Címkearchívumok: ösztrogéndominancia

PMS-ről

Információk, amit tudni kell!

Mi az a PMS?

Premenstruációs szindróma-a menstruációt megelőző tünetegyüttes: A menstruációt megelőző napok testi tünetei és hangulati zavari nagyrészt hormonális változások következményei, amelyek bizonyos mértékig természetesek, egy határon túl azonban már kórosnak minősülnek. A PMS jellemző tünetei nem véletlenül hasonlók az ösztrogéntúlsúly okozta panaszokhoz: az ok legtöbbször a sárgatest elégtelen progeszterontermelése. Ez a sárgatest-elégtelenségnek nevezett állapot felelős többek között a méhnyálkahártya idő előtti leválásáért, és a menstruációt megelőző barnás, pecsételő jellegű, sokszor darabos váladékozásáért is, amely az elégtelen progeszterontermelés egyértelmű, klasszikus jele. A PMS nem más, mint az ösztrogéndominancia egyik megnyilvánulási formája”

Milyen tünetekkel járhat?

„A premenstruációs szindróma leggyakoribb tünetei: ingerlékenység, türelmetlenség, szorongás, agresszió ( és az azt kísérő bűntudat), sírógörcsök, elidegenedés-érzés, a „mintha nem is én lennék” érzése, zavartság, önkontroll hiány, döntésképtelenség, makacs, migrénes jellegű fejfájás, fáradékonyság, csökkent nemi vágy, mellfeszülés,-érzékenység,- fájdalom, emésztési problémák, puffadás, édesség utáni vágy, alhasi görcsök, derékfájdalmak, pecsételő vérzés, barnás váladékozás, folyadék-visszatartás (ödéma), testsúlygyarapodás ( részben az ödéma miatt). Jellemző lehet továbbá a hangulatingadozás, a depresszív hajlam vagy tájékozódási zavar is. Az ösztrogéntúlsúly ugyanis nemcsak mellfeszülést vagy méhnyálkahártya túlburjánzást okoz, de az idegrendszerre is hatással van. Stimulálása feszültséget, szorongást, kedélyállapot-labilitást, önkontrollzavart vagy más pszichés tünetet is kiválthat.”

Hogyan lehet kideríteni?

„Az ok tisztázásában az első és legegyszerűbb lépés a hormonális háttér feltérképezése. Bár az alacsony progeszteronszint rendezése aránylag egyszerűen megvalósítható, a háttérben megbúvó az ösztrogéndominanciához vezető egyéb okokat is fel kell tárni. A hormondiagnosztika ezért képalkotó és egyéb vizsgálatokkal egészülhet ki.”

Hogyan lehet a panaszokat csökkenteni?

” A panaszok csökkentésében a fájdalomcsillapítók és egyéb kényszerű megoldások helyett a hiányzó hatóanyag természetes pótlása és a hormonegyensúly helyreállítása segíthet a legtöbbet. Fontos tudni, hogy a PMS még szabályos hormonszintek ellenére is jelen lehet, ha tartós vagy erős stresszhatás áll fenn. A stresszhelyzetek megszüntetése, valamint az érzelmi konfliktusok megoldása ezért szintén nem maradhat ki a terápiás arzenálból.”

Forrás: Dr.Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, 2014, p. 69-71.

Mellékvese kimerülés

Információk, amit tudni kell!

Mi történik a mellékvese kimerülésekor?

„Hirtelen stresszhatás esetén a szervezetben először egy gyors reakció jön létre, amelynek során adrenalin ömlik a keringésbe: szívverés gyorsul, az izmok megfeszülnek, a pupillák kitágulnak, a figyelem koncentráltabbá válik, a test izzadni kezd, a vércukorszint emelkedik. Ez a gyors reakció előkészíti a szervezetet a várható megpróbáltatásokra. A kortizoligény növekedése miatt a progeszteron egyre nagyobb hányada fordítódik a kortizolszükséglet fedezésére, így egyre biztosabban jön létre ösztrogéndominancia. A szervezet kimerülésével az „energiaközpont” szerepét betöltő pajzsmirigy működése is csökken, hogy a maradék energia megtakarítható legyen. Emiatt a pajzsmirigy alulműködésére utaló tünetek-lassúbb anyagcsere, súlygyarapodás, székrekedés, hajhullás, fázékonyság-alakulhatnak ki. A helyzet súlyosbodásával a menstruáció és a tüszőrepedés is elmaradhat, mivel a stresszhelyzet túlélése a ciklus fenntartásánál is fontosabb szemponttá lép elő. Jellemző lehet ilyenkor az is, hogy a menstruáció korábbi befejeződése után a vérzés az 5-6. napon újraindul. A hajnali felébredések és a visszaalvásra való képtelenség, valamint a szorongással teli ébredés szintén a túlterheltség jelei. A túlterhelés ára azonban mindig a kimerülés, amely a pihenés és regeneráció nélkül óhatatlanul testi, lelki és szellemi elhasználódás felé vezet.”

Milyen tünetek jelentkeznek?

