Címkearchívumok: felmérések

Vashiányról és vérszegénységről

Alapinformációk!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az egész világon 1,3 milliárd ember, vagyis a Föld népességének csaknem 30%-át a érinti a vérszegénység, míg a vashiányos vérszegénység 80%-ban a nőket. Legfőképp Dél-Ázsia, Afrika érintett, többnyire pedig a gyermekek és termékeny korú nők. Felmérések alapján 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány alakítja ki. Ha a vasraktárak telítettségét is szem előtt tartjuk, akkor a népességnek több mint 50%-a vashiányos.

Mit kell tudni a vashiányról?

Ahhot, hogy a szervezetünk egészségesen működjön nélkülözhetetlenek a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek. Az egyik leglényegesebb nyomelem a vas, amit nem tudunk előállítani, így a táplálkozás során és a megfelelő vastabletta választásával tudjuk bevinni.

Mi alakíthatja ki a vashiányt?

Okozhatja szigorú diéta tartása is, melynek során a vas lecsökkenhet. Ezenkívül a vas felszívódás vagy a raktározás alulműködése is kiválthatja. Elengedhetetlen a vörösvértestek hemoglobinjának felépítésében, amely az oxigén szállítását végzi az agy és a vázizomzat felé. Csökkent oxigénellátás kialakíthat fáradékonyságot, figyelem-és koncentrációzavart és egyes betegségek kialakulását.

Tünetek:

fáradékonyság, ezáltal kimerültség érzése

sápadtság

hajhullás

töredezett körmök

nagyobb esély a fertőzésekre

Mely élelmiszerekben található meg a vas?

állati eredetű, sovány vörös húsok

belsőségek, pl. máj.

tojás

hüvelyesek

olajos magvak

zöldségek, gyümölcsök melyeknek a vastartalma magas

gabonafélék (itt függ, kinek mire van érzékenysége)

Vas pótlása:

beigazolódott vashiány esetén

várandósoknak, szoptató anyukáknak

aktív korban lévő nők esetén

hosszantartó, erős menstruáció következtében

egyoldalú, szigorú diéta tartásánál

műtét után, lábadozás alatt

akik erős fizikai munkát végeznek

sportolóknak

A vasnak a hiánya vérszegénységhez vezethet.

Mit nevezünk vérszegénységnek (anémiának) ?

Akkor beszélhetünk vérszegénységről, mikor alacsony a vérben lévő hemoglobin szintje. Emögött csökkent hemoglobin-termelődés, fokozott vörösvértest pusztulás, folyamatos vérvesztés állhat.

Tünetek:

sápadt bőr

emelkedett pulzusszám

sűrű fejfájás

légszomj

álmatlanság (alvászavar)

hajhullás

Vérvétellel megállapítható a vashiány és ennek következtében vastabletta fogyasztása javasolt emellett változatos és vegyes étrend kialakítása.

Mennyi vasra van szükségünk?

Napi szintre leosztva 10-15 mg-ra van szükségünk. Ez nemenként, életkoronként, élethelyzettől is függően változhat. Az aktív korú nők, várandósok, szoptatós anyukák, tinédzserek szervezete számára elengedhetetlen, míg a férfiak esetében kevesebb vasbevitel ajánlott.

Kik tartoznak rizikófaktorba?

termékeny korú nők, akiknek erős vérzésük van

várandósok

szoptatós anyukák

újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek

daganatos betegségben, szívelégtelenségben szenvedők

akik vegetáriánusok, vegánok vagy szigorú diétát tartanak

az emésztőcsatorna betegségei, pl. cöliákia, gyulladásban lévő bélbetegségek

Forrás:

A vashiányról

letöltés ideje: 2022.12.21.

http://www.celsus.hu/sajtoanyagok/vashiany-fokuszban-a-ver-es-a-taplalkozas-nehany-osszefuggese

letöltés ideje: 2022.12.21.

letöltés ideje: 2022.12.21.

Lisztérzékenységről/ cöliákiáról

Információk, érdekességek!

A lisztérzékenység/cöliákia napjainkban felkapott téma lett és ez a betegség a népesség folyamatosan gyarapodó százalékát teszik ki. A felmérések alapján csupán minden tizedik ember tud erről a betegségéről.

Milyen panaszok esetén gyanakodhatunk?

Főként felszívódási zavarok esetén jelentkező panasz hátterében megbújhat a lisztérzékenység.

Hogy mi a glutén?

A glutén, vagy másnéven sikér a búza, rozs, árpa, vízben oldhatatlan fehérje együttese. A kalászosok legjelentősebb fehérje összetevői az alkoholban oldódó prolaminok, melyek az érett mag fehérjetartalmának az 50%-át teszik ki. A búza gluténjét sokféle prolamin ( gliadinok és gluteninek) állítja elő. A búzában megtalálható gliadin mellett más kalászosok prolaminjai is hozzá hasonló immunológiai reakciókat idézhetnek elő. Mint például a rozsban fellelhető secalin, az árpában pedig a hordein is.

Milyen tényezők állnak a kialakulásának hátterében?

Az első a sajátos genetikai hajlam, majd ezt követi a glutén, továbbá azok az immunsejtek (limfociták) melyek károsító hatással bírnak.

Érdekességek

A következő rövid történeti összegzés több száz évet ölel át és jól szemlélteti a cöliákiára utaló ismertetőjeleket és a betegség megállapításának különböző fokait. Évszázadok gyógyítóinak fáradhatatlan megfigyelő-és kutatómunkája alapján a tünetek illetve a kiváltó ok közti összefüggések felismerése áll.

