Címkearchívumok: gluténérzékenység

Vizsgálatok

Gluténérzékenység és lisztérzékenység kimutatására irányulóan.

Hogy milyen vizsgálatok vannak ennek a megállapítására?

Vérvizsgálat

„A coeliakia kimutatását célzó vérvizsgálat egy úgynevezett szerológiai teszt, melyben olyan ellenanyagtípusokat keresnek, amelyek csak az arra érzékenyekben termelődnek glutén hatására. Ezek tTG-IgA, EMA-IgA, AGA-IgA és AGA-IgG néven szoktak szerepelni a leleten, és melléjük még megmérik a teljes szérum IgA mennyiségét is. A vért a háziorvos beutalója alapján megjelölt gasztroenterológiai rendelőben vagy laboratóriumban levehetik. Az összes vizsgálat elvégzéséhez elegendő egyetlen cső vér! Ha a felsoroltak közül bármelyik teszteredmény pozitív, az coeliakiára utalhat, és a szakorvos javasolni fogja a bélbiopszia elvégzését a diagnózis megerősítésére.”

Bélbiopszia

„A szövettani minta vizsgálati eredménye perdöntő erejű a coeliakia kimutatásában. A mintavétel endoszkópos módszerrel történik: az orvos egy vékony csövet vezet a szájon, a nyelőcsövön és a gyomron át a vékonybélbe, és a műszer végén elhelyezett csipesszel apró mintát csippent ki a bélfal bolyhaiból. A coeliakiás betegekben a glutén fogyasztása immunválaszt vált ki, és a bélbolyhok ellen irányuló támadás következtében a bolyhok lelapulnak. A biopszia megmutatja, hogy a bolyhok lelapulása bekövetkezett-e, és ha igen, az milyen mértékű.”

Vigyázat!

„A vérvizsgálat és a biopszia eredménye csak akkor tükrözi a valóságot, ha előtte hosszú ideig elegendő mennyiségű glutént fogyasztottál ahhoz, hogy a szervezted reagáljon rá. Ha gluténérzékeny vagy coeliakiás vagy, de túl kevés glutén jutott a szervezetedbe a vizsgálatot megelőző időszakban, az ellenanyagszintek a vérben a kimutatási küszöb alá süllyedhetnek, azt a hamis benyomást keltve, mintha nem lenne semmi bajod. Ugyanez érvényes a biopsziára is: ha elég régen nem ettél glutént, a vékonybelednek volt ideje regenerálódni, és a biopszia eredménye negatív lesz.”

Genetikai vizsgálat

” A genetikai vizsgálat során olyan génváltozatokat keresnek, amelyek ismerten hajlamosítanak a coeliakiára. A vizsgálatot vér vér-vagy nyálmintából is el lehet végezni. Európában és Magyarországon inkább a vérvizsgálat az elterjedtebb. A genetikai teszttel elég egyszerűen ki lehet zárni a coeliakia gyanúját, mert ha nem hordozod sem a HLA-DQ2, sem a HLA-DQ8 génváltozatot, akkor 99%-os eséllyel nem vagy coeliakiás. Annak megjóslására azonban jóval kevésbé alkalmas a teszt, hogy ki lesz valóban coeliakiás, mert ezeket a génváltozatokat egy rakás ember hordozza anélkül, hogy valaha is megbetegedne.”

Saját tapasztalatomat szintén megosztom itt is, hogy nekem milyen vizsgálattal derült ki a lisztérzékenység. Mikor a hematológiára kerültem, akkor az ottani orvosnak egyből leesett, hogy itt mi lehet a probléma. Nem sokat hezitált, mert a vashiányos vérszegénységem és felszívódási zavarom rögtön feltűnt neki és a korábbi leleteimet is megnézte.

Még aznap délután levették a véremet ( szerencsére nem éhgyomorra) és elküldték Debrecenbe, majd egy hónap után jött vissza csak az eredmény.Miután visszajött az eredmény, anyukámat az itthoni telefonon értesítették arról, hogy beigazolódott nálam a cöliákia. Olyan csillagos és magas érték jött ki, hogy feleslegesnek tartotta az orvos a biopsziát, mert ez eléggé egyértelmű volt. Ráadásul már egy hónapja tartottam a diétát-mert erre kért az orvos-így nem lett volna értelme a biopsziának, mert már elkezdtek a bélbolyhok regenerálódni.

