Címkearchívumok: gyomorsav

Élelmiszer-allergia

Információk, amit tudni kell róla!

Az ételallergiák és ételérzékenységek emésztési és felszívódási problémákhoz vezetnek. Ennek megoldása az emésztőrendszer meggyógyítása illetve az allergiát kiváltó ételek elkerülése.

Mit nevezünk allergiának?

Klasszikus definíció: ” A szervezet megváltozott reagálási módja, amelyben az immunrendszer nyilvánvaló szerepet játszik. Az immunrendszer ( a test védelmi rendszere) “marker-eket, jelző sejteket termel, amikor az általa nem kedvelt anyagokra bukkan. A klasszikus markerek közé tartoznak az IgE (immunglobin-E) elnevezésű anitestek, amelyek hozzákapcsolódnak a szervezetben található masztocitákhoz (hízósejtek). Amikor az allergiát kiváltó étel összekapcsolódik a saját, specifikus IgE antitestjével, az IgE előidézi a masztociták degranulációját, és az ez által felszabadított anyagok- mint például a hisztamin és egyéb vegyületek-okozzák az allergia tipikus tüneteit: bőrkiütéseket, szénanáthát, az orrnyálkahártya begyulladását, orrmelléküreg-gyulladást, asztmát, ekcémát.”

Ezenkívül allergiának nevezzük a gyomor-és bélrendszeri tünetek mellett illetve azokat megelőzően mindkettő esetben előfordulhatnak bőr -, szájüregi vagy száj körüli, légzőszervi, szem-és általános keringési, idegrendszeri panaszok is. Pollen, élelmiszer okozta allergia és hisztaminintolerancia esetében a hisztamin okozza kialakult tünetek számottevő részét.

Allergia eredete: görög eredetű szó, alle-“másképp”, ergon-“cselekvés”-allergeia- “eltérő működés”

Mit nevezünk hisztaminnak?

” A hisztamin egy tizenhét atomból álló, nagyon flexibilis, gyorsan lebomló kis molekula, amely könyen képes kötődni különböző receptorokhoz(kapcsolódási pontokhoz). A szövetekben raktározódik, elsősorban a hízósejtekben, inaktív formában. A szervezetben több mint húszféle biológiai hatást vált ki, miután a különböző sejteken található receptorokhoz kötődik. Az idegrendszer területén fontos neurotranszmitter, amely a sejtek közötti kommunikációt végzi. Jelentős szerepe van az immunrendszer területén is, az allergiában ismert, ún. H1- receptorokon keresztül érvényesülő, kellemetlen tüneteket okozó hatása mellett. A gyomorban lévő H2 -receptorokon a hisztamin által kifejtett inger, a gyomorsav képződésének fokozódását eredményezi. A hisztamin a különböző receptorokon kifejtett hatása következtében értágulatot okoz, a szövetek megduzzadását, bőrpírt, viszketést és fejfájást, izgatottságot is kivált.”

Érdekesség:

A fejlett országokban jelentősen megnövekedett az allergia előfordulása az emúlt évtizedekben. Egy felmérésből kiderül, körülbelül 3 európai közül/szenved krónikus allergia okozta tünetek következtében. Csaknem 70 millió ember esetében légúti tünetek, asztma, míg 17 milliónak élelmiszer-allergia vált ki tüneteket. Itthon az utóbbi negyed évszázadban megduplázódott a pollenérzékenységben küszködők száma. Ez körülbelül 2 millió embert érint, akiknél tavasztól őszig egyes pollenek panaszokat eredményeznek. A pollenérzékenyek csaknem 60%-nak parlagfű allergiája van. Régóta köztudott , hogy az allergiára való érzékenység öröklődik. Az egyik szülő részéről allergiája esetén 20-40%, míg mindkettő részéről allergiája esetén 50% felett van az öröklődés rizikója. Az immunrendszernek ekkor főleg az IgE típusú ellenanyag termelésével járó folyamata aktiválódik. Tehát genetikai és környezeti tényezők is állnak a pollenérzékenység kialakulásának hátterében. Ez közel a magyarok 20%-át teszi ki.

Mit nevezünk immuntolerancia hiánynak?

