. Az elmúlt években a kutatások szerint refluxra vonatkozóan a nyelőcső-mikrobiom összetétele is változik és a gyomorsavban a mikrobák hatnak a savtermelésre, illetve a gyomor működésére.

Érdekesség:

” A reflux egy relatíve „új” kórkép. A nyelőcső-fekélyről 1906-ban Wilder Tileston írt, majd 1934-ben Asher Winkelstein számolt be először azokról az eseteiről, akiknél megfigyelése alapján a nyelőcső gyulladását és a panaszokat a visszaáramló gyomornedv, benne a sósav és a pepszin enzim okozta. Ezt megelőzően az orvosi irodalom a nyelőcsőgyulladás okaként „csak” a dohányzást és az alkohol direkt hatását feltételezte. Az elmúlt évszázad évtizedeiben-mielőtt a Helicobacter pylori kóroki szerepét fedezték volna-, az akkori ismeretek alapján a tudósok azt gondolták, hogy a fekélybetegség hátterében a fokozott savtermelés állhat, s elsődlegesen ennek a csökkentésére irányultak a kutatások. A piridin -2 acetamid molekula antivirális hatásának vizsgálata során bizonyos mértékű savcsökkentő hatást észleltek, majd az 1973-ban kifejlesztett első hisztaminreceptorgátló cimetidin szerkezete alapján egy benzimidazolgyűrűt kötöttek a piridinmolekulához. A molekula további átalakítását követően 1979-ben szintetizálták az omeprazolt, az első protonpumpagátló szert, amelyet 1988-ban a római a gasztroenterológiai világkongresszuson mutattak be. További kutatások-számtalan oldalhajtást követően- irányították rá a figyelmet 1985-ben a pantoprazol molekulájára, amely a szükséges klinikai vizsgálatok után 1994-ben került a mindennapi orvosi gyakorlatban is elérhető készítmények közé. Oldhatósága és stabilitása miatt ez volt az első vénásan is alkalmazható ilyen szer.

A refluxról:

„A reflux betegséget a felső emésztőtraktus összetett mozgászavara okozza, melynek következtében a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló sósav és pepszin, illetve egyéb gyomortartalom (ételek, fűszerek, gyógyszerek, a nyombélből való visszaáramlás eseteiben epe és hasnyálmirigynedv) a nyelőcső nyálkahártyáját irritálják. Kimutatták, hogy a nyelőcső-nyálkahártya sejtjeinek gyakori és nagymértékű károsodását eredményezi a sósav mellett a nyelőcsőbe áramló pepszin is, melynek aktivitása 2-es pH körül a legerősebb, és 7,4-es pH körül a nyálkahártyát károsító hatása már nem észlelhető. A sav által aktivált pepszin a nyálkahártya-sérülés fokozódását eredményezi.”

Milyen tünetekkel járhat?

Amennyiben a sav valamint a gyomortartalom a nyelőcső felső részébe, szájüregbe, garat, gége illetve a légutak területére feljön, olyankor „nyelőcsövön kívüli tüneteket” is kivált. A mellkasi fájdalom mögött is meghúzódhat éppenséggel típusos reflux panaszokkal nem járó betegség. A tartós köhögés, sűrű krákogás, fájó torok, különféle fogászati rendellenségek, továbbá alvászavarok. A gyakori napközben is előforduló tünetektől küszködő betegek csaknem háromnegyede éjszakai refluxról is említést tesz, mely az életükre komoly hatást gyakorol. Számos ok kollektív hatása idézi elő a panaszok kialakulását és növelését. A hasüregre gyakorolt nyomás mint például az emelés, hosszú ideig fennálló elhízás esetén (hányás, gyakori büfögés, köhögés) melyek ha erősödnek kialakítják a refluxot.Egyes sportok és foglalkozások ilyen a súlyemelés, evezés, fúvós hangszereken zenélés, üvegfúvás) a tünetek megjelenését eredményezik. A stressz által a gyomorszáj nyitott állapota sűrűn rövid vagy tartós ideig meglévő refluxot vált ki, ami akár több napokig is elhúzódhat. Egyes gyógyszerek befolyásolják a nyelőcső alsó záróizmának működését, ilyenek a fogamzásgátlók, altatók, antidepresszánsok, hörgőtágítók. Nem szokatlan eltérés a rekeszizomsérv, mely sok esetben epeköveséggel és vastagbél-diverticulosissal kapcsolódik.

