Címkearchívumok: glutén

A gliadin intoleranciáról

Miről is van szó?

Mi az a gliadin?

A kalászosok legjelentősebb fehérje összetevői az alkoholban oldódó prolaminok, melyek az érett mag fehérjetartalmának az 50%-át teszik ki. A búza gluténjét sokféle prolamin ( gliadinok és gluteninek) állítja elő. A búzában megtalálható gliadin mellett más kalászosok prolaminjai is hozzá hasonló immunológiai reakciókat idézhetnek elő.

Mi az a gliadin intolerancia?

A gliadin intolerancia nem egyenértékű a lisztérzékenységgel, ennél gyengébb érzékenységről van szó. Kiváltó tényezői sem felelnek meg a cöliákiával. Ennek következtében ajánlják, hogy a szöveti transzglutamináz vizsgálatot végezzék el, mely a lisztérzékenység szűrésére alkalmatos.

Miből állapítják meg?

Ételintolerancia vizsgálatból derül ki.

Mi a teendő gliadin pozitivitás esetén?

Minden olyan élelmiszert kerülni kell, amely gliadin vagyis gluténtartalmú, azonban egyszerű érzékenység esetében az elvonás negyed évig elég lehet, a diéta tartóssága a panaszok változásán múlik. A cöliákia (autoimmun betegség) vonatkozásában, a gluténmentes étrendet egy életen át be kell tartani.

Melyek azok a gabonafélék, amelyek tartalmazzák?

Búza, rozs, árpa, zab, kamutbúza, tönkölybúza, durumbúza.

Milyen alternatívákkal lehet helyettesíteni?

Köles, kukorica, tápióka, kókusz, tökmag, útifűmaghéj, szentjánoskenyérmag, rizs, hajdinaliszt.

Milyen ételeket lehet ebből készíteni?

A fentebb felsorolt gabonák lisztjei alkalmasak rántásra, habarásra, sütéshez. Lehet ezekből készíteni kenyeret, vagy venni készen gluténmentes kenyeret/pékárut. A tészták közül a gliadinmentes, rizs és üvegtészta fogyasztása tanácsolt. A gliadinmentes búzakeményítő tartalmazhatja a búza egyéb fehérje tartalmát, sűrítéshez ne legyen használva.

Forrás:

https://foodtest.hu/a-gliadin-erzekenyseg-liszterzekenyseget-jelent/ letöltés ideje: 2023.02.27.

Dr. Tamássy Klára-Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018. p. 126.

Glutén nélkül az élet

Mennyire nehéz a diéta betartása?

Mit okozhat az arra érzékenynél, ha nem hagyja el?

Amikor beigazolódik valakinél, hogy gluténérzékeny/cöliákiás, akkor először bizony egy sokkhatás alá kerül. Ezen túl kell lépnie az illetőnek, elsősorban természetesen saját maga egészségének érdekében. Olyan esetek vannak, akik sajnos nem bírják ezt a helyzetet elviselni és nem hajlandóak betartani a diétát.

Milyen esetek vannak?

Van akinek túlzottan „kemény”a diéta és ezért a megpróbálásig sem jut el.

Létezik olyan akinek nincs semmi panasza és nem is lett rendesen kivizsgálva, így azt gondolja, neki nem okozhat gondot, ha néha-néha bűnözik.

Akad olyan aki érzi magán a kellemetlen tüneteket, de ahogy telik az idő, mégis arra az elhatározásra jut, hogy a kedvenc gluténos ételek/italok beleférnek az étkezésébe.

Végül akit diagnosztizáltak ezzel a betegséggel a rokonságban hallani sem akarnak erről és nem vesznek tudomást a problémáról, sőt hülyeségnek tartják.

Milyen betegségek társulnak a cöliákiához?

Autoimmun betegségek közé tartozik az Addison-kór, a Crohn-betegség, az 1-es típusú diabétesz, a Sjögren-szindróma és a pajzsmirigy autoimmun betegségei ( Graves-és a Hashimoto-kór).

Kedélybetegségek, viselkedési zavarokhoz sorolják a figyelemzavart, hiperaktivitást, az autizmust, a depressziót és a bipoláris ( mániás-depressziós) betegséget, avagy a skizofréniát.

Táplálkozási hiánybetegségek közé tartozik a konkrét vitamin-és ásványianyag-hiányok, vérszegénység, csontritkulás és csontlágyulás, tápanyaghiányok számos más tünetéről.

