Címkearchívumok: odafigyelés

Ösztrogénről

Amit még tudni kell!

Milyen okok miatt jön létre az ösztrogéntúlsúly?

„Az ösztrogéndominancia legfőbb okait a tartósan fennálló stresszhatások, az ösztrogénhatású mesterséges vegyületek szervezetbe kerülése, valamint azok a tényezők képezik, amelyek a progeszteron elégtelen termelődéséhez vezetnek.”

Milyen panaszokat tud okozni?

„Mellfeszülés, mellcsomók és ciszták, rendszertelen, fájdalmas, görcsös, darabos vagy pecsételő vérzés, premenstruációs szindróma, tüszőrepedés nélküli ciklusok, méhnyálkahártya-túlburjánzás, méhnyálkahártya-elvándorlás a méhből, méhnyakelváltozások, jóindulatú méhdaganat, petefészekciszták, kismedencei gyulladások, pattanások, szőrösödés, hajritkulás, meddőség, vetélés, rosszindulatú elváltozások, korai menopauza, álmatlanság, alvászavarok, kimerültség, erőtlenség, hangulatváltozások, ingerlékenység, szorongás, depresszió, memóriazavarok, elérzékenyülési hajlam, migrénes fejfájás, csökkent nemi vágy, vércukorszint-ingadozás, édesség utáni vágy, szénhidrátéhség, emésztőrendszeri zavarok, puffadás, pajzsmirigy-működési zavarok, súlygyarapodás, hasi és csípőtáji elhízás, folyadék-visszatartás, ödéma, immunrendszeri gyengeség, allergiahajlam-fokozódás.”

Mire kellene még odafigyelni?

A hormonegyensúly borulásához még hozzájárulnak a nem megfelelő táplálkozási szokások. A finomított szénhidrátok, az állati eredetű termékek- főként a zsírok folyamatos és túlzásba vitt fogyasztása, a magas ösztrogéntartalmú tápanyagok többsége, rost-, vitamin-és tápanyaghiány, illetve az éhezés.

Mik azok a xenoösztrogének?

„A xenohormonok (xeno=kívülről származó, idegen) olyan testidegen vegyszerek, amelyek a környezetből a szervezetbe jutva hormonszerű hatásokat váltanak ki, megzavarva és felborítva ezáltal a hormonális egyensúlyt.”

Kinek milyen hatással van a szervezetére?

Nőknél: cikluszavarok, mellcsomók, melldaganat, policisztás petefészek, endometriózis, mióma, kismedencei gyulladások, a nemi szervek rosszindulatú elváltozásai, magzati fejlődséi zavarok.

Férfiaknál: ivarsejt-képződési zavarok, spermiumszám-csökkenés, prosztatanagyobbodás és-daganat, heretumor.

Mindkét nemnél: immungyengeség, allergiák, autoimmun gyulladások, idegrendszeri( figyelem-és koncentráció-) zavarok, motivációhiány, hormonális problémák, terméktelenség, csontritkulás.

Gyermekeknél: a szaporítószervek és az ivarsejtek fejlődési zavarai, immunrendszeri gyengeség, allergiák, magatartási, tanulási és más idegrendszeri zavarok, hormonális problémák, korai nemi érés.”

Mi a helyzet a vegyszerekkel?

„A helytelen életmód hormonális rendszerre is kivetülő hatásait a környezet mértéktelen szennyezése és a különböző termékek vegyszertartalma súlyosbítja. E káros vegyületek ott vannak a levegőben, a vizekben, a talajban, az élelmiszerekben, a mosó-és tisztítószerekben.”

Mely termékeket érinti ez?

„Szintetikus mosószerek, illatosított öblítők, mosogatószerek, háztartási tisztítószerek, tusfürdők, samponok, testápolók, intim ápolók, fogkrémek, dezodorok, izzadásgátlók, körömlakkok, hajlakkok, hajfestékek, kozmetikumok, napozószerek és bőrápolók, illatosított termékek, fehérített termékek, babaápolási cikkek, lágyított műanyagok, PVC-k, padlószőnyegek, műanyag lambériák, festékek, lakkok, oldószerek, hígítók, gyomirtók, rovar-és gombaölőszerek, növényvédő szerrel kezelt és tartósított élelmiszerek stb.”

Mik tartoznak a szintetikus hormonok közé?

A szintetikus progeszteronvegyületek közé tartoznak a fogamzásgátlók és hormonpótló készítmények. A szintetikus ösztrogének megtalálhatók többnyire hormontartalmú készítményekben és állati eredetű termékek által jutnak be az ember szervezetébe.

Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014, p. 45, 46, 49, 51, 54, 57, 58, 59.

Inzulinrezisztencia

Információk, amit tudni kell!

Fontos:

Bélrendszerünknek nagyon fontos feladata van mikrobiomunk mellett a felszívódás és a cukoranyagcsere szabályozásában is.

Mit nevezünk inzulinrezisztenciának?

