Címkearchívumok: genetikai vizsgálat

Vizsgálatok

Gluténérzékenység és lisztérzékenység kimutatására irányulóan.

Hogy milyen vizsgálatok vannak ennek a megállapítására?

Vérvizsgálat

„A coeliakia kimutatását célzó vérvizsgálat egy úgynevezett szerológiai teszt, melyben olyan ellenanyagtípusokat keresnek, amelyek csak az arra érzékenyekben termelődnek glutén hatására. Ezek tTG-IgA, EMA-IgA, AGA-IgA és AGA-IgG néven szoktak szerepelni a leleten, és melléjük még megmérik a teljes szérum IgA mennyiségét is. A vért a háziorvos beutalója alapján megjelölt gasztroenterológiai rendelőben vagy laboratóriumban levehetik. Az összes vizsgálat elvégzéséhez elegendő egyetlen cső vér! Ha a felsoroltak közül bármelyik teszteredmény pozitív, az coeliakiára utalhat, és a szakorvos javasolni fogja a bélbiopszia elvégzését a diagnózis megerősítésére.”

Bélbiopszia

„A szövettani minta vizsgálati eredménye perdöntő erejű a coeliakia kimutatásában. A mintavétel endoszkópos módszerrel történik: az orvos egy vékony csövet vezet a szájon, a nyelőcsövön és a gyomron át a vékonybélbe, és a műszer végén elhelyezett csipesszel apró mintát csippent ki a bélfal bolyhaiból. A coeliakiás betegekben a glutén fogyasztása immunválaszt vált ki, és a bélbolyhok ellen irányuló támadás következtében a bolyhok lelapulnak. A biopszia megmutatja, hogy a bolyhok lelapulása bekövetkezett-e, és ha igen, az milyen mértékű.”

Vigyázat!

„A vérvizsgálat és a biopszia eredménye csak akkor tükrözi a valóságot, ha előtte hosszú ideig elegendő mennyiségű glutént fogyasztottál ahhoz, hogy a szervezted reagáljon rá. Ha gluténérzékeny vagy coeliakiás vagy, de túl kevés glutén jutott a szervezetedbe a vizsgálatot megelőző időszakban, az ellenanyagszintek a vérben a kimutatási küszöb alá süllyedhetnek, azt a hamis benyomást keltve, mintha nem lenne semmi bajod. Ugyanez érvényes a biopsziára is: ha elég régen nem ettél glutént, a vékonybelednek volt ideje regenerálódni, és a biopszia eredménye negatív lesz.”

Genetikai vizsgálat

” A genetikai vizsgálat során olyan génváltozatokat keresnek, amelyek ismerten hajlamosítanak a coeliakiára. A vizsgálatot vér vér-vagy nyálmintából is el lehet végezni. Európában és Magyarországon inkább a vérvizsgálat az elterjedtebb. A genetikai teszttel elég egyszerűen ki lehet zárni a coeliakia gyanúját, mert ha nem hordozod sem a HLA-DQ2, sem a HLA-DQ8 génváltozatot, akkor 99%-os eséllyel nem vagy coeliakiás. Annak megjóslására azonban jóval kevésbé alkalmas a teszt, hogy ki lesz valóban coeliakiás, mert ezeket a génváltozatokat egy rakás ember hordozza anélkül, hogy valaha is megbetegedne.”

Saját tapasztalatomat szintén megosztom itt is, hogy nekem milyen vizsgálattal derült ki a lisztérzékenység. Mikor a hematológiára kerültem, akkor az ottani orvosnak egyből leesett, hogy itt mi lehet a probléma. Nem sokat hezitált, mert a vashiányos vérszegénységem és felszívódási zavarom rögtön feltűnt neki és a korábbi leleteimet is megnézte.

Még aznap délután levették a véremet ( szerencsére nem éhgyomorra) és elküldték Debrecenbe, majd egy hónap után jött vissza csak az eredmény.Miután visszajött az eredmény, anyukámat az itthoni telefonon értesítették arról, hogy beigazolódott nálam a cöliákia. Olyan csillagos és magas érték jött ki, hogy feleslegesnek tartotta az orvos a biopsziát, mert ez eléggé egyértelmű volt. Ráadásul már egy hónapja tartottam a diétát-mert erre kért az orvos-így nem lett volna értelme a biopsziának, mert már elkezdtek a bélbolyhok regenerálódni.