Idegrendszeri tünetekhez sorolják az epilepsziát, az agyi érelmeszedéseket, az agy és a gerincvelő működési rendellenességeit, ezenkívül olyan neurológiai problémákat mint az ataxiát ( mozgászavart), neuropátiát ( az idegek károsodását), bizsergést és zsibbadást, görcsrohamokat és a szemmozgató izmok megbetegedését.

Egyéb megbetegedésekhez tartozik a daganatos betegségek, a Down-szindróma, a belső vérzések, egyes belső szervek ( pl. epehólyag, máj, lép, hasnyálmirigy ) betegségei, fogzománchiányok és a cisztás fibrózis.

Hogyan teszed tönkre az egészségedet, ha nem állsz le a gluténnal?

Akinek kiderül, hogy gluténérzékenysége/cöliákiája van számoljon vele, hogy amennyiben nem hagy fel a glutén fogyasztásával, akkor keményen rombolja az egészségét. Ennek következtében olyan létfontosságú tápanyagoktól fosztja meg a szervezetét, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy tartósan is megfelelően működjön és stramm legyen. Többen számoltak be arról, hogy nem is gondolták, milyen terhet vittek, míg fel nem hagytak a gluténnal. Miután áttértek a diétára, sokkal jobban és könnyebben érzeték magukat, és nem értették, hogy nem vették észre azt, milyen romboló volt számukra a glutén.

Mennyi idő kell a gyógyuláshoz?

Már ahogy elhagyjuk a glutént megkezdődik a gyógyulás. A sok szenvedés és rossz közérzet megszűnése felhőtlen pillanatot jelent, mert végre jobban érezhetjük magunkat. Tehát a diéta megkezdésével együtt jár a gyógyulás kezdete is. Az érzékenyek zöménél rögtön érezhető a javulás, míg egyes eseteknél csak pár hónap elteltével, de olyan is akad, akinek kezdetben javul, majd kis idő múlva váratlanul romlik az állapota. Ez a gyógyulási folyamat természetes velejárója is lehet, és kétségtelen, hogyha van kitartás, akkor az egészségi állapot javulása sikeresen halad előre.

Így a bejegyzés végén megemlítem a saját tapasztalomat, mert úgy gondolom, hogy mi lehet még ennél hitelesebb, minthogy a személyes tanulságomat átadhassam?

Szóval miután elhagytam a glutént kb. két hét elteltével már megszűnt az erős és hirtelen jött szédülésem-ami mellesleg megkeserítette az utolsó időszakomat-és olyan boldog voltam, hogy ettől megszabadulhattam. Ezenkívül a rosszulléteimmel is leszámoltam és nem volt több gyomorgörcsöm sem. Természetesen a hízáshoz és a felszívódás helyreállításához sokkal több idő kellett, évekről „beszélek” itt és kicsit sokkoló, de ha éveken keresztül roncsolt, nem is várhattam, hogy azonnal hízhassak. Lényegében sokkal jobb lett a közérzetem miután abbahagytam a glutén fogyasztását és már hozzászoktam az évek alatt ehhez az életmódhoz. Sok mindenre megtanított többek között a türelemre, a kitartásra, az önfegyelemre és még számos hozadéka lett.

Biztatás a hasonló helyzetben lévőknek!

Aki ezt itt olvasod, ha most elvagy keseredve, ne aggódj, mert jobb lesz! Nekem is nagyon nehéz volt, de még nehezebb volt, amikor rosszul voltam. Úgyhogy fel a fejjel és csak arra kell gondolni, hogy meggyógyulsz és egészséges leszel újra! Hajrá és soha ne add fel!

Forrás: Danna Korn, Gluténmentes élet, Panem, Budapest, 2011, p. 45-48.

Búzáról és a gluténról

Információk, amit tudni kell!

Mi a glutén?

A glutén egy összetett fehérje, ami megtalálható a következő gabonákban: búza, rozs, árpa magjában.

A glutén, vagy másnéven sikér a búza, rozs, árpa, vízben oldhatatlan fehérje együttese. A kalászosok legjelentősebb fehérje összetevői az alkoholban oldódó prolaminok, melyek az érett mag fehérjetartalmának az 50%-át teszik ki.

A búza gluténjét sokféle prolamin ( gliadinok és gluteninek) állítja elő. A búzában megtalálható gliadin mellett más kalászosok prolaminjai is hozzá hasonló immunológiai reakciókat idézhetnek elő.

