Címkearchívumok: panaszok

Dyspepsia (második rész)

Organicus és funkcionális!

Amit tudni kell erről!

Panaszok!

Organicus dyspepsia esetében:

45 éves kor felett jelentkező panaszok.

Halmozottan előfordul a rosszindulatú daganatos megbetegedések a vérrokonoknál.

Új, az egyén életében először jelentkező panaszok.

Megváltozik a korábbi tünetek jellege.

Étvágytalanság, ételundor jelentkezik.

Vérzés ( fekete széklet, hányadékban is ott van).

Anémia vagyis vérszegénység.

Változik a széklethabitus.

Hasi érzékenység tapintható.

Nyelési zavar (nyelési nehezítettség).

Gyakran előforduló hányás.

Sárgaság.

Láz, állandó hőemelkedés.

Súlyos betegség érzete.

Funkcionális dyspepsia esetében:

45 év alattiak.

A családi kórelőzmény negatív.

Hosszú ideje tartó, ismétlődő panaszok.

Jó étvágy.

Változatlan testsúly.

A vérkép normális.

A fizikális állapot negatív.

Funkcionális dyspepsia három csoportja:

1.Dysmotilitas típusú: „Ez a legelterjedtebb forma, a tünetekért ilyenkor az emésztőrendszer nem megfelelő „mozgása”, a gyomor-bélrendszer nem megfelelő ürülése a felelős. Jellemzően, a csak gyomorsav csökkentésre irányuló kezelések nem hatékonyak. Megoldást a gyomor-és bélrendszer természetes mozgását összehangoló terápia adhat.

Ennek jellemző tünetei :

korai jóllakottság, teltségérzés

felhasi feszülés, dyscomfort érzés

puffadás, dsytensio

émelygés hányinger

étkezésre fokozódó panaszok”

2. Reflux jellegű: „Refluxnak nevezzük, a savas gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe.

Erre utaló tünetek:

gyomorégés (pyrosis Heartburn- a felhas középső részén jelentkező, a nyak felé sugárzó égő érzés vagy fájdalom, mely étkezések után, bizonyos ételek fogyasztásakor és éjjel gyakrabban fordul elő)

regurgitatio (savanyú, ritkán epés-gyomortartalom visszaáramlása a garatba, mely öklendezés, hányinger és a hasizomzat összehúzódása nélkül, inkább fekvő testhelyzetben jelentkezik)

étkezésre fokozódó panaszok

savcsökkentők hatására csökkenő panaszok”

3. Fekélyszerű: „Tünetei a fekélybetegségre emlékeztetnek, sokszor a hátterében ilyenkor is a nem megfelelő gyomorürülés áll.

Ennek tünetei:

epigastrialis (középső felhasi, köldök feletti) éhségfájdalom

étkezésre csökkenő fájdalom

savcsökkentők hatására csökkenő panaszok

A funkcionális dyspepsia három csoportja nem mindig különül el élesen egymástól, a tünetek keveredhetnek, ilyen esetben nem meghatározható, kevert típus-ról beszélünk.”

Forrás:

https://romaimed.hu/haziorvosi/dyspepsia/ letöltés ideje: 2023.09.14.

Dyspepsia (első rész)

A rossz közérzet.

De mi ez pontosan?

Mit kell erről tudni?

Mit jelent a dyspepsia?

Görög szóból származik és rossz emésztést jelent. Egy rossz közérzetet okozó, étkezést követően jelentkező, felső hasi tünetcsoport, mely feszülés érzéssel, puffadással, korai teltségérzéssel, émelygéssel, gyomortájon jelentkező fájdalommal illetve , hányingerrel, böfögéssel, gyomorégéssel jár. Többnyire az étkezéssel függnek össze, más esetben függetlenek az étkezéstől, illetve az étkezésre csillapodnak a panaszok.

Miért lényeges ezt tudni?

A felnőtt lakosságnak a 34-40%-a szenved ettől. Továbbá súlyos szervi betegségek is kiválthatnak ilyenfajta tüneteket, és ha nincs felismerve, akkor csökkenti a betegek gyógyulásának esélyét vagy rosszindulatú betegségeknél a túlélést is. Organicus dyspepsia esetében szervi megbetegedés áll a háttérben, míg a funkcionális dyspepsia tüneteit nem szervi megbetegedés váltja ki.

Milyen tünetei vannak?

Gyomorégés, mely a mellkas középső részén jelentkező égő érzéssel jár.

Nyelési zavar, olyan érzéssel jelentkezik, mintha a falat megakadna a torkunkban.