Alapvető ok:

A felsorolt tényezőkön kívül a nyelőcső nem elégséges mozgása, mely a feljövő gyomortartalom nem megfelelő ürülését, nyelőcsőben maradását idézi elő. A refluxos panaszok híján meglévő köhögés, sőt légzési tünetek 40-50 százalékában vizsgálatok által alátámasztható reflux áll fenn. A légúti tüneteket ugyancsak a nyelőcsőbe áramló sav váltja ki.

Megállapítása:

A betegséget az orvos állapítja meg az alábbi tünetek esetén: gyomorégés, savas feláramlás, nyelési zavar, nyeléskor bekövetkező fájdalom, kellemetlen szájszag, savas, netán keserű szájíz, hányinger, túlzott nyálképződés, felmaródás a fogakon, éjszaka jelentkező köhögés, savas visszaáramlás miatt alvászavar, mellkasi fájdalom, köhögés. Nyelési panasz, megmagyarázhatatlan fogyás, vérszegénység esetén illetve ha a tünetek további rendellenességek kizárásán túl is fennállnak, akkor nyelőcső és a gyomor vizsgálata mindenképpen fontos.

A következő módszerek léteznek erre:

A nyelőcső és a gyomor endószkópos vizsgálata.

Röntgen.

A nyelőcsőbe helyezett elektródával végzett 24 órás pH-mérés, de ezt csak olyan laboratóriumokban csinálják, ami speciálisan felszerelt.

Egy svéd vizsgálatból kiderül, a napi teendők egészét továbbá az éjszakai alvást is nagyobb mértékben érinti a reflux. A rendszeres dohányzás, a túlzásba vitt alkoholfogyasztás, a túlsúly, a nem rendszeres és nem megfelelő étkezés megváltoztatása a tünetek elmúláshoz szükséges.

Kiket érint?

Európában, valamint a fejlett ipari országokban a lakosság csaknem 40%-nál felnőttkorban jelentkeznek a reflux gyanúját felvető panaszok, amelyek előfordulása a 40. életkor felett egyre növekszik. A felmérésekből kiderül, hogy a lakossság 20%-nak heti és 40%-nak havi refluxos tünetei vannak. A betegségben küszködők közül több a férfi , mint a nő és ennek az aránya 1,5 az 1-hez. 1995 óta 50%-os prevalencianövekedést határoztak meg. A Föld populációjának több mint a fele Helicobacter pylori-fertőzött.

Mit javasolt fogyasztani és mit tanácsos mellőzni?

A fehérjében és rostokban dús ételek, valamint a zabkása fogyasztása javasolt. Az irritáló tényezők közül az erős fűszerek, kávé, alkohol, a magas zsiradéktartalmú, füstölt, sós ételek, a csokoládé, a citrusfélék, a paradicsommal készült ételek mellőzése ajánlott. Az éjszakai tüneteket úgy tudjuk megelőzni, hogy rendszeresen táplálkozunk és a vacsorát nem hagyjuk késő estére.

Javaslatok a tünetek megelőzésére:

A dohányzás csökkentése, abbahagyása.

Fogyás, túlsúly esetén.

Rendszeres mozgás.

Szoros ruhák vagy öv viselésének elhagyása.

Kevés és könnyen emészthető ételek fogyasztása időnként.

Megelőzni a telt gyomor miatti túlzott hasüregi nyomás létrejöttét.

Elkerülni a fűszeres, hagymás, fokhagymás, erős, savas, füstölt ételeket, továbbá az irritáló, savanyú- amik nagy mennyiségben tartalmaznak gyümölcssavat, mint a ketchup, paradicsomlé, mustár, ecet.