Immuntolerancia hiányának a következőt nevezzük:

” Az immunrendszer csecsemő- és kisgyermekkori fejlődése során a környezetben lévő mikroorganizmusok fertőtlenítőszerekkel történő fokozott eltávolítása, az antibiotikumok gyakori alkalmazása következtében ugyanis a bélflóra (a mikrobiom) megváltozik, és az immunsejtek tanulási folyamata hiányos lesz. Az ún. T-sejtek (Treg) speciális anyagok(bizonyos citokinok) termelésével gátolják az immunrendszer kóros reakcióját, mind az allergénekkel, mind a saját struktúrákkal szemben. Genetikai hajlam esetén tolerancia hiányában már kisgyermekkorban immunológiai reakciók léphetnek fel az ismeretlen anyagok, molekulák (ún.glikoproteinek) hatására. A fák, füvek pollenjei a szem, az orr, a torok és a légutak nyálkahártyájában lévő immunsejtekkel találkozva IgE típusú antitestek kialakulását eredményezik. Az IgE antitestek az ún. hízósejtekhez kötődve speciális anyagok (biogén aminok), köztük a hisztamin felszabadulását is okozzák az IgE képződését kiváltó allergénnel történő ismételt találkozásakor. A felszabaduló biogén aminok (hisztamin, szerotonin) felelősek a kialakult tünetekért, amelyek lehetnek légzőszervi, hasi vagy általános bőrtünetek is. Már kis mennyiségű allergén is kiválthatja a kórképet. A széles körben használt, H1-receptorokat blokkoló, allergiaellenes készítmények a tünetek csökkenését, megszűnését eredményezhetik.”

Miből állapítható meg a pollenérzékenység?

A pollenérzékenység kimutatását úgynevezett bőrteszttel (Prick-teszt) illetve speciális laboratóriumi immunológiai vizsgálattal végzik el. Ezenkívül létezik a molekuláris (komponens alapú) allergiadiagnosztika. Pollenérzékenységet igazolják még vérvétellel nyert szérumból, amivel az IgE típusú speciális antitesteket mutatják ki. Ezt a vizsgálatot úgy nevezik, hogy antigénspecifikus IgE-vizsgálat-inhalatív ( levegőben található allergéneket vizsgáló) panel.

Légúti allergiát okozó pollenek egyes gyümölcsök, zöldségek, fűszerek ellfogyasztása után sok esetben kialakul az ajkak és a szájnyálkahártya duzzanata, továbbá viszkető érzés a szájban, ami ugyancsak a hisztamin és az ún. biogén aminok felszabadulásának hatására alakul ki. Ezenkívül kellemetlen hasi panaszok is előfordulhatnak.

Pollenérzékenységek és keresztallergiák

” Egyénre vonatkozóan a multiplex allergiák együttes előfordulása és speciális keresztallergiák kombinációja, valamint a tünetek kiváltását elősegítő egyéb tényezők idézhetnek elő különböző panaszokat.”

Parlagfű-allergia:
Az erre érzékenyeknél a görögdinnye, a sárgadinnye, a paradicsom, az uborka, a kamilla, a körömvirág, a banán, a gyömbér, a fahéj, a fokhagyma, a cukkini, a naprafogrómag fogyasztása kiválthat tüneteket. Sok esetben a kamillatea, illetve azok a készítmények, amikben megtalálható a kamilla külsőleg alkalmazva is kellemetlen reakciót vált ki.

Nyírfapollen-allergia esetén az almával, a körtével, a cseresznyével, az őszibarackkal, a sárgabarackkal, az avokádóval, a szilvával, a meggyel, a spenóttal, a kivivel, a mogyoróval, a dióval, a mandulával, a zellerrel, a sárgarépával, a paradicsommal keresztallergén, de a burgonya és szója is okozhat panaszokat. A burgonya megpucolása az ujjakon bőrpírt, ödémát idézhet elő, a nyers alma és nyers zöldségek, gyümölcsök a szájban/száj körül kiválthatnak tüneteket.

Fekete üröm esetében: a zeller, a sárgarépa, a petrezselyem, az oregánó, a kömény, a paprika, a burgonya, a koriander, a paradicsom, a kapor, az articsóka, a bszalaikon, a majoránna, a kamilla, a kivi, a napraforgó, az ánizs, a dinnye, az uborka, a mangó, a szerncsendió okozhat keresztallergiát.