Természetesen a gasztroenterológián-ide kerültem ezután-az orvos erőltette ezt nekem, de én határozottan megmondtam, ugyan minek ez. Még volt kedve poénkodni velem, hogy ő látni akarja a vékonybelemet. Végül nem látta, mert nem mentem bele ebbe a vizsgálatba-mint már fentebb említettem-nem lett volna értelme.

Miután kiderült a családszűrést javasolták, hogy fény derüljön arra, kitől örökölhettem. Egy vérvétel kellett hozzá és anyukám volt csak aki ezt vállalta és neki szerencsére nincs lisztérzékenysége, így arról a részről talán nem hozhattam?! Apukám és testvérem biorezonanciás tesztre mentek el-majd későbbiekben- és egyiküknek sem jött ki a glutén. Egyébként anyukám és én is voltunk ilyen vizsgálaton, viszont nekem kijött a glutén-mily meglepő-még anyukám esetében csak a búzára jött ki az intolerancia. Ettől függetlenül mindenképpen kellett volna a másik két családtagnak a szűrése is, de ők ezt nem tették meg, így maradtam abban a bizonytalanságban, hogy ugyan kitől is örökölhettem ezt?!

Forrás: Danna Korn, Gluténmentes élet, Panem, Budapest, 2011, p. 39-40.

A gluténérzékenység félrekezelése

A téves diagnózis miatt a betegek többsége éveken keresztül szenved és félre van kezelve, íme néhány jellegzetes példa erre, hogy mi állhat a gluténérzékenység/lisztérzékenység/cöliákia mögött.

Áteresztő bél szindróma

Krónikus kimerültség szindróma

Lupus (SLE, egy autoimmun kórkép)

Ismeretlen eredetű vérszegénység

Ismeretlen eredetű fejfájás, migrén

Ismeretlen eredetű meddőség (férfi-női)

Pszichológiai problémák (hipochondria, depresszió, szorongás, neurózis)

Daganatos betegségek

Az emésztőszervek vírusos fertőzése

Saját magam példáját is leírom-már sokadjára-mert ebből is lehet sokat tanulni és odafigyelni, hogy mással ez ne történjen meg. Már születésemkor megállapították a vashiányos vérszegénységet és ezzel hosszú éveken keresztül „takaróztak” az orvosok. Ez már egy intő jel volt, de senki sem foglalkozott vele komolyan. Hiába szedtem a vaskészítményeket, azok bizony nem szívódtak fel és nem is hasznosultak. A „jó tanácsokat” megfogadva mozogtam és voltam kint friss levegőn, de természetesen ez sem oldotta meg a bajomat.

A rosszullétek már általános iskola felső osztályában jelentkeztek, épp akkor amikor serdülőkorban voltam, persze erre is rá lehetett fogni. Szédülés, fejfájás, ájulásérzet, fáradékonyság, tanulási nehézségek ezek mind jelen voltak, mégse jutott senkinek sem eszébe, hogy vajon más is állhat a háttérben?!

A további tanulmányaim során is megmaradtak ezek a tünetek, sőt ahogy felsőoktatásba kerültem, ott már egyre rosszabbul voltam. Mondjuk azt, hogy fokozódtak az addigi tüneteim és egy „szép napon” már elindulni is alig bírtam egyedül. Az órákon már többször rosszul lettem és egyre éhesebb voltam, de közben meg fogytam és semmit nem tudtam hízni. Ez már egy következő figyelmeztető jel volt, hogy a rossz közérzetem mellett a felszívódásommal is gond volt.

El kellett idáig jutni, hogy tényleg komolyan vegyenek. De mibe került ez nekem? Szenvedéssel és küszködéssel teltek el azok az évek és legfőképpen bizonytalansággal. Több orvoshoz kerültem, mire fény derült a problémára a lisztérzékenységre. Miután elhagytam a glutént szépen lassan a tünetek is elmúltak.