A sült és kelt tészták fogyasztása sem tanácsos.

Zsíros, olajos, bő olajban készült, bundás ételek.

Továbbá:

Több fehérje fogyasztása..

Korán vacsorázni és a lefekvés előtti három órában már nem étkezni.

Kerülni a nassolást mint a chips, olajos magvak.

Szénsavas és alkoholt tartalmazó italok, erős tea, kávé, kakaó, méz túlzott fogyasztása se.

Kizárólag zsírszegény tej és tejtermékek fogyasztása.

A csokoládé és egyes gyógyszerek, illóolajok (mentol) is növelhetik a panaszokat.

Éjszaka előforduló tüneteknél, megemelni az ágy fejvégét csaknem 15 cm-rel, ennek következtében csökken a gyomornedv fekvéskor fokozódó visszaáramlása.

Nyáktartalmú ételek fogyasztása, mint például a zabkása (akinek megengedett).

Gyógyszeres kezelése:

Ennek lényege a sav képződését csökkentő szerek használata. A megállapított refluxnál a betegek nagyobb része ún. protonpumpagátló készítményeket szed. Egyéb betegségekre kapott gyógyszerek is fokozhatják a reflux tüneteket, ezért mindig az orvossal kell erről konzultálni. Az enyhébb refluxos tünetek gázképződést nem okozó savlekötő szerek, alginátkészítmény bevételével és diétával mérsékelhetők. (Szódabikarbónát ne alkalmazzunk!)

Forrás: Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018, P. 149- 157.

Élelmiszer-intolerancia

Információk, amit tudni kell róla!

Élelmiszer-intolerancia: nem vesz részt az immunrendszer a tünetek kialakításában.

Ezt az állapotot különböző tényezők okozhatják, ilyen lehet az enzimműködési zavar, laktózintolerancia, toxinok (pl. aflatoxin), vagy biogén aminok (hisztamin, szerotonin) hatása is. A tüneteinek kialakulása a hatást okozó anyag (laktóz, hisztamin…) mennyiségén is múlik, tehát dózistól függ.

Itt ismételten megemlítésre kerül a hisztaminintolerancia: „amelyet bizonyos ételek magas hisztamintartalma, illetve a hízósejtekben található hisztamin felszabadulását fokozó és/vagy a szervezetünkben lévő hisztamin lebontását végző deaminooxidáz (DAO) enzim működését gátló ételek, gyógyszerek okozhatnak. DAO enzimet a vékonybél sejtjei, valamint a máj, a vese, és terhesség alatt a placenta is termel.”

Tünetei sokfélék és a következők lehetnek: étkezést követően kb. 20-30 perccel hasi panaszok, testen bárhol megjelenő bőrviszketés, vörös, duzzadt, viszkető foltok, tüsszögés, orrfolyás, köhögés, fulladás, fejfájás, migrén, szédülés, hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcs, puffadás, gyomorégés, ingadozó vérnyomás, szapora szívműködés, száj körüli vagy szemhéjduzzanat, kritikusabb esetben nyelési és légzési zavar.

Érdekesség:

A feljegyzésekből kiderül, hogy III. Richárd (1452-1485) miután elfogyasztotta az epret, és ezt követően hisztaminintolerancia következtében létrejött szokatlan tüneteit Lord Hastings átkának tulajdonította, és a lordot 1483. június 13-án megölette.

Mely ételek/ italok hisztamintartalma magas?

italok, melyek alkoholt tartalmaznak: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör

halak esetében: tonhal, makréla, halkonzervek, rák, polip, csiga, kagyló, füstölt halak, szardínia, tonhal

füstölt húsok, kolbász, sonkák, szalámi, hurka, füstölt sajtok, hosszú érlelésű kemény sajtok, parmezán, brie, joghurtok, rokfort, kecskesajt

erjesztett, savanyított ételek, káposzta, ecet, mustár

paradicsom, avokádó, spenót, ketchup, paprika, padlizsán, hagyma

csokoládé, kakaó, kávé

szárított gyümölcsök közül: sárgabarack, szilva, mazsola, füge, datolya

dió, kesudió, földimogyoró

fűszerek közül: chili, bors, fahéj, szegfűszeg, őrölt paprika

a nem friss ételekben, hisztamintermelő baktériumok vannak

Mely ételek fokozzák a hisztamin felszabadulását?