Természetesen a gasztroenterológián-ide kerültem ezután-az orvos erőltette ezt nekem, de én határozottan megmondtam, ugyan minek ez. Még volt kedve poénkodni velem, hogy ő látni akarja a vékonybelemet. Végül nem látta, mert nem mentem bele ebbe a vizsgálatba-mint már fentebb említettem-nem lett volna értelme.

Miután kiderült a családszűrést javasolták, hogy fény derüljön arra, kitől örökölhettem. Egy vérvétel kellett hozzá és anyukám volt csak aki ezt vállalta és neki szerencsére nincs lisztérzékenysége, így arról a részről talán nem hozhattam?! Apukám és testvérem biorezonanciás tesztre mentek el-majd későbbiekben- és egyiküknek sem jött ki a glutén. Egyébként anyukám és én is voltunk ilyen vizsgálaton, viszont nekem kijött a glutén-mily meglepő-még anyukám esetében csak a búzára jött ki az intolerancia. Ettől függetlenül mindenképpen kellett volna a másik két családtagnak a szűrése is, de ők ezt nem tették meg, így maradtam abban a bizonytalanságban, hogy ugyan kitől is örökölhettem ezt?!

Forrás: Danna Korn, Gluténmentes élet, Panem, Budapest, 2011, p. 39-40.

Tejcukor-érzékenység

Amit tudni kell róla!

A Föld népességének több mint 60%-a laktózintoleráns!

Hogyan nevezzük másképp?

A laktózintolerancia kifejezésen kívül számos elnevezéseket használunk: tejcukor-intolerancia, laktózérzékenység, tejcukor-érzékenység, hipolaktázia.

Mi ez pontosan?

Nem allergia.

Allergiának azt nevezzük, amikor az immunológiai folyamat egy adott fehérjemolekula ellen indul el a szervezetben. Így a tejallergia tejfehérje-érzékenység és nem tejcukor-érzékenység.

Milyen alkotóelemekből épül fel a tej?

Három fő alkotó eleme a tejfehérjék, laktóz és zsírok. A laktóz egy diszacharida azaz kettős cukor, vagyis egy molekula glükóz és egy molekula galaktózból épül fel.

Érdekesség:

” A hauslabjochi ember, vagy közismertebb nevén Ötzi, a jégember egy kb. ötezer-háromszáz éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből. 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán, az Ötzi-völgyi-Alpokban, Hauslabjoch közelében, 3210 méter magasan találták meg. Ötzi vadászott, és nagy valószínűséggel nem volt pásztor. Ötzi, a gleccsermúmia genetikai anyagának elemzésekor új felfedezéseket tettek a kutatók: a jégbe fagyott ember hajlamos volt a szív-és érrendszeri betegségekre, a kullancsok által terjesztett Lyme-kórban szenvedett, és tejcukorérzékeny is volt. A szénizotópos kormeghatározás alapján Ötzi i.e. 3252-ben (+/- 102 év) halt meg. Az övé a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. A maradványokat az Innsbrucki Egyetem kórbonctani intézete emelte ki prof. Rainer Henn vezetésével 1991. szeptember 23-án.(Ötzi gyomrában Heliobacter pylorit is kimutatták genetikai módszerrel.) „

További érdekességek:

Távol-Keleten és az eszkimóknál a lakosság 90%-a laktózintoleráns. Észak-Európában megközelítőleg 2 százalékos, amíg délen 25 százalékban fordul elő. Magyarországon végzett felmérés szerint a lakosság csaknem 25-30 százalékának van problémája a tejcukor-intolerancia miatt. 1984-ben Flatz és Czeizel orovostanhallgatókon végeztek vizsgálatokat, melynek során 37%-ban laktózfelszívódási zavart észleltek. Tehát a világ népességének több mint az 50%-nál az élete során mutatható ki a laktáz enzim aktivitásának fokozatos csökkenése.

