Címkearchívumok: használata

Agar-agar

a növényi zselésítő!

Mit kell tudni erről?

Mi az agar-agar?

Növényi termék, melyet zselésítésre használnak. Maláj eredetű szóból származik, melynek a jelentése: kocsonya. Ezenkívül tengeri illetve japán zselatinként is említik. Vörösalga-fajból származik és állati eredetű zselatin helyettesítésére használják. Színtelen, szagtalan és semleges az íze. Miután megszilárdult melegítéssel ismét folyékonnyá válik. Éppúgy zselésít, akár a zselatin.

Milyen pozitív hatással van az egészségre?

Ha az elkészített ételekhez hozzátesszük az agar-agart hamar lefagynak, és szobahőmérsékleten „nem úsznak”.

Antibakteriális hatású, megakadályozza az ártó mikroorganizmusok létrejöttét az ételekben, melyek elnyújtják az eltarthatóságukat.

Poliszacharidokban, ásványi sókban és pektinekben értékes növényi produktum.

Lényegesen szükségesebb, mint a zselatin, mely a szarvasmarhák kötőszöveteinek feldolgozásából keletkezik.

Létfontosságú nyomelem van benne. Kalóriaszegény, értékes vitaminokban (C-vitamin, B-vitamin) valamint ásványi anyagokban (vas, kálium, kálcium, magnézium, foszfor, teltségérzetet vált ki.

Támogatja az emésztést az állaga miatt.

Glutén és cukormentes.

Van-e veszélye?

Tengeri algákból készül, így aki a tenger gyümölcseire allergiás, annak nem ajánlott a fogyasztása, mert nyomokban tartalmazhat ilyen összetevőket. Nagy mennyiségben fogyasztva hashajtó hatást fejt ki.

Miben használhatjuk?

Habok, krémek, gyümölcszselék, lekvárok készítéséhez. Ezenkívül gumicukort is lehet belőle készíteni. Az ebből készített gélek, gumicukrok általában átlátszóak, míg a zselatinnál zavarosak lehetnek. A savanyú gyümölcsök esetében hátráltatja, hogy az agar-agar reakcióba lépjen így meglehet, hogy kétfajta zseléréteg jön létre, egy vastagabb illetve egy vékonyabb.

Milyen az adagolása?

Kevés mennyiséget kell belőle használni. Az aktuális recepttől függ az adagolás. Használata előtt mindig figyelmesen olvassuk el és a recept leírását is, hogyan kell alkalmazni.


Forrás:

https://iztenger.hu/az-agar-agar-miben-van-jellemzoi-milyen-receptekben-hasznalhatjuk-164 letöltés ideje: 2023.04.20.

letöltés ideje: 2023.04.20.

Búzaallergia

Információk, amit tudni kell róla!

Gabonafélékről:

A gabonafélék közül a búza az egyik gyakori allergén, ezenkívül az árpa, rizs, zab, köles, rozs és vadrizs is eredményezheti a tüneteket. A gabonák közül a rozst említik kis mértékben allergénnek, mégis a búzaallergiára a megoldás nem az, hogy rozsból készült kenyeret vásárolunk helyette, mert a boltban elérhető általában több búzalisztet tartalmaz, mint rozslisztet.

Tünetek:

légzőszervi

húgyúti

bőr

orrüregi

idegrendszeri

gyomor-bélrendszeri

A gluténérzékenység által kialakulhat kalciumvesztés, csontritkulás és ebből adódóan csonttörés. „A coeliakia a vékonybelet érintő glutén és zsírfelszívódási zavarral járó tünetegyüttes. Hasmenést, fogyást és többféle hiánybetegséget okozhat. Ha nem ismerik fel, akár életet veszélyeztető állapot is felléphet. A búza legfontosabb fehérjéje a glutén. Úgy vélik, hogy ez a fehérje felelős a legtöbb reakcióért. Jó néhány „búzamentes” élelmiszer tartalmaz glutént. A keményítők, stabilizátorok, emulgeálószerek és hidrolizált növényi proteinek általában búzából származnak. A maláta, valamint a gabonakivonat ugyancsak gluténtartalmú.”

Crohn-betegség,”amely a bélrendszer krónikus, súlyos gyulladásos kórképe, drámai javulást mutathat, ha a páciens szigorú gluténmentes diétát folytat. Egyes beszámolók szerint a Crohn-betegségben szenvedők gluténérzékenysége annyira súlyos lehet, hogy már egyetlen sör elfogyasztása is a betegség kiújulását okozhatja.”

Tehéntej-allergia, „az élet későbbi szakaszában lisztérzékenység ( gluténintolerancia) követheti, amely akár coeliakiáig súlyosbodhat.Mérsékelhetjük az élet során kialakuló allergiás megbetegedésekre való hajlamot, ha csecsemőkorban nem adunk tehéntejet. A tehéntej valóban ideális táplálék-de kizárólag a borjú számára. A csecsemők ideális tápláléka az anyatej.”

Mi a kerülendő?

majdnem minden pékáru, tésztafélék, tejszínes mártások, szószok, panírozott ételek, gabonapelyhek, sós és édes sütemények, torták, általános célú és önkelesztő lisztek, búzaliszt, teljes kiőrlésű liszt, törtbúza (bulgur), grahamliszt, vitaminnal dúsított lisztek, búzacsíra, búzapehely, gríz, korpa, keményítő, zsemlemorzsa, kekszpor, önkelesztő kukoricaliszt, egyes instant italporok, kakaó, maláta, némely alkohol, azok a termékek/ételek amikben megtalálható a búza, bizonyos felvágottak és húsos készételek, kagylók, rákok, krémlevesek, leveskonzervek, instant levesek, leveskocka, majonéz, salátaöntetek, szószban készült zöldségek, csokoládék, édességszeletek, egyes sütőporok.

Mi a megengedett?

minden olyan gabona és étel ami nem tartalmaz búzát, kukorica, rozs, zab, árpa, hajdina, rizs, burgonya, tápióka.

Búzaliszt-helyettesítők:

kukorica/burgonya/nyílgyökér keményítővel

nyílgyökérrel

előfőzött tápiókával

zab/kukorica/rizs/árpa/burgonya/rozs/szója/nyílgyökérliszttel

szágóval (szágóliszt)

őrölt zabpehellyel

burgonyapehellyel

Használata:

„Búzaliszt-helyettesítők használatakor rendszerint hosszabb (tíz-húsz perccel) ideig tartó és alacsonyabb hőfokú sütésre van szükség, mint búzaliszt esetében. Az átsültebb végeredmény érdekében ezeket a helyettesítőket kombinálhatjuk is egymással. A helyettesítőket alaposan át kell szitálni, hogy minél könnyebben elkeveredjenek. A kisebb veknik könnyebben átsülnek. Ne feledjük, hogy az élesztő kelesztő hatása a liszt gluténtartalmától függ, így a búzalisztmentes kenyerek általában nem kelnek meg annyira.”

Forrás: Phylis Austin, Dr. Agatha M. Thrash, Dr. Calvin L. Thrash, Táplálékallergiákról egyszerűen, BIK Könyvkiadó, Budapest, 2013, P. 42-46.