Ilyen az alkohol, avokádó, kivi, dió, kakaó, banán, csokoládé, olajos magvak, papaja, ananász, eper, paradicsom, ketchup, paprika, búzacsíra, mesterséges színezékek és tartósítószerek

Mely ételek/anyagok azok, melyek a hisztamin lebontását végző enzim működését gátolják?

dió, ananász, avokádó, papaja, alkohol, fekete és zöld tea, kakaó, energiaitalok

gyógyszerek esetében: diclofenac, szalicilát, indometacin, ACC, ACE-gátló

C-vitamin

kontrasztanyagok, melyek jódot tartalmaznak

egyes tartósítószerek

„Gyakran a különböző ételek, italok , egyéb tényezők együttes vagy rövid időn belül történő ismételt fogyasztása, illetve kölcsönhatása a tünetegyüttest még „színesebbé” és tartósabbá teszi. Akut esetekben speciális körülmények között vett vérmintából laboratóriumi vizsgálattal a deaminooxidáz (DAO) enzim csökkent szintjét lehet kimutatni.”

Kiket érint?

Jórészt a nőket érinti. Jeles napokon mint a karácsony és húsvét, amikor nagy mennyiségű étel készül, disznótorok, tengerparti üdülések során ( hal és tenger gyümölcsei) illetve nagyobb mennyiségben fogyasztott alkohol esetében is gyakrabban előfordulhatnak.

Akik ebben érintettek, azoknak alacsony hisztamintartalmú, rendszerint frissen elkészített ennivalót javasolt fogyasztaniuk. „Az ételek körét a tünetek megszűnését követően fokozatosan, mindig csak egy-egy újabb összetevő hozzáadásával szabad bővíteni. Érdemes étkezési naplót vezetni, s abba az esetlegesen jelentkező tünetet feljegyezni, majd a kezelőorvossal konzultálni, aki a gyógyszerek szedésének javasolt időtartamát is meghatározza.”

Mi a megoldás?

Gyógyszerek segítségével a tünetek megszüntethetők, a tünetmentesség eliminációs diétával kezelhető( vagyis azokat az ételeket el kell hagyni, melyek a panaszokat kiváltják). Ezenkívül a hisztamin felszabadulását és a tünetek kialakulását illetve azok intenzitását növelik a fertőzések, sport és egyes gyógyszerek (NSAID, metamizol, aszpirin, opiátok) is. Az ideális kezelés és a diéta-amit fentebb említettem- mellett a panaszok elmúlnak.

Melyek az alacsony hisztamintartalmú ételek?

szárnyas frissen főzve, pulyka, rizs, főtt zabpehely, főtt burgonya, sárgarépa pároltan elkészítve, zöldség, főtt quinoa, kompót, lekvár, olívaolaj, rizs és zabtej

Ami még lényeges:

„A bél falának megváltozott funkciója, a károsodott permeabilitás( azaz a bélfal nem megfelelő védelmi vonala, „lyukas bél” vagy „áteresztő bél”) hatására a rendszeresen fogyasztott ételekből részlegesen lebontott molekulák juthatnak a keringésbe , és ellenük az immunrendszer normál működésének következtében IgG típusú ellenanyag képződik. A tesztek ezt mutatják ki, de gyakran egy lezajlott akut „gyomorrontást” vagy „hasmenést” követően is pozitivitást jeleznek. A károsodott permeabilitás okának megszüntetése, a megfelelő kezelés alkalmazása és a táplálkozási szabályok betartása, vagyis a bélflóra helyreállítása után megismételt vizsgálat rendszerint negatív eredményt ad.”