Mint például a rozsban fellelhető secalin, az árpában pedig a hordein is. A zabban elméletileg nincs glutén, de többnyire érintkezik vele, így aki szigorú gluténmentes diétát folytat, tulajdonképpen a zabot sem eheti.

Miben található meg?

Kekszek és sütemények, kenyér, édes/sós péksütemények, pizza, sör, száraztészták, csokoládék és még számos olyan termékekben, amikben nem is gondolnánk.

Mit kell tudni a búzáról?

” Az emberek a mezőgazdasági forradalom idején, vagyis kb. 10000 évvel ezelőtt kezdtek egyáltalán búzalisztes élelmiszereket fogyasztani. Evolúciós léptekkel nézve ez szempillantásnyi idő. Ezt megelőzően eleink étrendje főleg sovány húsból, tengeri állatokból, alacsony keményítőtartalmú zöldségfélékből és gyümölcsökből állt. A búza teljesen idegenként pottyant bele ebbe a társaságba. Emésztőrendszerünk csak speciális alkalmazkodás árán tűri el a búzát, ám sokaknál ez az alkalmazkodás nem tökéletes. A búza fogyasztása hatására az emberi bélben fokozódik a zonulin nevű fehérje termelése. A vékonybél nyálkahártyája normális esetben záró réteget képez, amelyen a legtöbb anyag nem tud csak úgy magától átszivárogni. A tápanyagok is csak speciális kapukon juthatnak át. A zonulin egyike azoknak a fehérjéknek, amelyek arra hivatottak, hogy a fontos vitaminokat és ásványi anyagokat átkalauzolják a bél nyálkahártyáján a véráram felé. A vér aztán elszállítja a felszívott tápanyagokat a test többi részébe. Egyes embereknél a búza fogyasztása rendellenesen nagy mértékű zonulin termelést vált ki, és a bélfal kapui túl szélesre tárulnak. Ilyenkor mindenféle olyan anyag is átcsusszanhat a véráramba-akár méreganyagok is-, aminek ott semmi keresnivalója. A vékonybél nyálkahártyájának ezt a fokozott áteresztőképességét hívjuk áteresztő bél szindrómának, és ez bizony számos baj gyökere.”

A búzamentes az nem gluténmentes!

Ezt fontos tisztázni, hogy amire rá van írva, hogy búzamentes az nem azt jelenti, hogy gluténmentes is! Számos olyan árunál előfordul, hogy búzalisztmentesnek hirdeti magát, közben meg nem nevezhető gluténmentesnek. Például a tönkölybúzából, durumbúzából készült termékek nem azok. Ahogy fentebb már leírtam, nem csak a búzában, hanem a rozsban és árpában is van glutén, a zabban pedig csak szennyeződés által, emiatt nem ajánlott. Ezért kell mindig figyelni és elolvasni az összetevőket és tájékozódni, hogy ne fussunk bele.

Milyen egészségügyi problémákat tud okozni a glutén?

fáradékonyság, fejfájás (migrén is idetartozik), hasi panaszok ( gázképződés, felfúvódás, hasmenés vagy székrekedés, hányinger és hányás, gyomorégés és reflux), csökkent koncentrációképesség, hízás vagy fogyás, csökkent termékenység, ízületi, csont- és izomfájdalmak, depresszió, légzési nehézségek.

Mit csinál a bélben?

” A vékonybél belső felszínét milliónyi apró bélboholy fedi. A bél ürege felé tekintő bélbolyhok óriási mértékben megnövelik a tápanyagok felszívásához rendelkezésre álló bélfelszínt, valahogy úgy, ahogy a radiátor bordái is növelik a hőleadásra alkalmas felületet. A gluténérzékeny emberek szervezete a glutént méreganyagként azonosítja és megtámadja. E támadásnak akaratlanul a bélbolyhok is áldozatul esnek: csúcsaik letöredeznek, a bolyhok megrövidülnek, legrosszabb esetben annyira, hogy a bélfelszín teljesen simává válik. Az immunrendszer a glutén elleni harc hevében szabályosan „leborotválja” az ártatlan bélbolyhokat, s ez drámaian rontja a vékonybél tápanyagfelvevő képességét. Mivel a töredezett végű, megrövidült bolyhok felszívóképessége jóval gyengébb, a sok értékes dolog érintetlenül átrobog a tápcsatornán, miközben a szervezet nem jut hozzá azokhoz a vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és egyéb tápanyagokhoz, amelyek az egészséghez és a jó közérzethez nélkülözhetetlenek. Ezt az állapotot, amit orvosi nyelven elégtelen felszívódásnak, malabszorpciónak neveznek, végső soron alultápláltsághoz vezet. A bélbolyhok szívós kis jószágok, és ahogy eltűnik a glutén a színről, azonnal gyógyulásnak indulnak. Azt sem felesleges megjegyezni, hogy a laktáz, vagyis a tejcukrot lebontó enzim a bolyhok csúcsán termelődik. Ha a bolyhok csúcsa a gluténérzékenység miatt letöredezik, könnyen előfordulhat, hogy a tejcukoremésztő képességed lecsökken, és tejcukorérzékennyé is válsz egyben.”

