Címkearchívumok: érintettség

Reflux

Amit tudni kell róla!

Milyen tényezők állnak a kialakulásának hátterében?

Akik ülőmunkát végeznek.

Rendszeres és nagyobb stressznek vannak kitéve.

Rendszertelenül étkeznek.

A vacsorát későre teszik és nehezen emészthető ételt esznek.

Alkoholt fogyasztók.

Túlsúllyal rendelkezők.

Ezek a tényezők mind a reflux betegséghez vezetnek. Az életvitel és az étkezési szokások megváltozása is befolyásolta a reflux gyakori előfordulását. Az elmúlt években a kutatások szerint refluxra vonatkozóan a nyelőcső-mikrobiom összetétele is változik és a gyomorsavban a mikrobák hatnak a savtermelésre, illetve a gyomor működésére.

Érdekesség:

” A reflux egy relatíve “új” kórkép. A nyelőcső-fekélyről 1906-ban Wilder Tileston írt, majd 1934-ben Asher Winkelstein számolt be először azokról az eseteiről, akiknél megfigyelése alapján a nyelőcső gyulladását és a panaszokat a visszaáramló gyomornedv, benne a sósav és a pepszin enzim okozta. Ezt megelőzően az orvosi irodalom a nyelőcsőgyulladás okaként “csak” a dohányzást és az alkohol direkt hatását feltételezte. Az elmúlt évszázad évtizedeiben-mielőtt a Helicobacter pylori kóroki szerepét fedezték volna-, az akkori ismeretek alapján a tudósok azt gondolták, hogy a fekélybetegség hátterében a fokozott savtermelés állhat, s elsődlegesen ennek a csökkentésére irányultak a kutatások. A piridin -2 acetamid molekula antivirális hatásának vizsgálata során bizonyos mértékű savcsökkentő hatást észleltek, majd az 1973-ban kifejlesztett első hisztaminreceptorgátló cimetidin szerkezete alapján egy benzimidazolgyűrűt kötöttek a piridinmolekulához. A molekula további átalakítását követően 1979-ben szintetizálták az omeprazolt, az első protonpumpagátló szert, amelyet 1988-ban a római a gasztroenterológiai világkongresszuson mutattak be. További kutatások-számtalan oldalhajtást követően- irányították rá a figyelmet 1985-ben a pantoprazol molekulájára, amely a szükséges klinikai vizsgálatok után 1994-ben került a mindennapi orvosi gyakorlatban is elérhető készítmények közé. Oldhatósága és stabilitása miatt ez volt az első vénásan is alkalmazható ilyen szer.

A refluxról:

“A reflux betegséget a felső emésztőtraktus összetett mozgászavara okozza, melynek következtében a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló sósav és pepszin, illetve egyéb gyomortartalom (ételek, fűszerek, gyógyszerek, a nyombélből való visszaáramlás eseteiben epe és hasnyálmirigynedv) a nyelőcső nyálkahártyáját irritálják. Kimutatták, hogy a nyelőcső-nyálkahártya sejtjeinek gyakori és nagymértékű károsodását eredményezi a sósav mellett a nyelőcsőbe áramló pepszin is, melynek aktivitása 2-es pH körül a legerősebb, és 7,4-es pH körül a nyálkahártyát károsító hatása már nem észlelhető. A sav által aktivált pepszin a nyálkahártya-sérülés fokozódását eredményezi.”

Milyen tünetekkel járhat?

Amennyiben a sav valamint a gyomortartalom a nyelőcső felső részébe, szájüregbe, garat, gége illetve a légutak területére feljön, olyankor “nyelőcsövön kívüli tüneteket” is kivált. A mellkasi fájdalom mögött is meghúzódhat éppenséggel típusos reflux panaszokkal nem járó betegség. A tartós köhögés, sűrű krákogás, fájó torok, különféle fogászati rendellenségek, továbbá alvászavarok. A gyakori napközben is előforduló tünetektől küszködő betegek csaknem háromnegyede éjszakai refluxról is említést tesz, mely az életükre komoly hatást gyakorol. Számos ok kollektív hatása idézi elő a panaszok kialakulását és növelését. A hasüregre gyakorolt nyomás mint például az emelés, hosszú ideig fennálló elhízás esetén (hányás, gyakori büfögés, köhögés) melyek ha erősödnek kialakítják a refluxot.Egyes sportok és foglalkozások ilyen a súlyemelés, evezés, fúvós hangszereken zenélés, üvegfúvás) a tünetek megjelenését eredményezik. A stressz által a gyomorszáj nyitott állapota sűrűn rövid vagy tartós ideig meglévő refluxot vált ki, ami akár több napokig is elhúzódhat. Egyes gyógyszerek befolyásolják a nyelőcső alsó záróizmának működését, ilyenek a fogamzásgátlók, altatók, antidepresszánsok, hörgőtágítók. Nem szokatlan eltérés a rekeszizomsérv, mely sok esetben epeköveséggel és vastagbél-diverticulosissal kapcsolódik.