„A kimerülés egyértelmű tünetei akkor jelentkeznek, amikor a mellékvesekéreg a túlterhelést már képtelen ellensúlyozni, hormontermelő kapacitása kimerül, és a stresszhormon szintje egyre jobban kezd csökkenni. Az állapot lassan és alattomosan súlyosbodik, amelybe szinte észrevehetetlenül csúszik bele az ember. A stressztűrő képesség további csökkenése miatt már a kisebb megterhelések is egyre komolyabb problémát jelentenek. A szervezet működése egyre kaotikusabbá, a tünetek egyre kifejezettebbé válnak: állandósuló kimerültségérzés, étvágytalanság-hirtelen étvágyrohamokkal, fertőzések, gyulladások, allergiás tünetek, alacsony vérnyomás, felálláskor vérnyomásesés, instabil, alacsony vércukorszint, alvászavarok (elalvási nehézségek, éjszakai felébredések), memória-és koncentrációzavarok, szétszórtság, akaratgyengeség, döntésképtelenség, motiváció-és önbizalomhiány, szorongás, türelmetlenség, pánikszerű tünetek, teljes érzelmi labilitás, depresszió, a nemi vágy hiánya, alacsonyabb testhőmérséklet, hideg végtagok, fényérzékenység, fénykerülés, hányinger, hányás, ciklus-és menstruációs zavarok, meddőség, vetélés.”

Milyen lehetőségek vannak a felismerésre?

„A kimerült állapot felismerésében a panaszok jellege mellett a különböző tesztek, állapotfelmérések, hormondiagnosztikai módszerek és egyéb célirányos vizsgálatok segíthetnek.”

Hogyan lehet ebből felépülni?

„A felépülés lehetőségei közé tartozik a stressz hátterének feltárása, lehetőség szerinti kiiktatása, illetve hatékonyabb kezelése, továbbá a hormonegyensúly helyreállítása, a mellékvese regenerálása, valamint az életmód átalakítása.”

Milyen teendők szükségesek ehhez?

„A stressz elhárítása, a hormonegyensúly helyreállítása, a hatóanyagok pótlása, az életmód átalakítása, testmozgás, táplálkozás. Súlyos fokú kimerülés esetén a szteroidpótlás-vagyis a szintetikus mellékvesekéreg-hormonok alkalmazása-már a legvégső stádium kényszerű intézkedései közé tartozik, amely azonban kritikus állapot esetén életmentő lehet. A szteroidokkal kapcsolatban ugyanakkor alapvető probléma, hogy alkalmazásuk során a mellékvesekéreg saját hormontermelése tovább csökken, így egyre nagyobb adagokra van szükség az állapot fenntartásához, ami hosszú távon súlyos mellékhatásokkal is jár. A kimerült állapot komplex, több szervrendszert érintő jellege miatt a szervezet regenerációja és a mellékvese működésének támogatása kitartást és türelmet igénylő folyamat, amely hónapokba, sokszor évekbe telhet. Mindez nagymértékben függ az állapot súlyosságától és időtartamától, valamint az alkalmazott kezelés hatékonyságától. A megfelelő megoldás azonban nem csupán „elviselhetőbbé” teszi a helyzetet, de jobb életminőséget is biztosít. Ennél is fontosabb azonban a további kimerülés megelőzése, amelyben az ésszerűség, a mértéktartás, valamint a stressztűrő képesség javítása segíthet a legtöbbet.”

Forrás: Dr.Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, 2014, p. 115-122.

Ösztrogéndominancia

Röviden, amit tudni kell róla!

Mit nevezünk ösztrogéndominanciának?

„Az ösztrogéndominancia az az állapot, amikor az ösztrogén túlsúlyba kerül a progeszteronhoz képest. Az ösztrogén túlsúlya azonban nemcsak az ösztrogén emelkedett szintje mellett állhat fenn, hanem normál vagy alacsony szintje esetén is, ha a progeszteron elégtelen mennyiségben van jelen. Az ösztrogéndominancia tehát nem azt jelenti, hogy önmagában sok az ösztrogén, hanem azt, hogy a progeszteronhoz képest túl sok. Az ösztrogéndominancia lényege éppen a kóros arányeltolódás az ösztrogén javára.”

Milyen gyakori az előfordulása?

Magyarországon a nők több mint 50%-nál érzékelhetők az ösztrogéntúlsúly, vagy a progeszteronhiány tünetei. Abban az esetben, ha a tüszőrepedés elmarad, olyankor még a rendszeres menstruáció ellenére is progeszteronhiány és ösztrogéntúlsúly jön létre. Létezik vér-vagy nyálmintából végzett hormondiagnosztika, ami megerősíti, hogy nincs elegendő progeszteron a szervezetben.

Miért jelent problémát?

Jó néhány nőgyógyászati problémákat okozhat.

Kezdetben nehezen észrevehető, viszont az évek elteltével jól láthatóvá válik, amikor a panaszok a mindennapi életmódot hátráltatják. Mivel jár ez? Erősödő menstruációs görcsök, fájdalmasan feszülő mellek, testsúlytöbblet, gyarapodó szőrzet, hajhullás.

Felborítja a ciklust, akadályozza a peteérést.

Mellcsomót, petefészekcisztát, miómát, meddőséget illetve vetélést eredményez.

Gátolja egyéb hormonok hatását is, pajzsmirigy-működési zavart és férfias tüneteket hozva létre.

„Kóros burjánzásra készteti a női szövetek sejtjeit, s ennek túlépült méhnyálkahártya, bőséges menstruáció vagy daganat lehet a következménye. Míg az ösztrogén szabályos esetben felépíti a méhnyálkahártyát, az ösztrogéntöbblet túlépíti azt. A méhnyálkahártya túlépülése, burjánzása és vastagodása addig folytatódik , amíg a méh belső terében lehetséges. Döntően a hormonegyensúly zavara felelős a menstruációt kísérő hangulatzavarokért, a nemi vágy csökkenéséért és a korai menopauzáért is. A hormonegyensúly felborulásának hatásai nemcsak a női szervek-a mellek, a méh, a petefészek és a hüvely-területén, hanem a szervezet minden részében jelentkeznek. A hormonok összjátékának zavara alapjaiban képes megváltoztatni egy nő életminőségét és életesélyeit.”

Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014, p. 42-43.