” A permeabilitási zavar megszűnéséhez a rostokban gazdag, cukor-és zsírszegény étkezés is hozzájárul. A rostokból a normál bélflóra rövid láncú zsírsavakat (SCFA) képez, amelyek helyreállítják az „áteresztő bélfal megváltozott, károsodott funkcióját. Elsősorban a bél falát regeneráló, vajsavat termelő baktériumtörzsek végzik ezt a feladatot.

” A cukrokban és zsiradékokban gazdag tápanyagok viszont a gyulladást okozó anyagcseretermékeket termelő mikrobák szaporodását segítik elő, amivel a károsodott bélfal működését tovább rontják.”

Összegzés az élelmiszer-intoleranciáról:

A kialakulásában az immunrendszernek nincs szerepe.

A tünetek kialakulása függ a hatást okozó anyag (laktóz, hisztamin stb.) mennyiségétől vagyis dózisától.

Növelhetik az allergia és intolerancia tüneteit a megterhelő fizikai aktivitás, továbbá egyes gyógyszerek, vitaminok, gyógyteák, vérnyomáscsökkentők.

Forrás: Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018, P. 183-189.

Tejcukor-érzékenység

Amit tudni kell róla!

A Föld népességének több mint 60%-a laktózintoleráns!

Hogyan nevezzük másképp?

A laktózintolerancia kifejezésen kívül számos elnevezéseket használunk: tejcukor-intolerancia, laktózérzékenység, tejcukor-érzékenység, hipolaktázia.

Mi ez pontosan?

Nem allergia.

Allergiának azt nevezzük, amikor az immunológiai folyamat egy adott fehérjemolekula ellen indul el a szervezetben. Így a tejallergia tejfehérje-érzékenység és nem tejcukor-érzékenység.

Milyen alkotóelemekből épül fel a tej?

Három fő alkotó eleme a tejfehérjék, laktóz és zsírok. A laktóz egy diszacharida azaz kettős cukor, vagyis egy molekula glükóz és egy molekula galaktózból épül fel.

Érdekesség:

” A hauslabjochi ember, vagy közismertebb nevén Ötzi, a jégember egy kb. ötezer-háromszáz éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből. 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán, az Ötzi-völgyi-Alpokban, Hauslabjoch közelében, 3210 méter magasan találták meg. Ötzi vadászott, és nagy valószínűséggel nem volt pásztor. Ötzi, a gleccsermúmia genetikai anyagának elemzésekor új felfedezéseket tettek a kutatók: a jégbe fagyott ember hajlamos volt a szív-és érrendszeri betegségekre, a kullancsok által terjesztett Lyme-kórban szenvedett, és tejcukorérzékeny is volt. A szénizotópos kormeghatározás alapján Ötzi i.e. 3252-ben (+/- 102 év) halt meg. Az övé a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. A maradványokat az Innsbrucki Egyetem kórbonctani intézete emelte ki prof. Rainer Henn vezetésével 1991. szeptember 23-án.(Ötzi gyomrában Heliobacter pylorit is kimutatták genetikai módszerrel.) „

További érdekességek:

Távol-Keleten és az eszkimóknál a lakosság 90%-a laktózintoleráns. Észak-Európában megközelítőleg 2 százalékos, amíg délen 25 százalékban fordul elő. Magyarországon végzett felmérés szerint a lakosság csaknem 25-30 százalékának van problémája a tejcukor-intolerancia miatt. 1984-ben Flatz és Czeizel orovostanhallgatókon végeztek vizsgálatokat, melynek során 37%-ban laktózfelszívódási zavart észleltek. Tehát a világ népességének több mint az 50%-nál az élete során mutatható ki a laktáz enzim aktivitásának fokozatos csökkenése.