Populációgenetikai vizsgálatok azt mondják, csaknem tízezer évvel ezelőtt az állattenyésztés mellett a felnőttkori tejfogyasztás is eltejedt. A gyakori tejfogyasztás nak köszönhetően kalcium és fehérje erősebb izomzatot, a nőknek erősebb medencefelépítést váltott ki. Az ősembereknek a tej „jelentette” a mai világban közkedvelt fehérjeporokból készült italokat. Ezek többsége tejsavófehérjét és laktózt is tartalmaz. Ezt használják edzések előtt/után és természetes fehérjetartalmú ételek „pótlására”. I.e. 3000 évvel a bronzkorban élt ősemberek maradványainak fogkövét dánarchelógusok vizsgálták, és egy tejfehérjét a béta-laktoglobulint azonosítottak benne. Ez volt az első bizonyítéka az ősemberek tejfogyasztásának.

Fajtái:

Az elsődleges laktázhiány többnyire fiatal felnőtttkorban jelentkezhet, viszont az elnevezése miatt már gyermekkorban is előfordulhatnak tünetek és fokozódnak. „Az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függően magasabb életkorban a tünetek egyre fokozódnak, tekintettel arra, hogy csökkenő számú enzim képződik a bélbolyhokon.”

A másik fajtája a másodlagos laktázhiány. ” A vékonybél mikrobolyhainak károsodása hátterében gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység, élelmiszer-allergia, gyógyszerek, besugárzás és kemoterápia hatásai is állhat. A kórokozók ( Escherichia coli és Peptostreptococcusok) által okozott kontamináltvékonybél-szindróma esetében is gyakori az átmeneti, másodlagos laktózintolerancia. A mikrobolyhok csúcsi részén lévő, külső hatásokra is könnyen sérülő laktáz enzim működése csak a károsító tényezők megszűnését követően áll helyre.”

Tünetek:

Az elfogyasztást követően hasi panaszok mint például puffadás, fokozott gázképződés, hányinger, hasmenés, de székrekedés is. Ezenkívül fejfájás, csökken a koncentrációs készség, ritkábban viszketés, ekcéma jelentkezhet. „A H2 kilégzési teszttel a vékonybél és egyéb működési zavarát, gyakori fruktóz-( gyümölcscukor-) felszívódási zavart is igazolhatjuk.”

Milyen vizsgálat szükséges a kimutatására?

A laktázhiányt H2-kilégzési teszttel lehet megállapítani leggyakrabban. „Tejcukor -intolerancia esetén a bél lumenében lévő laktóz bakteriális fermentációja hidrogéngáz (H2) képződésével jár, amit speciális hidrogéndetektor segítségével mérünk. Laktázhiány gyanúja esetén 25 gramm laktóz alkalmazása után a kilégzett levegőben található hidrogénatomok számát (H2 ppm) mérjük, majd az értékek alapján állapítjuk meg a laktázhiány mértékét. A H2 kilégzési teszttel a vékonybél és egyéb működési zavarát, gyakori fruktóz-( gyümölcscukor-) felszívódási zavart is igazolhatjuk. A baktériumflóra megváltozását ( ún. vékonybél-kontaminációt ) jelző H2-tesztet laktulóz segítségével végezzük. A kontamináció okozta másodlagos laktázhiány kizárására /igazolására a kilégzési tesztet laktózzal és laktulózzal is megismételjük különböző időpontokban. Kontamináció esetében mindkét vizsgálat kóros eltéréseket jelez, míg primer laktózhiány során a laktulózteszt negatív eredményt ad.” Ezenkívül genetikai vizsgálat is elterjedt manapság.

Mit tehetünk, ha megállapították?

Elkerülni a laktózt tartalmazó ételeket és helyettesíteni laktózmentes termékekkel. De lehetséges megoldásként laktáz enzim tablettát bevenni, ha laktóz tartalmú ételt vittünk be. Ezt étkezés közben kell bevenni és nem okoz panaszokat akkor.

Tehát ma már nem okoz gondot, hogy találjunk laktózmentes termékeket. Magas tejcukortartalmuk miatt panaszt váltanak ki a normál tej, tejföl, túró, vaj, a tejjel, tejporral készült margarin-és tejszíntartalmú ételek, a lágy sajtok és a tejsavó alapanyagú termékek. A fermentált kemény, némely félkemény illetve penészes sajtok laktázhiány esetén is ehetők. Hagyományos készítése során a fermentációt végző baktériumok tejsavvá bontják le a laktózt és a gombák használják fel.