Gyomortáji fájdalom, az étkezés alatt illetve az étkezést követően közvetlenül.

Puffadás, étkezés elteltével megnő a has körfogata és feszítő érzést vált ki, rendszerint a köldök felett.

Böfögés, mely az étkezés után sűrűbb.

Korai teltségérzés, az egyén nem tud egy átlagos mennyiségű ételt elfogyasztani.

Étkezést követő teltségérzés.

Émelygés, hányinger, hányás.

Felhas feszülése és rossz közérzet.

Mi okozza ezeket a panaszokat?

„Dyspepsiában a gyomor ürülése elhúzódó vagyis lustán működik és kellemetlen tünetek jelentkeznek, mint puffadás, felfúvódás, gyakori böfögés, teltségérzet, gyomortáji fájdalom. Egyes krónikus betegségek vagy állapotok hajlamosítanak emésztési zavarokra, mivel lelassítják a gyomor ürülését. Ilyen például a cukorbetegség, veseelégtelenség, műtét utáni állapot. Dyspepsia társulhat a máj-, epeutak, hasnyálmirigy, belek betegségeihez, lázas állapothoz. Bizonyos ételek, italok, mozgásszegény életmód és néhány gyógyszerek is előidézhetik a fenti emésztési zavarokat, vagy súlyosbíthatják azokat.”

Forrás:

https://romaimed.hu/haziorvosi/dyspepsia/ letöltés ideje: 2023.09.13.

Ösztrogénről

Amit még tudni kell!

Milyen okok miatt jön létre az ösztrogéntúlsúly?

„Az ösztrogéndominancia legfőbb okait a tartósan fennálló stresszhatások, az ösztrogénhatású mesterséges vegyületek szervezetbe kerülése, valamint azok a tényezők képezik, amelyek a progeszteron elégtelen termelődéséhez vezetnek.”

Milyen panaszokat tud okozni?

„Mellfeszülés, mellcsomók és ciszták, rendszertelen, fájdalmas, görcsös, darabos vagy pecsételő vérzés, premenstruációs szindróma, tüszőrepedés nélküli ciklusok, méhnyálkahártya-túlburjánzás, méhnyálkahártya-elvándorlás a méhből, méhnyakelváltozások, jóindulatú méhdaganat, petefészekciszták, kismedencei gyulladások, pattanások, szőrösödés, hajritkulás, meddőség, vetélés, rosszindulatú elváltozások, korai menopauza, álmatlanság, alvászavarok, kimerültség, erőtlenség, hangulatváltozások, ingerlékenység, szorongás, depresszió, memóriazavarok, elérzékenyülési hajlam, migrénes fejfájás, csökkent nemi vágy, vércukorszint-ingadozás, édesség utáni vágy, szénhidrátéhség, emésztőrendszeri zavarok, puffadás, pajzsmirigy-működési zavarok, súlygyarapodás, hasi és csípőtáji elhízás, folyadék-visszatartás, ödéma, immunrendszeri gyengeség, allergiahajlam-fokozódás.”

Mire kellene még odafigyelni?

A hormonegyensúly borulásához még hozzájárulnak a nem megfelelő táplálkozási szokások. A finomított szénhidrátok, az állati eredetű termékek- főként a zsírok folyamatos és túlzásba vitt fogyasztása, a magas ösztrogéntartalmú tápanyagok többsége, rost-, vitamin-és tápanyaghiány, illetve az éhezés.

Mik azok a xenoösztrogének?

„A xenohormonok (xeno=kívülről származó, idegen) olyan testidegen vegyszerek, amelyek a környezetből a szervezetbe jutva hormonszerű hatásokat váltanak ki, megzavarva és felborítva ezáltal a hormonális egyensúlyt.”

Kinek milyen hatással van a szervezetére?

Nőknél: cikluszavarok, mellcsomók, melldaganat, policisztás petefészek, endometriózis, mióma, kismedencei gyulladások, a nemi szervek rosszindulatú elváltozásai, magzati fejlődséi zavarok.

Férfiaknál: ivarsejt-képződési zavarok, spermiumszám-csökkenés, prosztatanagyobbodás és-daganat, heretumor.

Mindkét nemnél: immungyengeség, allergiák, autoimmun gyulladások, idegrendszeri( figyelem-és koncentráció-) zavarok, motivációhiány, hormonális problémák, terméktelenség, csontritkulás.

Gyermekeknél: a szaporítószervek és az ivarsejtek fejlődési zavarai, immunrendszeri gyengeség, allergiák, magatartási, tanulási és más idegrendszeri zavarok, hormonális problémák, korai nemi érés.”