Megjegyzés:

” A gluténérzékenyekben a glutén fogyasztása egyéb fennálló pszichiátriai kórképeket is súlyosbíthat. A glutén elhagyása számottevően javíthat az autista, skizofrén, illetve figyelemzavaros-hiperaktív tüneteket mutató emberek állapotán. A coeliakiásokon és a gluténérzékenyeken kívül további sok millió ember szenved lisztallergiában. Ez más, mint a gluténérzékenység, de a búzamentes/gluténmentes étrend az ő helyzetükön is óriásit lendíthet. A glutén elhagyása nem csak azok számára jelent megkönnyebbülést, akik kifejezetten érzékenyek rá: a gluténmentes étrendből az emberek sokkal szélesebb köre meríthet előnyöket. A gluténmentesség enyhítheti a menstruációs és változókori panaszokat, sőt, lassíthatja vagy részben vissza is fordíthatja az öregedés jegyeit azzal, hogy javítja a bőr tartását és szerkezetét.”

Mivel jár ez az új életmód?

Amikor kiderül a diagnózis, onnantól kezdve a boltokban megvásárolt termékek összetevőit alaposan és figyelmesen át kell tanulmányozni. Ezenkívül a gyártóknak is lehet írni, hogy pontosabb képet kapjuk az adott termékről és nyugodtabbak legyünk. Sajnos még az elején sokszor belefuthatunk „hibákba” és előfordulhat, hogy olyat is megvásárolunk, ami nem lesz számunkra jó.

Otthon le kell cserélnünk minden olyan konyhai felszerelést, ami korábban érintkezett gluténnal, inkább legyen sajátunk, főleg ha együtt élünk olyanokkal is, akik fogyasztják a glutént. A kamrában/spájzban is változás áll be. A „régit” felváltja az „új” és minden olyan kikerül onnan, ami számunkra már nem megengedett. Természetesen sokkal egyszerűbb az átállás, ha a többiek is alkalmazkodnak ehhez és ők is megeszik azt, amit a gluténérzékenynek kell.

Az idő előrehaladtával egyre rutinosabban fogjuk ezt kezelni és már nem fog problémát okozni nekünk. Megtanulunk még kreatívabban gondolkodni és az ételeket úgy elkészíteni, hogy ne érezzük hiányát a gluténnak és még finomat, táplálót is együnk.

Manapság már sok receptkönyv áll a rendelkezésünkre, ezzel is segítve ezt a betegséget. Minden olyan élelmiszer, amiben nincs benne a glutén, lehet fogyasztani. Zöldségek, gyümölcsök, húsok, halak, mentes lisztkeverékek, édességek stb. Egy a lényeg, hogy mindig bújni kell az összetevőket és egy idő után ez már teljesen természetessé és napjaink részévé válik.

Forrás:

Danna Korn, Gluténmentes élet, Panem, Budapest, 2011, p. 9, 10, 11, 12, 14, 15, 16, 17, 19.

Dr. Tamássy Klára-Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018, p. 126.

Lisztérzékenységről/ cöliákiáról

Információk, érdekességek!

A lisztérzékenység/cöliákia napjainkban felkapott téma lett és ez a betegség a népesség folyamatosan gyarapodó százalékát teszik ki. A felmérések alapján csupán minden tizedik ember tud erről a betegségéről.

Milyen panaszok esetén gyanakodhatunk?

Főként felszívódási zavarok esetén jelentkező panasz hátterében megbújhat a lisztérzékenység.

Hogy mi a glutén?