Viszont itt még nem ért véget a történet, ugyanis menet közben kiderült, hogy a májkapuban megnagyobbodott nyirokcsomók voltak és ezeket kizárólag műtéti eljárással lehetett megoldani. Miután túlestem a műtéten, utána egy biorezonanciás vizsgálatra elmentünk és megtudtam, hogy milyen allergénekre vagyok érzékeny. Ezt követte végül a candida megállapítása, mely be is igazolódott.

Igen, több bejegyzésben is leírtam már ezeket, de minél többször írok róla, így remélem sokan komolyan veszik ezt és odafigyelnek magukra és környezetükben élőkre! Itt olvashattok az ezekkel kapcsolatos korábbi bejegyzéseimről: előzmények, orvosi kivizsgálások, kórházban, lábadozás, új problémák.

Forrás: Danna Korn, Gluténmentes élet, Panem, Budapest, 2011, p. 38.

Gluténérzékenység, coeliakia tünetei

Mindkét esetben hasonlóak a tünetek és a test legkülönbözőbb részein jelentkezhetnek. A coeliakia több szervrendszert is érint elsősorban a tápcsatornát-a vékonybelet-éri a sérülés.

Emésztőszervi tünetek közé tartozik a hasi feszülés, fájdalom, savas reflux, felfúvódás, székrekedés, hasmenés, fokozott gázképződés, bántó szelek, zsíros és kellemetlen szagú, víz felszínén lebegő széklet, hányinger, hányás, súlyvesztés vagy súlygyarapodás.

Nem emésztőszervi tünetek közé tartozik a fáradékonyság és gyengeség ( a vashiányos vérszegénység miatt), vitamin-és/vagy ásványianyag-hiányra visszavezethető tünetek, fejfájás/migrén, ízületi és/vagy csontfájdalom, depresszió, ingerlékenység, nyugtalanság, kedélyzavarok, szétszórtság, gyenge összpontosító képesség, a termékenység zavarai, rendellenes menstruációs ciklusok, a fogzománc hiányai és szabálytalanságai, görcsrohamok.

Autizmus és más viselkedési rendellenségek

A gluténérzékenység gyakran felvetődik az autizmus és a vele hasonló viselkedési zavarokkal összefüggésben. A gluténmentes étrend valamiféle módon jobbít az ilyen rendellenességekben szenvedők állapotán.

Ezenkívül a coeliakia járhat még pajzsmirigy betegségeivel többnyire annak alulműködésével, ebben az esetben a bőrszárazság is jellegzetes tünet.

A gyerekeknél milyen tünetek fordulhatnak elő?

A gyerekeknél általában a jellegzetes tünetek mint a hasmenés, székrekedés továbbá a csökkent koncentrálóképesség, ingerlékenység, figyelemzavar-hiperaktivitás tünetegyüttes vagy autisztikus viselkedési jegyek, lelassult fejlődés ( főleg csecsemőkorban) alacsony termet, az életkorhoz képest elmaradt növekedés, a serdülés kitolódása, gyenge és/vagy fájdalmas csontok, hasi fájdalom, teltségérzet, gyakori orrvérzés.

Forrás: Danna Korn, Gluténmentes élet, Panem, Budapest, 2011, p. 32-36.

Gluténérzékenységről

Jelentése és milyen fajtái vannak?

Mit jelent a gluténérzékenység?

A gluténérzékenység azt jelenti, hogy az adott személy szervezete érzékeny a gluténra.

Milyen fajtái vannak?

Az érzékenységnek több formája van, mint az allergia, gluténérzékenység és -intolerancia, coeliakia.

Az allergia esetében nincs olyan, hogy gluténallergia, de lehet allergiásnak lenni mindenféle olyan élelmiszer-összetevőre, ami glutént tartalmaz ilyen például a búza, rozs és az árpa. A búzaliszt az egyik elterjedtebb allergén és számtalan ember allergiás rá.

Az allergiás reakció a táplálék bevitele során alakul ki és formája illetve súlyossága emberenként eltérő lehet. A következő allergiás reakciók léphetnek fel mint a köhögés, orrdugulás, tüsszögés, torokszorítás, súlyosabb esetben asztma.