Mit nevezhetünk laktózmentesnek?

Az előírás szerint laktózmentesnek nevezhető az a termék, melyben a laktóztartalom 0,1 gramm/ 100 gramm alatti. A gyártási folyamat közben laktáz enzimet használnak: a tejhez kevert enzim a kettős cukrot glükózra és galaktózra bontja le. Az alábbi szöveg volt olvasható egy régi itthon forgalmazott tejesdobozon: „Mit jelent a laktózintolerancia? Azt jelenti, hogy a tejben természetes módon előforduló tejcukor (laktóz) egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben emészthető. A tejcukor-érzékenységben szenvedőknél hiányzik az a természetes enzim, amely a tejcukrot glükózra és galaktózra bontja le ( ezt a két építőelemet tudja a szervezet megemészteni). Ebben a laktózmentes tejben a tejcukrot már a két alkotórészre ( glükózra és galaktózra) bontották. Emiatt a tej enyhén édeskés ízű.”

A gyárban a tejtermékben megtalálható diszacharidából lebontott glükóz és galaktóz képes felszívódni a bélbolyhokon át. A laktózmentes termékekből nem távolítják el a tejcukrot, hanem a két alkotóelemére bontják. Továbbá a lebontás során szabaddá vált glükóz vagyis szőlőcukor édes íze kiváltja ezeknek a termékeknek a kissé édeskés ízét. Otthon is tudunk előállítani laktózmentes tejterméket a gyógyszertárban megvásárolható enzimkészítmények segítségével. A gyógyszerek is tartalmazhatnak laktózt segédanyagként, de ennek mennyiségét milligrammban kötelező feltüntetniük a gyógyszer leírásában.

Mi azaz FCC?

Food Chemical Codes: ez az enzimaktivitás nemzetközi standard mértékegysége.A termékekben lévő enzim aktivitását FCC-ben határozzák meg.

A tejcukor-érzékenységről:

Nem allergia.

Az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függ a tünetek megjelenése.

A laktóz: egy kettős cukor, mely egy szőlőcukor-és egy galaktózmolekulából áll. A két cukorból álló laktózt a laktáz enzim bontja szét.

A laktózt bontó enzim vagyis laktáz a vékonybélbolyhokon jön létre. „Ez a folyamat és a felnőttkori aktivitásuk genetikailag meghatározott, szülőktől örökölt tulajdonság. Genetikai vizsgálattal az eltérés (mutáció) kimutatható ( a genotípus meghatározható): a mutáció esetén kevesebb laktáz enzim képződik, ami miatt nem lesz teljes az elfogyasztott laktóz lebontása.”

A lebontatlan laktózt a bélbaktériumok feldolgozzák, gázokat is képeznek, ami hasi panaszokat vált ki.

Kilégzési teszttel diagnosztizálható a tüneteket okozó laktózmennyiség elégtelen lebontása. A laktózmentes termékek fogyasztása illetve a laktáz enzim pótlása jó esetben tünetmentességet ad.

A gyártás alkalmával a laktózmentes termékekben a laktózt a laktáz enzim segítségével bontják le szőlőcukorra és galaktózra, tehát nem vonják ki a laktózmentes termékekből a laktózt. A laktózmentes készítmények íze édesebb a szabaddá vált szőlőcukor által.

Az is fogyaszthat laktózmentes termékeket, akinek nincs erre érzékenysége.

Növényi alapú termékeket is választhatunk.

Végül pedig megemlítem a saját tapasztalatomat. Nekem egy biorezonanciás vizsgálat által derült ki és nem a H2-kilégzési teszttel. A tüneteim inkább hasi eredetű panaszok voltak: puffadás, hasmenés és az sem volt mindig sűrű. Nekem a tejtől még a gyomrom is felfordult és alapból sose ettem annyi tejterméket, így a panaszok is csak akkor jelentkeztek, ha olyan jellegűt vittem be.

Forrás: Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018. p. 137-146.