A glutén, vagy másnéven sikér a búza, rozs, árpa, vízben oldhatatlan fehérje együttese. A kalászosok legjelentősebb fehérje összetevői az alkoholban oldódó prolaminok, melyek az érett mag fehérjetartalmának az 50%-át teszik ki. A búza gluténjét sokféle prolamin ( gliadinok és gluteninek) állítja elő. A búzában megtalálható gliadin mellett más kalászosok prolaminjai is hozzá hasonló immunológiai reakciókat idézhetnek elő. Mint például a rozsban fellelhető secalin, az árpában pedig a hordein is.

Milyen tényezők állnak a kialakulásának hátterében?

Az első a sajátos genetikai hajlam, majd ezt követi a glutén, továbbá azok az immunsejtek (limfociták) melyek károsító hatással bírnak.

Érdekességek

A következő rövid történeti összegzés több száz évet ölel át és jól szemlélteti a cöliákiára utaló ismertetőjeleket és a betegség megállapításának különböző fokait. Évszázadok gyógyítóinak fáradhatatlan megfigyelő-és kutatómunkája alapján a tünetek illetve a kiváltó ok közti összefüggések felismerése áll.

„Kappadókiai Aretaeusaz i. sz. I. évszázadban írta le először a lisztérzékenység tüneteit ( innen ered a cöliákia, azaz, ,,hasbetegség” elnevezés), majd Samuel Jones Gee ( 1839-1911) angol gyermekgyógyász 1888-ban publikálta a cöliákia klinikai képét, és megállapította a diéta jelentőségét is. 1953-ban Williem-Karel Dicke (1905-1962) holland gyermekgyógyász összefüggést talált a betegség és néhány gabonaféle fogyasztása között. Munkatársaival azt is igazolta, hogy a búza alkoholban oldható fehérjererakció, vagyis a gliadin felelős a zsírfelszívódási zavaráért. 1957-ben végezték az első vékonybél-biopsziát, majd a glutén elhagyását követően is. 1972-ben Seah és munkatársai írták le, hogy a lisztérzékenyek vérében autoantitestek mutathatóak ki, amelyek reakcióba lépnek a normál szövettel ( ún. transzglutamináz enzimmel). Ma a vizsgálatok során a transzglutamináz-ellenes antitestek mennyiségét mutatjuk ki, és a diétát követően ezeknek a szintjét ellenőrizzük, így becsüljük meg a betegség aktivitását.”

„2012 októberében az ausztráliai Synchrotron kutatási központban először tették láthatóvá a glutén és az immunrendszer T sejtjei közötti kapcsolatot, ami egyértleműen igazolja a lisztérzékenység-cöliákia-kiváltásában szerepet játszó immunsejtek szerepét. Statisztikák alapján minden százharmincharmadik embert érint ez a genetikailag meghatározott eltérés. A HLA-DQ2-hordozók közül minden huszadik, míg a HLA-DQ8 -hordozók közül minden százötvenedik embernél alakul ki a lisztérzékenység. A HLA-DG gének egyéb változatait hordozó személyek védettek a betegséggel szemben. Dr. Hugh Reid, a kutatás vezetője így nyilatkozott: ,, Most először sikerült szubmolekuláris szinten szemmel láthatóvá tenni a glutén, illetve az immunválasz kiváltásáért felelős két protein interakcióját” ”

1950-es évektől 2012 október: Ausztráliában sikerült bebizonyítani a glutén és az immunsejtek kapcsolódását a cöliákia genetikai prediszpozíció melletti kiváltó okaként. Ez a meghatározó eredmény a jövőben soron lévő kutatások alapjait fogja kifejezni. A cöliákiás betegek csaknem 90 százalékánál kimutatták megelőzően adenovírus-fertőzésen átestek. Áteresztőbbé válik a fertőzés által a bélbolyhok nyálkahártyája a gliadinmolekula részére. Ebben a folyamatban kémiai és mechanikai hatások, gyulladásos folyamatok, fertőzések, továbbá a bélflóra megváltozása is szerepet játszhatnak. Tehát nem allergia, hanem egy autoimmun folyamat.