További reakciók a szájban kezdődnek bizsergéssel, viszketéssel, fémes ízérzéssel, a nyelv és a torok duzzanatával. Ezenkívül az emésztőrendszerre is kihat hasfájással, görcsökkel, hányással és hasmenéssel járhat.

Ennek súlyosabb formája az anafilaxiás reakció mely életveszélyes is lehet. Az anafilaxia illetve anafilaxiás sokk súlyos működési zavar, mely több szervrendszerre terjed ki és bizsergéssel, száj-vagy torokduzzanattal illetve fémes ízérzéssel kezdődik. Ezt követheti heves izgalom, csalánkiütés, nehézlégzés, a vérnyomás hirtelen esése és ájulás. Bizonyos esetekben halálos is lehet, ha a kezelendő személy nem kap rögtön adrenalin injekciót.

A gluténérzékenység és -intolerancia esetében arról van szó, hogy a szervezet nem megfelelően reagál egy megadott élelmiszerre, amelyet nem ajánlatos fogyasztani, ez nem azt jelenti, hogy tilos, hanem nem célszerű. Eléggé bonyolult ez és hogy miért? Figyeld a következőket: „Van, akinél kimutatják a gluténérzékenységet, de nem diagnosztizálnak coeliakiát, mert a vizsgálatot nem megfelelően végezték el, vagy nem hozott egyértelmű eredményt. Van, aki gluténérzékeny, de láthatólag nem coeliakiás-legalábbis még nem az. De ha továbbra is glutént fogyaszt, nagy valószínűséggel az lesz. ( A betegségnek ezt a korai stádiumát olykor mint szubklinikai coeliakiát emlegetik.) Megint mások gluténérzékenyek ugyan, de nem coeliakiások, és soha nem is lesznek azok. Viszont az egészségi állapotuk mégis javul a glutén elhagyásával.”

A gluténérzékenység tünetei többnyire egybeesik a coeliakia tüneteivel és mindkét esetben a gluténmentes diéta megoldja a problémát. Kellő vizsgálatok határozzák meg, hogy az egyén coeliakiás vagy gluténérzékeny. Amennyiben a vizsgálat eredménye a coeliakiára nézve pozitív, akkor nyilvánvaló a tény. Hogyha negatív és a tünetek a diéta betartásával alábbhagynak, ebben az esetben feltehetően gluténérzékeny az illető. Még bonyolultabb legyen a helyzet, előfordulhat, hogy a coeliakia laboreredmény lehet hamis negatív is. Ez azt jelzi, hogy a vizsgálatok alapján nincs, de ez tévedés, mert van.

A coeliakia esetében mely gyakori mégiscsak sokszor félrediagnosztizálják. Ez egy elterjedt betegség és ennek oka a veleszületett gluténintolerancia. ” Az immunrendszer ellenségként ismeri fel és megtámadja az elfogyasztott ételben lévő glutént. Ezzel egyidejűleg a test saját sejtjeit is elpusztítja ( az ilyesmit szokták autoimmun válasznak hívni ). A betegség bármilyen életkorban és etnikai hovatartozástól függetlenül kialakulhat. Az autoimmun támadás a vékonybelet károsítja, melynek tápanyagfelszívó képessége leromlik. Bár elsődlegesen a tápcsatornát éri a károsodás, a tüneteknek csak egy része jelentkezik az emésztőtraktusban. Valójában igen sok és sokféle tünet lehetséges, amelyek ráadásul hol elmúlnak, hol előjönnek, ami megnehezíti a diagnózis felállítását.”

Forrás: Danna Korn, Gluténmentes élet, Panem, Budapest, 2011, p. 28-32.

Búzaallergia

Információk, amit tudni kell róla!

Gabonafélékről:

A gabonafélék közül a búza az egyik gyakori allergén, ezenkívül az árpa, rizs, zab, köles, rozs és vadrizs is eredményezheti a tüneteket. A gabonák közül a rozst említik kis mértékben allergénnek, mégis a búzaallergiára a megoldás nem az, hogy rozsból készült kenyeret vásárolunk helyette, mert a boltban elérhető általában több búzalisztet tartalmaz, mint rozslisztet.