„A cukor és a finomított szénhidrátok gyermekkortól kezdődő nagymértékű fogyasztása mozgásszegény életmód mellett olyan anyagcsere-folyamatok kialakulásához és romlásához vezethet, amikor normális plazma-inzulintartalom mellett a szervek sejtjeinek a glükózfelvétele elégtelen lesz, és kialakul az ún. inzulinrezisztencia.”

Kialakulása:

Az inzulinrezisztencia kialakulásának hátterében táplálkozási, genetikai, életmódbeli tényezők továbbá a bélmikrobiom összetételének változása is áll. A finomított szénhidrátok, cukor, gyümölcscukor túlzott fogyasztása és a mozgásszegény életmód is kialakíthatja. Manapság a fiatal nők 5-10 százaléka küzd ezzel a problémával további gondokat okozva.

Tünetek:

A magas inzulinszint súlygyarapodást, magas vérnyomás, belső elválasztású mirigyek működésének zavarát, a májban fokozott zsírraktározást, bőrgyógyászati eltéréseket, a peteérés elmaradását, a petefészekben ciszták megjelenését, komolyabb esetekben PCOS ( policisztásovárium-szindróma) kialakulását, a bélkacsok körüli zsírszövet mennyiségének emelkedéséhez és a 2-es típusú cukorbetegséghez vezet.

Mit nevezünk glikémiás indexnek?

” A vércukorszint alakulása egy adott ételfajta adott mennyiségének elfogyasztása után a glükóz ugyanilyen mennyiségű, ugyanezen időpontbeli elfogyasztásához viszonyítva.”

Határok:

Alacsony GI: 55 alatt

Közepes GI: 56-69

Magas GI: 70 felett

Mit nevezünk glikémiás terhelésnek?

„A GI értéke mellett természetesen fontos a különböző glikémiás indexű ételekből elfogyasztott mennyiség is, amelyet glikémiás terhelésnek nevezünk.”

Alacsony GL: (glikémiás terhelés) 10, illetve alatta

Közepes GL: 11-19 között

Magas GL: 20 felett

Mire kell odafigyelni és hogyan tudjuk megelőzni, hogy kialakuljon?

Odafigyelni a táplálkozásra és elkerülni azokat az ételeket, melyeknek a glikémiás indexe magas.

Alacsony GI (0-55) : alma, almalé, árpa, bab, cseresznye, csicseriborsó, fokhagyma, földimogyoró, grapefruit, hagyma, joghurt, keserű csokoládé, kivi, körte, lencse, narancs, paradicsom, sárgabarack, sárgarépa, spagetti/makaróni ( al dentére főzve), szárított sárgabarack, teljes kiőrlésű kenyér, teljes kiőrlésű tésztafélék, vadrizs, zabpehely, zöld szőlő, zöld zöldségek, zsírszegény tej.

Közepes GI ( 55-69): ananász, banán, befőttek, cékla, fagylalt, fehérrépa, füge, gríz, héjában főtt krumpli, kakaó, kukorica, kuszkusz, lekvár, magvas kenyerek, mangó, mazsola, méz, müzli ( cukor nélküli), pita kenyér, pizza, rozskenyér, sárgadinnye, szárított gyümölcsök, tortilla, tök, zöldbab.

Magas GI ( 70-100): alkohol, aszalt szilva, Coca-cola, cukor, datolya, édesített kekszek, édesített tejtermékek, érett banán, fehér kenyér, fehér rizs, görögdinnye, gyümölcslevek, krumplipüré, kukoricapehely, müzli, nokedli, normál csokoládé, palacsinta, paszternák, pattogatott kukorica, puffasztott rizs, rizsfelfújt, ropi, sült krumpli, sütemények, szörpök, tésztafélék fehér lisztből, zsömle, kifli.

Aki nem figyel oda, hogy mit visz be és esetleg magas glikémiás indexű ételt fogyaszt, akkor a következő tünetek jelentkezhetnek a magas inzulinszint miatt: bekövetkezik vércukorszint-csökkenés és ezáltal általános gyengeség, remegés, feszültség, álmosság, fejfájás néha gyomorégés és hányinger is nehezít. A helytelen táplálkozási szokások is ronthatnak a helyzeten és a vércukorszint ingadozhat. Ezenkívül a mozgás is nagyon fontos lenne az egészségünk érdekében.

Milyen vizsgálat szükséges hozzá?

Általában cukorterheléses vizsgálatot kérnek a probléma kiderítéséhez.

Mi lenne a teendő, ha kiderülne az inzulinrezisztencia?

Felkeresni egy dietetikust, aki beállítja az étkezést és szakszerűen tájékoztat ebben a témában. Továbbá otthonra be lehet szerezni egy vércukorszint mérőt, mellyel a vércukorszintet lehet ellenőrizni.

Forrás: Dr. Tamássy Klára, Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018, P. 191, 192, 193, 195, 196, 197.