Fűpollen-allergia: a rozs, a búza, a szója, a földimogyoró, a tamarind, a burgonya, az élesztő, a borsó, az édeskömény, a lencse, a szója, a bab, az avokádó, a paradicsom, a szentjánoskenyér( karob) lehet a tüneteket kiváltó ok.

Földimogyorópollen-allergia: dió fogyasztása után fordulhatnak elő panaszok.

Diópollen esetében: a mogyoró, a mák, a búza, a rozs, a szezámmag kiválthat tüneteket.

Latexérzékenység: az avokádó, a kivi, a gesztenye, a banán, a spenót és a citrusfélék fogyasztása jelenthet gondot.

“Pollenérzékenység és élelmiszer-allergia során is feltétlenül indokolt a méz, elsősorban a vegyes virágmézek és a virágporral “dúsított” mézek fogyasztásának a mellőzése. Sokszor okoz allergiát a propolisz is.”

“A keresztallergia hasi tünetei az adott pollen légúti panaszokat okozó szezonjában általában fokozottabban jelentkeznek, de a tünetek más évszakban is kialakulhatnak az immunsejtek “jó emlékezőképessége” és egyéb provokáló tényezők hatására.”

Egyes gyógyszerek, vitaminok, gyógyteák, vérnyomáscsökkentők, az aszpirin, némely nem szteroid gyulladáscsökkentők, továbbá sok esetben a megterhelő fizikai aktivitás is növeli az allergia tüneteinek a megjelenését.

Az élelmiszer-allergia

Leginkább gyermekkorban alakul ki az élelmiszer-allergia. A következő allergének tartoznak ide: a tej, a tojás, a szója, az olajos magvak, a földimogyoró, a búza. A gyermekek 5%-át érinti, a felnőtteknél kb. 3-4%. ” A gyermekkorban kialakult földimogyoró-, hal-, ritkábban tejallergia mellett elsősorban a pollenérzékenység vagy a pollenérzékenységek keresztallergiája okozza a panaszokat.” Egy európai felmérés alapján, minimum tízszer többen vélik magukról, hogy étel kiváltotta allergiában küszködnek, mint akiknél ténylegesen fennáll.

Súlyos reakciók:

Alkalomszerűen súlyos, ún. anafilaxiás reakciók is jelentkezhetnek, további esetekben csalánkiütés, tüsszögés, viszketés, orrdugulás fordul elő. A már korábban leírt molekuláris allergiateszttel a lehetségesen súlyos reakciót kiváltó, veszélyes anyagokat, fehérjeláncokat kimutatják.

“Az ismeretlen eredetű” (idiopátiás) anafilaxia esetében szintén a molekuláris alapú, multiplexallergén-chiprendszerek segítségével lehet meghatározni a tüneteket előidéző, addig ismeretlen, speciális keresztallergiák molekuláris hátterét és a potenciálisan súlyos reakciókat kiváltó anyagokat, fehérjemolekulákat is.”

Összegzés az élelmiszer-allergiáról:

” Az allergia leggyakrabban fehérjetermészetű molekula ellen alakul ki ( a pollenekben is kis glikoprotein-molekulák vannak). Ez tehát a szervezet immunrendszerének válasza egy számára idegen molekula ellen. A betegek gyakran az általuk “gyengének” gondolt immunrendszerüket teszik felelőssé az allergiájuk tüneteinek kialakulásért és “immunerősítő” kezelést kérnek, holott allergia esetén az immunrendszer nagyon is éber! A tünetek megszüntetésére használt gyógyszerek a fokozott reakciókat enyhítik. Az allergia tüneteinek kialakulása már nagyon kis mennyiségű allergén elfogyasztása vagy belégzése, bőrrel történő érintkezése során is bekövetkezhet! A tünetek súlyossága függ az allergén mennyiségétől. Bizonyos ételekre elsősorban csecsemő-és kisgyermekkorban alakul ki allergia; ezek közül a leggyakoribb a tej, a tojás, a dió, a földimogyoró. Felnőttkori táplálékindukált allergia legtöbbször zöldségek, gyümölcsök, fűszerek, illetőleg már előzőleg ismert pollenérzékenységek keresztallergiájaként jelentkezik.”

Forrás:

Patrick Holford, A jó emésztés titka, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2011, P. 84- 87.

Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018, P.171-183.