Tünetek:

légzőszervi

húgyúti

bőr

orrüregi

idegrendszeri

gyomor-bélrendszeri

A gluténérzékenység által kialakulhat kalciumvesztés, csontritkulás és ebből adódóan csonttörés. „A coeliakia a vékonybelet érintő glutén és zsírfelszívódási zavarral járó tünetegyüttes. Hasmenést, fogyást és többféle hiánybetegséget okozhat. Ha nem ismerik fel, akár életet veszélyeztető állapot is felléphet. A búza legfontosabb fehérjéje a glutén. Úgy vélik, hogy ez a fehérje felelős a legtöbb reakcióért. Jó néhány „búzamentes” élelmiszer tartalmaz glutént. A keményítők, stabilizátorok, emulgeálószerek és hidrolizált növényi proteinek általában búzából származnak. A maláta, valamint a gabonakivonat ugyancsak gluténtartalmú.”

Crohn-betegség,”amely a bélrendszer krónikus, súlyos gyulladásos kórképe, drámai javulást mutathat, ha a páciens szigorú gluténmentes diétát folytat. Egyes beszámolók szerint a Crohn-betegségben szenvedők gluténérzékenysége annyira súlyos lehet, hogy már egyetlen sör elfogyasztása is a betegség kiújulását okozhatja.”

Tehéntej-allergia, „az élet későbbi szakaszában lisztérzékenység ( gluténintolerancia) követheti, amely akár coeliakiáig súlyosbodhat.Mérsékelhetjük az élet során kialakuló allergiás megbetegedésekre való hajlamot, ha csecsemőkorban nem adunk tehéntejet. A tehéntej valóban ideális táplálék-de kizárólag a borjú számára. A csecsemők ideális tápláléka az anyatej.”

Mi a kerülendő?

majdnem minden pékáru, tésztafélék, tejszínes mártások, szószok, panírozott ételek, gabonapelyhek, sós és édes sütemények, torták, általános célú és önkelesztő lisztek, búzaliszt, teljes kiőrlésű liszt, törtbúza (bulgur), grahamliszt, vitaminnal dúsított lisztek, búzacsíra, búzapehely, gríz, korpa, keményítő, zsemlemorzsa, kekszpor, önkelesztő kukoricaliszt, egyes instant italporok, kakaó, maláta, némely alkohol, azok a termékek/ételek amikben megtalálható a búza, bizonyos felvágottak és húsos készételek, kagylók, rákok, krémlevesek, leveskonzervek, instant levesek, leveskocka, majonéz, salátaöntetek, szószban készült zöldségek, csokoládék, édességszeletek, egyes sütőporok.

Mi a megengedett?

minden olyan gabona és étel ami nem tartalmaz búzát, kukorica, rozs, zab, árpa, hajdina, rizs, burgonya, tápióka.

Búzaliszt-helyettesítők:

kukorica/burgonya/nyílgyökér keményítővel

nyílgyökérrel

előfőzött tápiókával

zab/kukorica/rizs/árpa/burgonya/rozs/szója/nyílgyökérliszttel

szágóval (szágóliszt)

őrölt zabpehellyel

burgonyapehellyel

Használata:

„Búzaliszt-helyettesítők használatakor rendszerint hosszabb (tíz-húsz perccel) ideig tartó és alacsonyabb hőfokú sütésre van szükség, mint búzaliszt esetében. Az átsültebb végeredmény érdekében ezeket a helyettesítőket kombinálhatjuk is egymással. A helyettesítőket alaposan át kell szitálni, hogy minél könnyebben elkeveredjenek. A kisebb veknik könnyebben átsülnek. Ne feledjük, hogy az élesztő kelesztő hatása a liszt gluténtartalmától függ, így a búzalisztmentes kenyerek általában nem kelnek meg annyira.”

Forrás: Phylis Austin, Dr. Agatha M. Thrash, Dr. Calvin L. Thrash, Táplálékallergiákról egyszerűen, BIK Könyvkiadó, Budapest, 2013, P. 42-46.