Populációgenetikai vizsgálatok azt mondják, csaknem tízezer évvel ezelőtt az állattenyésztés mellett a felnőttkori tejfogyasztás is eltejedt. A gyakori tejfogyasztás nak köszönhetően kalcium és fehérje erősebb izomzatot, a nőknek erősebb medencefelépítést váltott ki. Az ősembereknek a tej „jelentette” a mai világban közkedvelt fehérjeporokból készült italokat. Ezek többsége tejsavófehérjét és laktózt is tartalmaz. Ezt használják edzések előtt/után és természetes fehérjetartalmú ételek „pótlására”. I.e. 3000 évvel a bronzkorban élt ősemberek maradványainak fogkövét dánarchelógusok vizsgálták, és egy tejfehérjét a béta-laktoglobulint azonosítottak benne. Ez volt az első bizonyítéka az ősemberek tejfogyasztásának.

Fajtái:

Az elsődleges laktázhiány többnyire fiatal felnőtttkorban jelentkezhet, viszont az elnevezése miatt már gyermekkorban is előfordulhatnak tünetek és fokozódnak. „Az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függően magasabb életkorban a tünetek egyre fokozódnak, tekintettel arra, hogy csökkenő számú enzim képződik a bélbolyhokon.”

A másik fajtája a másodlagos laktázhiány. ” A vékonybél mikrobolyhainak károsodása hátterében gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység, élelmiszer-allergia, gyógyszerek, besugárzás és kemoterápia hatásai is állhat. A kórokozók ( Escherichia coli és Peptostreptococcusok) által okozott kontamináltvékonybél-szindróma esetében is gyakori az átmeneti, másodlagos laktózintolerancia. A mikrobolyhok csúcsi részén lévő, külső hatásokra is könnyen sérülő laktáz enzim működése csak a károsító tényezők megszűnését követően áll helyre.”

Tünetek:

Az elfogyasztást követően hasi panaszok mint például puffadás, fokozott gázképződés, hányinger, hasmenés, de székrekedés is. Ezenkívül fejfájás, csökken a koncentrációs készség, ritkábban viszketés, ekcéma jelentkezhet. „A H2 kilégzési teszttel a vékonybél és egyéb működési zavarát, gyakori fruktóz-( gyümölcscukor-) felszívódási zavart is igazolhatjuk.”

Milyen vizsgálat szükséges a kimutatására?

A laktázhiányt H2-kilégzési teszttel lehet megállapítani leggyakrabban. „Tejcukor -intolerancia esetén a bél lumenében lévő laktóz bakteriális fermentációja hidrogéngáz (H2) képződésével jár, amit speciális hidrogéndetektor segítségével mérünk. Laktázhiány gyanúja esetén 25 gramm laktóz alkalmazása után a kilégzett levegőben található hidrogénatomok számát (H2 ppm) mérjük, majd az értékek alapján állapítjuk meg a laktázhiány mértékét. A H2 kilégzési teszttel a vékonybél és egyéb működési zavarát, gyakori fruktóz-( gyümölcscukor-) felszívódási zavart is igazolhatjuk. A baktériumflóra megváltozását ( ún. vékonybél-kontaminációt ) jelző H2-tesztet laktulóz segítségével végezzük. A kontamináció okozta másodlagos laktázhiány kizárására /igazolására a kilégzési tesztet laktózzal és laktulózzal is megismételjük különböző időpontokban. Kontamináció esetében mindkét vizsgálat kóros eltéréseket jelez, míg primer laktózhiány során a laktulózteszt negatív eredményt ad.” Ezenkívül genetikai vizsgálat is elterjedt manapság.

Mit tehetünk, ha megállapították?

Elkerülni a laktózt tartalmazó ételeket és helyettesíteni laktózmentes termékekkel. De lehetséges megoldásként laktáz enzim tablettát bevenni, ha laktóz tartalmú ételt vittünk be. Ezt étkezés közben kell bevenni és nem okoz panaszokat akkor.

Tehát ma már nem okoz gondot, hogy találjunk laktózmentes termékeket. Magas tejcukortartalmuk miatt panaszt váltanak ki a normál tej, tejföl, túró, vaj, a tejjel, tejporral készült margarin-és tejszíntartalmú ételek, a lágy sajtok és a tejsavó alapanyagú termékek. A fermentált kemény, némely félkemény illetve penészes sajtok laktázhiány esetén is ehetők. Hagyományos készítése során a fermentációt végző baktériumok tejsavvá bontják le a laktózt és a gombák használják fel.

