Címkearchívumok: orvosi tanácsok

“Kéz a kézben jár egymással”?!

A vashiány/vérszegénység vs. lisztérzékenység?

A saját tapasztalatomból kiindulva a válaszom: IGEN! Nálam hosszú évek teltek el, mire eljutottunk oda, hogy megoldást találjunk és a valódi problémát is kezeljük.

Már születésemkor megállapították a vashiányos vérszegénységet. Óvodás és kisiskolásként még nem volt feltűnő, viszont az évek elteltével egyre szembetűnőbb lett. Főleg az iskolai években kezdtem nem jól érezni magamat. Ezután éveken keresztül jött a kínlódás és szenvedés. Házi és iskolaorvosok mindig csak egyet fújtak, hogy mozogjak és legyek kint a levegőn sokat, meg figyeljek a folyadékra és szedjem a vasat és egyek. Az volt az érdekes, hogy jártam táncolni,-mert nagyon szeretem a zenét és a táncot-és ott is rosszullét jött rám. Akkor hogy is van ez? Mozogtam, de mégis rosszul voltam?! Nagyon, érdekes! Jó tanácsok voltak, de nem oldódott meg ezektől.

Tipikus jelek voltak az, hogy sápadt voltam, vékony alkatú és nem is tudtam hízni sem. Felsőbb évfolyamba jártam, (13 vagy 14 éves lehettem) amikor eléggé sűrűn fájt a fejem és szédültem is. Ezt követően elmentünk egy gyermek neurológushoz, aki megvizsgált, nézte az egyensúlyomat, reflexeimet és ezután beutalt egy MR vizsgálatra, majd csinált egy EEG-t is. Az eredmények szerencsére jók lettek, viszont a tünetek ugyanúgy fennálltak. Évek szenvedése, bizonytalansága következett.

Fokozódtak a tüneteim és már ájulásérzet is többször rám jött, amitől még jobban kialakult bennem a félelem. Ha még nem lett volna elég, már ahogy az iskolát megkezdtem, nehezen tudtam koncentrálni és tanulni. Ez felnőttkoromig elkísért egészen a főiskoláig, majd a nyelvvizsga felkészülése során is megmaradt. Nagyon sok energiámba került, hogy végezzek az iskolákkal és kellett is a segítség, anyukám nagyon sokat segített.

Az orvosok mindig jöttek azzal, hogy “jaj, de sovány vagy, hízzál már egy kicsit!”, ” milyen sápadtka vagy!”, “nagyon alacsony a vasnak az értéke!”- ezeket hallgattam éveken keresztül és nagyon elegem lett! Többféle vaskészítménnyel próbálkoztak nálam, de egyik sem vezetett sikerhez. Sőt, az egyik készítmény, amit nem fogok nevén nevezni, annyira ” felszívódott és hasznosult”, hogy a székletem fekete lett tőle! Ja, hozzáteszem a véremben a szint sem emelkedett túl sokat az évek alatt.

Akkora hova tűnt vagy egyáltalán hasznosult? Mennyire voltak megbízhatóak ezek a tabletták? Mivel nekem lényegi változást nem hozott, így nincs jó tapasztalatom ezekkel.

Ahogy teltek az évek felszívódási problémáim jelentkeztek. Állandó éhségérzettel, rosszullétekkel, néha gyomorgörcsökkel, fáradtsággal küzdöttem meg. Továbbra sem híztam egy dekát sem és még ez is zavart. Mikor már nagyon ott volt, hogy ezzel komolyabban kellene valakinek foglalkoznia, akkor elindultunk a megoldást vezető út felé. Orvosról orvosra jártunk és több vizsgálaton estem át. Hosszú évek után végre kiderült az alapproblémám és “fény az alagút végén” érzésem támadt.

Így jutottam el a vashiányos vérszegénységből a lisztérzékenységig, majd ezt követően egy műtéttel és ételérzékenységek és candida kiderülésével záródott. Az a doktornő, aki ezt megállapította, ő ajánlotta azt a vaskészítményt, ami felszívódik és hasznosul is. Egy évig szedtem napi kettőt ebből és a 2.3-as szintemet felvitte 21-re! Lényegében megszűnt ez a problémám és a mai napig szedem, mert megbízok ebben!

A vashiány/vérszegénység komoly probléma!
A képet készítette: JK Workshop