Genetikai vizsgálatok

„Széles körű genetikai családvizsgálatok során mutatták ki a cöliákia kialakulásának egyik alapfeltételét, azt a genetikai hajlamot, amelyet a HLA-DQ2 vagy a HLA-DQ8 genetikai típusjelent. A táplálékban lévő és a bélfalon lebontatlanul áthaladó glutén, illetve prolamin ezekben az esetekben összekapcsolódik az immunsejtekkel, ami a gyulladásos T, B sejtek és citokinok aktiválódása következtében elindít egy immunfolyamatot. A szövettani vizsgálat során a bolyhokban található sejtek (intraepiteliális limfociták-IEL) számának növekedését lehet kimutatni, valamint súlyos esetkben a bélbolyhok zsugorodását, eltűnését.”

Gyakorisága

A lisztérzékenység gyakorisága a fejlett országokban 1-2 a 100-hoz és egyértelmű női dominanciát mutatnak az adatok. Globálisan megfigyelhető gyarapodását a csecsemőkori bélflórával, ezenkívül a megfelelő bélflóra kialakulásának hiányával is kapcsolatba hozzák. A lisztérzékenység nagyobb fokú gyakoriságát észrevették azoknál, akik császármetszéssel jöttek a világra. A cöliákiában a mikrobiom vizsgálat közben elsődlegesen a Lactobacillusok, a Bifidobacteriumok, a Firmicutes mennyiségének csökkenését, a Bacteroides, a Proteobacteriumok, az Escherichia coli és a Clostridium mennyiségének emelkedését kimutatták.

Fontos információk!

A lisztérzékenység egy autoimmun folyamat, így további autoimmun betegségekkel együtt sokszor előfordul.

Az autoimmun folyamat megszűnik a glutén elhagyását követően. Ezért nélkülözhetetlen a gluténmentes diéta szigorú betartása.

Nemzetközileg elfogadott jelzés az áthúzott kalász a gluténmentes termékek egységes jelképe. Hasznos információkkal látja el a betegeket a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete.

Nem allergia, hanem autoimmun betegség, melynek az okát ismerjük.

Az immunológiai folyamatot, melyet a glutén vált ki és a bélbolyhokban gyulladást okoz.

Felszívódási zavart okoz a bélbolyhok hiánya vagy nem megfelelő működése, ami továbbá vashiányt és egyéb nyomelemek, vitaminok hiányát eredményezi.

Sokszor más szerveket is érint.

A betegség tünetmentességét a glutén elhagyása oldja meg.

A lisztérzékenységgel együtt járhat másodlagos laktózérzékenység.

A családtagok vizsgálata is szükséges feltétlenül a genetikai hajlam végett.

A pontos diagnózis megállapítása előtt ne kezdd el a gluténmentes diétát!

Forrás: Dr. Tamássy Klára-Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018. p. 125-131.

Orvosi kivizsgálások #5

Egyébként mivel anyukám akupunktúrára járt az egészségügyi problémái végett, sok hasznos információval gazdagodott. Így többek között azt is onnan hallotta, hogy az egyik betegnek a lánya nagyon vashiányos volt és ajánlott egy doktornőt, aki helyrehozta neki a vasszintjét egy olyan vaskészítménnyel, ami valóban hasznosult a szervezetben.

Szóval megkaptuk az elérhetőséget, felhívtuk, majd kaptunk egy időpontot és elmentünk hozzá. Ez a doktornő megnézte az addig összegyűlt leleteimet, az ujjamból egy csepp vért vett, majd mikroszkóp alatt megvizsgálta. Mondta, hogy nagyon le van gyengülve az immunrendszerem. Szóval elmondta, hogy most elsősorban azzal foglalkozzak, hogy túl legyek a műtéten és utána majd menjek vissza hozzá mindenképpen.

A vaskészítményt megvettük tőle, majd szépen elkezdtem szedni.

Két hét után visszamentem a suliba, mert még voltak tárgyak, amiket teljesíteni kellett és be kellett járni órákra. Majd a vizsgaidőszak vége egy szigorlattal zárult, amire elég nehéz volt lelkileg felkészülnöm. Minden reggel kiültem az erkélyre és éhgyomorra ittam gyógyteát, hogy ezzel is segítsem az állapotom javulását miközben tanultam a tételeket.

Nagyon sokat segített már az is, hogy elhagytam a glutént így a nagyfokú szédülésem megszűnt. Amúgy azt is mondták az orvosok, hogy nem a nyirokcsomó miatt érzem így magamat, hanem inkább a glutén okozta ezt. Bár ki tudja, mert az sem volt normális, hogy minden tápanyagot elszívott tőlem, ugyanis ezt mondták nekem.