Alapvető ok:

A felsorolt tényezőkön kívül a nyelőcső nem elégséges mozgása, mely a feljövő gyomortartalom nem megfelelő ürülését, nyelőcsőben maradását idézi elő. A refluxos panaszok híján meglévő köhögés, sőt légzési tünetek 40-50 százalékában vizsgálatok által alátámasztható reflux áll fenn. A légúti tüneteket ugyancsak a nyelőcsőbe áramló sav váltja ki.

Megállapítása:

A betegséget az orvos állapítja meg az alábbi tünetek esetén: gyomorégés, savas feláramlás, nyelési zavar, nyeléskor bekövetkező fájdalom, kellemetlen szájszag, savas, netán keserű szájíz, hányinger, túlzott nyálképződés, felmaródás a fogakon, éjszaka jelentkező köhögés, savas visszaáramlás miatt alvászavar, mellkasi fájdalom, köhögés. Nyelési panasz, megmagyarázhatatlan fogyás, vérszegénység esetén illetve ha a tünetek további rendellenességek kizárásán túl is fennállnak, akkor nyelőcső és a gyomor vizsgálata mindenképpen fontos.

A következő módszerek léteznek erre:

A nyelőcső és a gyomor endószkópos vizsgálata.

Röntgen.

A nyelőcsőbe helyezett elektródával végzett 24 órás pH-mérés, de ezt csak olyan laboratóriumokban csinálják, ami speciálisan felszerelt.

Egy svéd vizsgálatból kiderül, a napi teendők egészét továbbá az éjszakai alvást is nagyobb mértékben érinti a reflux. A rendszeres dohányzás, a túlzásba vitt alkoholfogyasztás, a túlsúly, a nem rendszeres és nem megfelelő étkezés megváltoztatása a tünetek elmúláshoz szükséges.

Kiket érint?

Európában, valamint a fejlett ipari országokban a lakosság csaknem 40%-nál felnőttkorban jelentkeznek a reflux gyanúját felvető panaszok, amelyek előfordulása a 40. életkor felett egyre növekszik. A felmérésekből kiderül, hogy a lakossság 20%-nak heti és 40%-nak havi refluxos tünetei vannak. A betegségben küszködők közül több a férfi , mint a nő és ennek az aránya 1,5 az 1-hez. 1995 óta 50%-os prevalencianövekedést határoztak meg. A Föld populációjának több mint a fele Helicobacter pylori-fertőzött.

Mit javasolt fogyasztani és mit tanácsos mellőzni?

A fehérjében és rostokban dús ételek, valamint a zabkása fogyasztása javasolt. Az irritáló tényezők közül az erős fűszerek, kávé, alkohol, a magas zsiradéktartalmú, füstölt, sós ételek, a csokoládé, a citrusfélék, a paradicsommal készült ételek mellőzése ajánlott. Az éjszakai tüneteket úgy tudjuk megelőzni, hogy rendszeresen táplálkozunk és a vacsorát nem hagyjuk késő estére.

Javaslatok a tünetek megelőzésére:

A dohányzás csökkentése, abbahagyása.

Fogyás, túlsúly esetén.

Rendszeres mozgás.

Szoros ruhák vagy öv viselésének elhagyása.

Kevés és könnyen emészthető ételek fogyasztása időnként.

Megelőzni a telt gyomor miatti túlzott hasüregi nyomás létrejöttét.

Elkerülni a fűszeres, hagymás, fokhagymás, erős, savas, füstölt ételeket, továbbá az irritáló, savanyú- amik nagy mennyiségben tartalmaznak gyümölcssavat, mint a ketchup, paradicsomlé, mustár, ecet.

A sült és kelt tészták fogyasztása sem tanácsos.

Zsíros, olajos, bő olajban készült, bundás ételek.

Továbbá:

Több fehérje fogyasztása..