Mi a helyzet a vegyszerekkel?

„A helytelen életmód hormonális rendszerre is kivetülő hatásait a környezet mértéktelen szennyezése és a különböző termékek vegyszertartalma súlyosbítja. E káros vegyületek ott vannak a levegőben, a vizekben, a talajban, az élelmiszerekben, a mosó-és tisztítószerekben.”

Mely termékeket érinti ez?

„Szintetikus mosószerek, illatosított öblítők, mosogatószerek, háztartási tisztítószerek, tusfürdők, samponok, testápolók, intim ápolók, fogkrémek, dezodorok, izzadásgátlók, körömlakkok, hajlakkok, hajfestékek, kozmetikumok, napozószerek és bőrápolók, illatosított termékek, fehérített termékek, babaápolási cikkek, lágyított műanyagok, PVC-k, padlószőnyegek, műanyag lambériák, festékek, lakkok, oldószerek, hígítók, gyomirtók, rovar-és gombaölőszerek, növényvédő szerrel kezelt és tartósított élelmiszerek stb.”

Mik tartoznak a szintetikus hormonok közé?

A szintetikus progeszteronvegyületek közé tartoznak a fogamzásgátlók és hormonpótló készítmények. A szintetikus ösztrogének megtalálhatók többnyire hormontartalmú készítményekben és állati eredetű termékek által jutnak be az ember szervezetébe.

Forrás: Dr. Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, Budapest, 2014, p. 45, 46, 49, 51, 54, 57, 58, 59.

Lisztérzékenységről/ cöliákiáról

Információk, érdekességek!

A lisztérzékenység/cöliákia napjainkban felkapott téma lett és ez a betegség a népesség folyamatosan gyarapodó százalékát teszik ki. A felmérések alapján csupán minden tizedik ember tud erről a betegségéről.

Milyen panaszok esetén gyanakodhatunk?

Főként felszívódási zavarok esetén jelentkező panasz hátterében megbújhat a lisztérzékenység.

Hogy mi a glutén?

A glutén, vagy másnéven sikér a búza, rozs, árpa, vízben oldhatatlan fehérje együttese. A kalászosok legjelentősebb fehérje összetevői az alkoholban oldódó prolaminok, melyek az érett mag fehérjetartalmának az 50%-át teszik ki. A búza gluténjét sokféle prolamin ( gliadinok és gluteninek) állítja elő. A búzában megtalálható gliadin mellett más kalászosok prolaminjai is hozzá hasonló immunológiai reakciókat idézhetnek elő. Mint például a rozsban fellelhető secalin, az árpában pedig a hordein is.

Milyen tényezők állnak a kialakulásának hátterében?

Az első a sajátos genetikai hajlam, majd ezt követi a glutén, továbbá azok az immunsejtek (limfociták) melyek károsító hatással bírnak.

Érdekességek

A következő rövid történeti összegzés több száz évet ölel át és jól szemlélteti a cöliákiára utaló ismertetőjeleket és a betegség megállapításának különböző fokait. Évszázadok gyógyítóinak fáradhatatlan megfigyelő-és kutatómunkája alapján a tünetek illetve a kiváltó ok közti összefüggések felismerése áll.

„Kappadókiai Aretaeusaz i. sz. I. évszázadban írta le először a lisztérzékenység tüneteit ( innen ered a cöliákia, azaz, ,,hasbetegség” elnevezés), majd Samuel Jones Gee ( 1839-1911) angol gyermekgyógyász 1888-ban publikálta a cöliákia klinikai képét, és megállapította a diéta jelentőségét is. 1953-ban Williem-Karel Dicke (1905-1962) holland gyermekgyógyász összefüggést talált a betegség és néhány gabonaféle fogyasztása között. Munkatársaival azt is igazolta, hogy a búza alkoholban oldható fehérjererakció, vagyis a gliadin felelős a zsírfelszívódási zavaráért. 1957-ben végezték az első vékonybél-biopsziát, majd a glutén elhagyását követően is. 1972-ben Seah és munkatársai írták le, hogy a lisztérzékenyek vérében autoantitestek mutathatóak ki, amelyek reakcióba lépnek a normál szövettel ( ún. transzglutamináz enzimmel). Ma a vizsgálatok során a transzglutamináz-ellenes antitestek mennyiségét mutatjuk ki, és a diétát követően ezeknek a szintjét ellenőrizzük, így becsüljük meg a betegség aktivitását.”