Mit nevezhetünk laktózmentesnek?

Az előírás szerint laktózmentesnek nevezhető az a termék, melyben a laktóztartalom 0,1 gramm/ 100 gramm alatti. A gyártási folyamat közben laktáz enzimet használnak: a tejhez kevert enzim a kettős cukrot glükózra és galaktózra bontja le. Az alábbi szöveg volt olvasható egy régi itthon forgalmazott tejesdobozon: „Mit jelent a laktózintolerancia? Azt jelenti, hogy a tejben természetes módon előforduló tejcukor (laktóz) egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben emészthető. A tejcukor-érzékenységben szenvedőknél hiányzik az a természetes enzim, amely a tejcukrot glükózra és galaktózra bontja le ( ezt a két építőelemet tudja a szervezet megemészteni). Ebben a laktózmentes tejben a tejcukrot már a két alkotórészre ( glükózra és galaktózra) bontották. Emiatt a tej enyhén édeskés ízű.”

A gyárban a tejtermékben megtalálható diszacharidából lebontott glükóz és galaktóz képes felszívódni a bélbolyhokon át. A laktózmentes termékekből nem távolítják el a tejcukrot, hanem a két alkotóelemére bontják. Továbbá a lebontás során szabaddá vált glükóz vagyis szőlőcukor édes íze kiváltja ezeknek a termékeknek a kissé édeskés ízét. Otthon is tudunk előállítani laktózmentes tejterméket a gyógyszertárban megvásárolható enzimkészítmények segítségével. A gyógyszerek is tartalmazhatnak laktózt segédanyagként, de ennek mennyiségét milligrammban kötelező feltüntetniük a gyógyszer leírásában.

Mi azaz FCC?

Food Chemical Codes: ez az enzimaktivitás nemzetközi standard mértékegysége.A termékekben lévő enzim aktivitását FCC-ben határozzák meg.

A tejcukor-érzékenységről:

Nem allergia.

Az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függ a tünetek megjelenése.

A laktóz: egy kettős cukor, mely egy szőlőcukor-és egy galaktózmolekulából áll. A két cukorból álló laktózt a laktáz enzim bontja szét.

A laktózt bontó enzim vagyis laktáz a vékonybélbolyhokon jön létre. „Ez a folyamat és a felnőttkori aktivitásuk genetikailag meghatározott, szülőktől örökölt tulajdonság. Genetikai vizsgálattal az eltérés (mutáció) kimutatható ( a genotípus meghatározható): a mutáció esetén kevesebb laktáz enzim képződik, ami miatt nem lesz teljes az elfogyasztott laktóz lebontása.”

A lebontatlan laktózt a bélbaktériumok feldolgozzák, gázokat is képeznek, ami hasi panaszokat vált ki.

Kilégzési teszttel diagnosztizálható a tüneteket okozó laktózmennyiség elégtelen lebontása. A laktózmentes termékek fogyasztása illetve a laktáz enzim pótlása jó esetben tünetmentességet ad.

A gyártás alkalmával a laktózmentes termékekben a laktózt a laktáz enzim segítségével bontják le szőlőcukorra és galaktózra, tehát nem vonják ki a laktózmentes termékekből a laktózt. A laktózmentes készítmények íze édesebb a szabaddá vált szőlőcukor által.

Az is fogyaszthat laktózmentes termékeket, akinek nincs erre érzékenysége.

Növényi alapú termékeket is választhatunk.

Végül pedig megemlítem a saját tapasztalatomat. Nekem egy biorezonanciás vizsgálat által derült ki és nem a H2-kilégzési teszttel. A tüneteim inkább hasi eredetű panaszok voltak: puffadás, hasmenés és az sem volt mindig sűrű. Nekem a tejtől még a gyomrom is felfordult és alapból sose ettem annyi tejterméket, így a panaszok is csak akkor jelentkeztek, ha olyan jellegűt vittem be.

Forrás: Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018. p. 137-146.