Korán vacsorázni és a lefekvés előtti három órában már nem étkezni.

Kerülni a nassolást mint a chips, olajos magvak.

Szénsavas és alkoholt tartalmazó italok, erős tea, kávé, kakaó, méz túlzott fogyasztása se.

Kizárólag zsírszegény tej és tejtermékek fogyasztása.

A csokoládé és egyes gyógyszerek, illóolajok (mentol) is növelhetik a panaszokat.

Éjszaka előforduló tüneteknél, megemelni az ágy fejvégét csaknem 15 cm-rel, ennek következtében csökken a gyomornedv fekvéskor fokozódó visszaáramlása.

Nyáktartalmú ételek fogyasztása, mint például a zabkása (akinek megengedett).

Gyógyszeres kezelése:

Ennek lényege a sav képződését csökkentő szerek használata. A megállapított refluxnál a betegek nagyobb része ún. protonpumpagátló készítményeket szed. Egyéb betegségekre kapott gyógyszerek is fokozhatják a reflux tüneteket, ezért mindig az orvossal kell erről konzultálni. Az enyhébb refluxos tünetek gázképződést nem okozó savlekötő szerek, alginátkészítmény bevételével és diétával mérsékelhetők. (Szódabikarbónát ne alkalmazzunk!)

Forrás: Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018, P. 149- 157.

Élelmiszer-intolerancia

Információk, amit tudni kell róla!

Élelmiszer-intolerancia: nem vesz részt az immunrendszer a tünetek kialakításában.

Ezt az állapotot különböző tényezők okozhatják, ilyen lehet az enzimműködési zavar, laktózintolerancia, toxinok (pl. aflatoxin), vagy biogén aminok (hisztamin, szerotonin) hatása is. A tüneteinek kialakulása a hatást okozó anyag (laktóz, hisztamin…) mennyiségén is múlik, tehát dózistól függ.

Itt ismételten megemlítésre kerül a hisztaminintolerancia: “amelyet bizonyos ételek magas hisztamintartalma, illetve a hízósejtekben található hisztamin felszabadulását fokozó és/vagy a szervezetünkben lévő hisztamin lebontását végző deaminooxidáz (DAO) enzim működését gátló ételek, gyógyszerek okozhatnak. DAO enzimet a vékonybél sejtjei, valamint a máj, a vese, és terhesség alatt a placenta is termel.”

Tünetei sokfélék és a következők lehetnek: étkezést követően kb. 20-30 perccel hasi panaszok, testen bárhol megjelenő bőrviszketés, vörös, duzzadt, viszkető foltok, tüsszögés, orrfolyás, köhögés, fulladás, fejfájás, migrén, szédülés, hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcs, puffadás, gyomorégés, ingadozó vérnyomás, szapora szívműködés, száj körüli vagy szemhéjduzzanat, kritikusabb esetben nyelési és légzési zavar.

Érdekesség:

A feljegyzésekből kiderül, hogy III. Richárd (1452-1485) miután elfogyasztotta az epret, és ezt követően hisztaminintolerancia következtében létrejött szokatlan tüneteit Lord Hastings átkának tulajdonította, és a lordot 1483. június 13-án megölette.

Mely ételek/ italok hisztamintartalma magas?

italok, melyek alkoholt tartalmaznak: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör

halak esetében: tonhal, makréla, halkonzervek, rák, polip, csiga, kagyló, füstölt halak, szardínia, tonhal

füstölt húsok, kolbász, sonkák, szalámi, hurka, füstölt sajtok, hosszú érlelésű kemény sajtok, parmezán, brie, joghurtok, rokfort, kecskesajt

erjesztett, savanyított ételek, káposzta, ecet, mustár

paradicsom, avokádó, spenót, ketchup, paprika, padlizsán, hagyma

csokoládé, kakaó, kávé

szárított gyümölcsök közül: sárgabarack, szilva, mazsola, füge, datolya

dió, kesudió, földimogyoró

fűszerek közül: chili, bors, fahéj, szegfűszeg, őrölt paprika

a nem friss ételekben, hisztamintermelő baktériumok vannak

Mely ételek fokozzák a hisztamin felszabadulását?

