Címkearchívumok: hatások

Mellékvesék létfontosságú szerepe

Fontos, , , , ,

Információk, amit tudni kell!

Mit kell tudni a mellékvesék működéséről?

„A mellékvesék létfontosságú szerepét a stressz elleni védekezésben már az 1800-as években felismerték. A mindössze néhány grammnyi mellékvesékben a már említett adrenalin, kortizol és nemi hormonok, valamint a szervezet egyes alapvető életfolyamataira ható hormonok termelődnek. A mellékvesék megfelelő működése nemcsak a stressz leküzdése kapcsán, de számos egyéb okból is létfontosságú.”

Mi az a kortizol?

„A leginkább stresszhormonként ismert kortizolt helyesebb lenne „antistresszhormon”-nak nevezni, mivel szerepe éppen a stressz elhárításában fontos. Megfelelő termelődése az ember számára a túlélés kulcsát jelenti. A kortizol biztosítja többek között az agy és az izmok, valamint a vészhelyzet elhárításában fontos más szervek energia-és tápanyagellátását, ugyanakkor visszafogja a túlélés szempontjából kevésbé lényeges folyamatokat. Stresszhelyzetben döntően a kortizol felelős a szervezet egészének hatékonyabb üzemmódra váltásáért.”

Milyen hatásai vannak?

„Anyagcsere-fokozódás, gyorsabb szívműködés, vérnyomás-emelkedés, nagyobb légzésszám, inzulinelválasztás gátlása, magasabb vércukorszint, megnövekedett izomerő, fokozottabb idegrendszeri aktivitás, gyulladáscsökkentés, vérzéscsillapodás.”

Milyen hatásai vannak még?

„A kortizol teszi lehetővé azt is, hogy reggel fel tudjunk kelni, izomerőnket kifejthessük, reagálni tudjunk a kihívásokra, valamint azt is, hogy személyiségünk stabil maradhasson. A kortizolnak a magzati tüdő érésben és a születés utáni légvételek biztosításában is alapvető szerepe van. Lényeges és jellemző hatása továbbá a gyulladásos folyamatok gátlása. A kortizol gyulladásgátló és immunrendszert fékező hatását használja ki az orvostudomány a mesterséges szteroid hormonok segítségével az allergiás és autoimmun folyamatok kezelésekor, valamint a szervátültetés során. Az emelkedett kortizolszint ugyanakkor fokozza a progeszteronhiány és ösztrogéntúlsúly tüneteit, valamint gyorsítja a csontritkulást. A kortizol szintje jellemző napszaki ingadozást mutat. Legmagasabb a hajnali és a reggeli, legalacsonyabb az esti és az éjszakai órákban. Ennek az a biológiai jelentősége, hogy a szervezet „bemelegítésére” és aktív üzemmódba helyezésére reggel van szükség, míg az éjszaka a pihenés és a nyugalom időszaka. Bár a stressz elhárításában számos más hormonnak is szerepe van, az alapfeltételeket a kortizol teremti meg. A hormontermelés kapacitása azonban véges, és egy határon túl a mellékvese már nem képes azt megfelelő szinten tartani. Ha a túlterhelés nem szűnik meg időben, a szervezet a kimerülés felé sodródik.”

Forrás: Dr.Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, 2014, p. 113-115.

Ösztrogénről

Fontos, , , , , , , , ,

Amit még tudni kell!

Milyen okok miatt jön létre az ösztrogéntúlsúly?

„Az ösztrogéndominancia legfőbb okait a tartósan fennálló stresszhatások, az ösztrogénhatású mesterséges vegyületek szervezetbe kerülése, valamint azok a tényezők képezik, amelyek a progeszteron elégtelen termelődéséhez vezetnek.”

Milyen panaszokat tud okozni?

„Mellfeszülés, mellcsomók és ciszták, rendszertelen, fájdalmas, görcsös, darabos vagy pecsételő vérzés, premenstruációs szindróma, tüszőrepedés nélküli ciklusok, méhnyálkahártya-túlburjánzás, méhnyálkahártya-elvándorlás a méhből, méhnyakelváltozások, jóindulatú méhdaganat, petefészekciszták, kismedencei gyulladások, pattanások, szőrösödés, hajritkulás, meddőség, vetélés, rosszindulatú elváltozások, korai menopauza, álmatlanság, alvászavarok, kimerültség, erőtlenség, hangulatváltozások, ingerlékenység, szorongás, depresszió, memóriazavarok, elérzékenyülési hajlam, migrénes fejfájás, csökkent nemi vágy, vércukorszint-ingadozás, édesség utáni vágy, szénhidrátéhség, emésztőrendszeri zavarok, puffadás, pajzsmirigy-működési zavarok, súlygyarapodás, hasi és csípőtáji elhízás, folyadék-visszatartás, ödéma, immunrendszeri gyengeség, allergiahajlam-fokozódás.”

Mire kellene még odafigyelni?