“Kappadókiai Aretaeusaz i. sz. I. évszázadban írta le először a lisztérzékenység tüneteit ( innen ered a cöliákia, azaz, ,,hasbetegség” elnevezés), majd Samuel Jones Gee ( 1839-1911) angol gyermekgyógyász 1888-ban publikálta a cöliákia klinikai képét, és megállapította a diéta jelentőségét is. 1953-ban Williem-Karel Dicke (1905-1962) holland gyermekgyógyász összefüggést talált a betegség és néhány gabonaféle fogyasztása között. Munkatársaival azt is igazolta, hogy a búza alkoholban oldható fehérjererakció, vagyis a gliadin felelős a zsírfelszívódási zavaráért. 1957-ben végezték az első vékonybél-biopsziát, majd a glutén elhagyását követően is. 1972-ben Seah és munkatársai írták le, hogy a lisztérzékenyek vérében autoantitestek mutathatóak ki, amelyek reakcióba lépnek a normál szövettel ( ún. transzglutamináz enzimmel). Ma a vizsgálatok során a transzglutamináz-ellenes antitestek mennyiségét mutatjuk ki, és a diétát követően ezeknek a szintjét ellenőrizzük, így becsüljük meg a betegség aktivitását.”

“2012 októberében az ausztráliai Synchrotron kutatási központban először tették láthatóvá a glutén és az immunrendszer T sejtjei közötti kapcsolatot, ami egyértleműen igazolja a lisztérzékenység-cöliákia-kiváltásában szerepet játszó immunsejtek szerepét. Statisztikák alapján minden százharmincharmadik embert érint ez a genetikailag meghatározott eltérés. A HLA-DQ2-hordozók közül minden huszadik, míg a HLA-DQ8 -hordozók közül minden százötvenedik embernél alakul ki a lisztérzékenység. A HLA-DG gének egyéb változatait hordozó személyek védettek a betegséggel szemben. Dr. Hugh Reid, a kutatás vezetője így nyilatkozott: ,, Most először sikerült szubmolekuláris szinten szemmel láthatóvá tenni a glutén, illetve az immunválasz kiváltásáért felelős két protein interakcióját” ”

1950-es évektől 2012 október: Ausztráliában sikerült bebizonyítani a glutén és az immunsejtek kapcsolódását a cöliákia genetikai prediszpozíció melletti kiváltó okaként. Ez a meghatározó eredmény a jövőben soron lévő kutatások alapjait fogja kifejezni. A cöliákiás betegek csaknem 90 százalékánál kimutatták megelőzően adenovírus-fertőzésen átestek. Áteresztőbbé válik a fertőzés által a bélbolyhok nyálkahártyája a gliadinmolekula részére. Ebben a folyamatban kémiai és mechanikai hatások, gyulladásos folyamatok, fertőzések, továbbá a bélflóra megváltozása is szerepet játszhatnak. Tehát nem allergia, hanem egy autoimmun folyamat.

Genetikai vizsgálatok

“Széles körű genetikai családvizsgálatok során mutatták ki a cöliákia kialakulásának egyik alapfeltételét, azt a genetikai hajlamot, amelyet a HLA-DQ2 vagy a HLA-DQ8 genetikai típusjelent. A táplálékban lévő és a bélfalon lebontatlanul áthaladó glutén, illetve prolamin ezekben az esetekben összekapcsolódik az immunsejtekkel, ami a gyulladásos T, B sejtek és citokinok aktiválódása következtében elindít egy immunfolyamatot. A szövettani vizsgálat során a bolyhokban található sejtek (intraepiteliális limfociták-IEL) számának növekedését lehet kimutatni, valamint súlyos esetkben a bélbolyhok zsugorodását, eltűnését.”

Gyakorisága

A lisztérzékenység gyakorisága a fejlett országokban 1-2 a 100-hoz és egyértelmű női dominanciát mutatnak az adatok. Globálisan megfigyelhető gyarapodását a csecsemőkori bélflórával, ezenkívül a megfelelő bélflóra kialakulásának hiányával is kapcsolatba hozzák. A lisztérzékenység nagyobb fokú gyakoriságát észrevették azoknál, akik császármetszéssel jöttek a világra. A cöliákiában a mikrobiom vizsgálat közben elsődlegesen a Lactobacillusok, a Bifidobacteriumok, a Firmicutes mennyiségének csökkenését, a Bacteroides, a Proteobacteriumok, az Escherichia coli és a Clostridium mennyiségének emelkedését kimutatták.

Fontos információk!

A lisztérzékenység egy autoimmun folyamat, így további autoimmun betegségekkel együtt sokszor előfordul.

Az autoimmun folyamat megszűnik a glutén elhagyását követően. Ezért nélkülözhetetlen a gluténmentes diéta szigorú betartása.

Nemzetközileg elfogadott jelzés az áthúzott kalász a gluténmentes termékek egységes jelképe. Hasznos információkkal látja el a betegeket a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete.

Nem allergia, hanem autoimmun betegség, melynek az okát ismerjük.

Az immunológiai folyamatot, melyet a glutén vált ki és a bélbolyhokban gyulladást okoz.

Felszívódási zavart okoz a bélbolyhok hiánya vagy nem megfelelő működése, ami továbbá vashiányt és egyéb nyomelemek, vitaminok hiányát eredményezi.

Sokszor más szerveket is érint.

A betegség tünetmentességét a glutén elhagyása oldja meg.

A lisztérzékenységgel együtt járhat másodlagos laktózérzékenység.

A családtagok vizsgálata is szükséges feltétlenül a genetikai hajlam végett.

A pontos diagnózis megállapítása előtt ne kezdd el a gluténmentes diétát!

Forrás: Dr. Tamássy Klára-Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018. p. 125-131.