Ilyen az alkohol, avokádó, kivi, dió, kakaó, banán, csokoládé, olajos magvak, papaja, ananász, eper, paradicsom, ketchup, paprika, búzacsíra, mesterséges színezékek és tartósítószerek

Mely ételek/anyagok azok, melyek a hisztamin lebontását végző enzim működését gátolják?

dió, ananász, avokádó, papaja, alkohol, fekete és zöld tea, kakaó, energiaitalok

gyógyszerek esetében: diclofenac, szalicilát, indometacin, ACC, ACE-gátló

C-vitamin

kontrasztanyagok, melyek jódot tartalmaznak

egyes tartósítószerek

“Gyakran a különböző ételek, italok , egyéb tényezők együttes vagy rövid időn belül történő ismételt fogyasztása, illetve kölcsönhatása a tünetegyüttest még “színesebbé” és tartósabbá teszi. Akut esetekben speciális körülmények között vett vérmintából laboratóriumi vizsgálattal a deaminooxidáz (DAO) enzim csökkent szintjét lehet kimutatni.”

Kiket érint?

Jórészt a nőket érinti. Jeles napokon mint a karácsony és húsvét, amikor nagy mennyiségű étel készül, disznótorok, tengerparti üdülések során ( hal és tenger gyümölcsei) illetve nagyobb mennyiségben fogyasztott alkohol esetében is gyakrabban előfordulhatnak.

Akik ebben érintettek, azoknak alacsony hisztamintartalmú, rendszerint frissen elkészített ennivalót javasolt fogyasztaniuk. “Az ételek körét a tünetek megszűnését követően fokozatosan, mindig csak egy-egy újabb összetevő hozzáadásával szabad bővíteni. Érdemes étkezési naplót vezetni, s abba az esetlegesen jelentkező tünetet feljegyezni, majd a kezelőorvossal konzultálni, aki a gyógyszerek szedésének javasolt időtartamát is meghatározza.”

Mi a megoldás?

Gyógyszerek segítségével a tünetek megszüntethetők, a tünetmentesség eliminációs diétával kezelhető( vagyis azokat az ételeket el kell hagyni, melyek a panaszokat kiváltják). Ezenkívül a hisztamin felszabadulását és a tünetek kialakulását illetve azok intenzitását növelik a fertőzések, sport és egyes gyógyszerek (NSAID, metamizol, aszpirin, opiátok) is. Az ideális kezelés és a diéta-amit fentebb említettem- mellett a panaszok elmúlnak.

Melyek az alacsony hisztamintartalmú ételek?

szárnyas frissen főzve, pulyka, rizs, főtt zabpehely, főtt burgonya, sárgarépa pároltan elkészítve, zöldség, főtt quinoa, kompót, lekvár, olívaolaj, rizs és zabtej

Ami még lényeges:

“A bél falának megváltozott funkciója, a károsodott permeabilitás( azaz a bélfal nem megfelelő védelmi vonala, “lyukas bél” vagy “áteresztő bél”) hatására a rendszeresen fogyasztott ételekből részlegesen lebontott molekulák juthatnak a keringésbe , és ellenük az immunrendszer normál működésének következtében IgG típusú ellenanyag képződik. A tesztek ezt mutatják ki, de gyakran egy lezajlott akut “gyomorrontást” vagy “hasmenést” követően is pozitivitást jeleznek. A károsodott permeabilitás okának megszüntetése, a megfelelő kezelés alkalmazása és a táplálkozási szabályok betartása, vagyis a bélflóra helyreállítása után megismételt vizsgálat rendszerint negatív eredményt ad.”

” A permeabilitási zavar megszűnéséhez a rostokban gazdag, cukor-és zsírszegény étkezés is hozzájárul. A rostokból a normál bélflóra rövid láncú zsírsavakat (SCFA) képez, amelyek helyreállítják az “áteresztő bélfal megváltozott, károsodott funkcióját. Elsősorban a bél falát regeneráló, vajsavat termelő baktériumtörzsek végzik ezt a feladatot.

” A cukrokban és zsiradékokban gazdag tápanyagok viszont a gyulladást okozó anyagcseretermékeket termelő mikrobák szaporodását segítik elő, amivel a károsodott bélfal működését tovább rontják.”

Összegzés az élelmiszer-intoleranciáról:

A kialakulásában az immunrendszernek nincs szerepe.

A tünetek kialakulása függ a hatást okozó anyag (laktóz, hisztamin stb.) mennyiségétől vagyis dózisától.

Növelhetik az allergia és intolerancia tüneteit a megterhelő fizikai aktivitás, továbbá egyes gyógyszerek, vitaminok, gyógyteák, vérnyomáscsökkentők.

Forrás: Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018, P. 183-189.