„2012 októberében az ausztráliai Synchrotron kutatási központban először tették láthatóvá a glutén és az immunrendszer T sejtjei közötti kapcsolatot, ami egyértleműen igazolja a lisztérzékenység-cöliákia-kiváltásában szerepet játszó immunsejtek szerepét. Statisztikák alapján minden százharmincharmadik embert érint ez a genetikailag meghatározott eltérés. A HLA-DQ2-hordozók közül minden huszadik, míg a HLA-DQ8 -hordozók közül minden százötvenedik embernél alakul ki a lisztérzékenység. A HLA-DG gének egyéb változatait hordozó személyek védettek a betegséggel szemben. Dr. Hugh Reid, a kutatás vezetője így nyilatkozott: ,, Most először sikerült szubmolekuláris szinten szemmel láthatóvá tenni a glutén, illetve az immunválasz kiváltásáért felelős két protein interakcióját” ”

1950-es évektől 2012 október: Ausztráliában sikerült bebizonyítani a glutén és az immunsejtek kapcsolódását a cöliákia genetikai prediszpozíció melletti kiváltó okaként. Ez a meghatározó eredmény a jövőben soron lévő kutatások alapjait fogja kifejezni. A cöliákiás betegek csaknem 90 százalékánál kimutatták megelőzően adenovírus-fertőzésen átestek. Áteresztőbbé válik a fertőzés által a bélbolyhok nyálkahártyája a gliadinmolekula részére. Ebben a folyamatban kémiai és mechanikai hatások, gyulladásos folyamatok, fertőzések, továbbá a bélflóra megváltozása is szerepet játszhatnak. Tehát nem allergia, hanem egy autoimmun folyamat.

Genetikai vizsgálatok

„Széles körű genetikai családvizsgálatok során mutatták ki a cöliákia kialakulásának egyik alapfeltételét, azt a genetikai hajlamot, amelyet a HLA-DQ2 vagy a HLA-DQ8 genetikai típusjelent. A táplálékban lévő és a bélfalon lebontatlanul áthaladó glutén, illetve prolamin ezekben az esetekben összekapcsolódik az immunsejtekkel, ami a gyulladásos T, B sejtek és citokinok aktiválódása következtében elindít egy immunfolyamatot. A szövettani vizsgálat során a bolyhokban található sejtek (intraepiteliális limfociták-IEL) számának növekedését lehet kimutatni, valamint súlyos esetkben a bélbolyhok zsugorodását, eltűnését.”

Gyakorisága

A lisztérzékenység gyakorisága a fejlett országokban 1-2 a 100-hoz és egyértelmű női dominanciát mutatnak az adatok. Globálisan megfigyelhető gyarapodását a csecsemőkori bélflórával, ezenkívül a megfelelő bélflóra kialakulásának hiányával is kapcsolatba hozzák. A lisztérzékenység nagyobb fokú gyakoriságát észrevették azoknál, akik császármetszéssel jöttek a világra. A cöliákiában a mikrobiom vizsgálat közben elsődlegesen a Lactobacillusok, a Bifidobacteriumok, a Firmicutes mennyiségének csökkenését, a Bacteroides, a Proteobacteriumok, az Escherichia coli és a Clostridium mennyiségének emelkedését kimutatták.

Fontos információk!

A lisztérzékenység egy autoimmun folyamat, így további autoimmun betegségekkel együtt sokszor előfordul.

Az autoimmun folyamat megszűnik a glutén elhagyását követően. Ezért nélkülözhetetlen a gluténmentes diéta szigorú betartása.

Nemzetközileg elfogadott jelzés az áthúzott kalász a gluténmentes termékek egységes jelképe. Hasznos információkkal látja el a betegeket a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete.

Nem allergia, hanem autoimmun betegség, melynek az okát ismerjük.

Az immunológiai folyamatot, melyet a glutén vált ki és a bélbolyhokban gyulladást okoz.

Felszívódási zavart okoz a bélbolyhok hiánya vagy nem megfelelő működése, ami továbbá vashiányt és egyéb nyomelemek, vitaminok hiányát eredményezi.

Sokszor más szerveket is érint.

A betegség tünetmentességét a glutén elhagyása oldja meg.

A lisztérzékenységgel együtt járhat másodlagos laktózérzékenység.

A családtagok vizsgálata is szükséges feltétlenül a genetikai hajlam végett.

A pontos diagnózis megállapítása előtt ne kezdd el a gluténmentes diétát!

Forrás: Dr. Tamássy Klára-Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018. p. 125-131.