A hormonegyensúly borulásához még hozzájárulnak a nem megfelelő táplálkozási szokások. A finomított szénhidrátok, az állati eredetű termékek- főként a zsírok folyamatos és túlzásba vitt fogyasztása, a magas ösztrogéntartalmú tápanyagok többsége, rost-, vitamin-és tápanyaghiány, illetve az éhezés.

Mik azok a xenoösztrogének?

„A xenohormonok (xeno=kívülről származó, idegen) olyan testidegen vegyszerek, amelyek a környezetből a szervezetbe jutva hormonszerű hatásokat váltanak ki, megzavarva és felborítva ezáltal a hormonális egyensúlyt.”

Kinek milyen hatással van a szervezetére?

„Nőknél: cikluszavarok, mellcsomók, melldaganat, policisztás petefészek, endometriózis, mióma, kismedencei gyulladások, a nemi szervek rosszindulatú elváltozásai, magzati fejlődséi zavarok.

Férfiaknál: ivarsejt-képződési zavarok, spermiumszám-csökkenés, prosztatanagyobbodás és-daganat, heretumor.

Mindkét nemnél: immungyengeség, allergiák, autoimmun gyulladások, idegrendszeri( figyelem-és koncentráció-) zavarok, motivációhiány, hormonális problémák, terméktelenség, csontritkulás.

Gyermekeknél: a szaporítószervek és az ivarsejtek fejlődési zavarai, immunrendszeri gyengeség, allergiák, magatartási, tanulási és más idegrendszeri zavarok, hormonális problémák, korai nemi érés.”

Mi a helyzet a vegyszerekkel?

„A helytelen életmód hormonális rendszerre is kivetülő hatásait a környezet mértéktelen szennyezése és a különböző termékek vegyszertartalma súlyosbítja. E káros vegyületek ott vannak a levegőben, a vizekben, a talajban, az élelmiszerekben, a mosó-és tisztítószerekben.”

Mely termékeket érinti ez?

„Szintetikus mosószerek, illatosított öblítők, mosogatószerek, háztartási tisztítószerek, tusfürdők, samponok, testápolók, intim ápolók, fogkrémek, dezodorok, izzadásgátlók, körömlakkok, hajlakkok, hajfestékek, kozmetikumok, napozószerek és bőrápolók, illatosított termékek, fehérített termékek, babaápolási cikkek, lágyított műanyagok, PVC-k, padlószőnyegek, műanyag lambériák, festékek, lakkok, oldószerek, hígítók, gyomirtók, rovar-és gombaölőszerek, növényvédő szerrel kezelt és tartósított élelmiszerek stb.”

Mik tartoznak a szintetikus hormonok közé?

A szintetikus progeszteronvegyületek közé tartoznak a fogamzásgátlók és hormonpótló készítmények. A szintetikus ösztrogének megtalálhatók többnyire hormontartalmú készítményekben és állati eredetű termékek által jutnak be az ember szervezetébe.

Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014, p. 45, 46, 49, 51, 54, 57, 58, 59.

Édesítőszerek

Emésztés, , , , , , , , , , , , ,

Tapasztalat, ahogy rám hatnak

Többféle édesítőt próbáltam már és nekem megvan az, ami igazán bevált, de ügyelnem kell a mértékre. Nemcsak a cukor, de a túlzott édesítőszer fogyasztása is tud kellemetlen tüneteket okozni. Mostmár komolyan elgondolkodtam azon, hogy itthon fogom magamnak elkészíteni az édességet és akkor majd azt én szabályozom, hogy mennyi legyen az annyi. Nem jó érzés, hogy egyes édesítőszerek felpuffasztanak, begörcsölök tőlük. Tudom, minden olyan termékre rá van írva, hogy egy bizonyos elfogyasztott mennyiség után hashajtó hatású lehet, de soha nem eszek annyit, hogy menjen a hasam.

Azt is észrevettem már, hogy olyan allergiás reakció is előfordul nálam, hogy a torkom és a fülem belülről el kezd viszketni. Az elején még nagyon boldog voltam, hogy de jó néha megengedhetek ennyit, hogy csak megvegyem, nem azt hogy állandóan itthon készítsem. Utána jött a „mentes cukrászsütemények időszaka”, sajnos egy idő után ebből az „álomból” is felébredtem, hogy vegyem már észre, hogyan hat az, amikor megeszek ilyen jellegű édességet. Még azért áltatom magamat így is, hogy tudom, hogy hogy leszek majd tőlük. Megeszem, aztán néhány óra elteltével már jönnek is a tünetek. Vagyis így ilyen formában, hogy hiába több dologtól mentes, ha olyan édesítőszert tesznek bele, amit én nem bírok vagy a mennyiséget nem bírom, de tök mindegy, nem vagyok jól tőle és ez a lényeg! Ennyi év elteltével úgy gondolom, hogy ebben is meg kellene találni az arany középutat.