Címkearchívumok: segítség

Testgyertya

alternatív megoldás a fájdalomra!

Jótékony hatások!

Mit kell erről tudni?

Mire jó?

Nem jár fájdalommal és otthon is akár használhatjuk az előírásoknak megfelelően. Számos betegségre nyújt hatékony megoldást. Ennek ellenére sokan félnek a használatától, mert azt gondolják, hogy bonyolult és nagy szakértelem szükséges hozzá.

Mi ez pontosan?

A testgyertyázást alapvetően tű nélkül végzett akupunktúrának is lehet nevezni.

Honnan ered?

„A hiedelemmel ellentétben azonban nem az ősi kínaiak nevéhez fűződik a testgyertya feltalálása. Először a hopi és machigingó indiánok jöttek rá, hogy a gyógyításra használt fakérgeket tölcsérbe hajlítva, közvetlenül a test fájó részére téve, a tetejét meggyújtva gyorsabb gyógyulást lehet elérni. Később ezt a tölcsért továbbfejlesztették és fakéreg helyett különböző gyógynövényekből készítették el. Mivel azonban túl gyorsan égett, méhviaszba mártották, így már sokkal nagyobb hatásfokkal működött.”

Hogyan működik?

A testünket összefüggő energiacsatornák, úgynevezett meridiánok alkotják. A keleti elmélet azt mondja, hogy a meridiánokon keresztül áramlik az életerő a testünkben. Amennyiben az áramlás akadálytalanul zajlik, akkor egészségesek vagyunk. Ha viszont az energia áramlása megakad, akkor a testünk különféle betegségtüneteket hozhat létre.

A testgyertyázás által az akupunktúrához hasonlóképpen feloldhatóak ezek az egyes energiablokkok, és normalizálódhat a szervezetben a természetes energiaáramlás. A kevés mozgás és a nem megfelelő táplálkozási szokások által a testünk tele van méreganyagokkal. A nyirokrendszerre nagyon sok teher nehezedik, emiatt a szervezet nagyon lassan szabadul meg a méreganyagoktól. A felgyülemlett mérgek pedig kellemetlen testi tüneteket idézhetnek elő. A testgyertya azért fejti ki a hatását, mert hozzájárul a méreganyagok eltávolításához.

„A testgyertya tölcsér alakú, és ez a bizonyos tölcsér alak a „trükk” az egészben. A gyertya alakjának köszönhetően megy ugyanis végbe az a bizonyos „kürtő-hatás”, amelynek köszönhetően távoznak a méreganyagok a testből, és oldódnak az energiablokkok.”

Hogyan kell otthon használni?

Semmiképp ne alkalmazzuk otthon egyedül, mert égési sérüléseket is okozhatunk magunknak. Ezenkívül fel is gyújthatjuk a lakást, ezért mindenképp kérjünk segítséget valakitől. Először meg kell tisztítani a kezelendő felületet a testen. Továbbá a gyertya alsó harmadára egy kör alakú kartont vagy fóliát kell húzni, ahová a hamu fog esni. A segítő a karton vagy alufólia alatt fogja meg a gyertyát, majd ezt követően meggyújtja a felső széles, peremén. Majd ezután a gyertya alsó részét ráhelyezi a testre. Égés közben a segítőt megkérhetjük arra, hogy egy ollóval távolítsa el a már leégett gyertya-részeket, így erősödik a vákumhatás. Ajánlatos egy pohár vizet odatenni, így ebbe a levágott gyertyadarabokat bele lehet dobni, így tutira nem gyullad ki semmi.

Milyen gyakran lehet végezni a testgyertyázást?

„Egy testgyertya-kúra általában két hétig tart. Az első héten minden nap, a második héten pedig minden másnap egy gyertya elégetése javasolt a kezelendő testfelületen. Nagyon makacs problémák esetén több kúra is lehetséges, de a kéthetes kúrák között minimum egy, de inkább két hét szünetet kell tartani.”

Milyen problémák, betegségek esetében nyújthat segítséget?

Fizikai fájdalmak enyhítésére,

anyagcsere rendellenességeknél,

energiablokkok oldásánál,

fejfájás,migrénes panaszok esetén,

feszült állapot, idegesség, stressz esetében,

mozgásszervi panaszoknál,

segíti a méregtelenítést,

légúti tisztítás esetén,

női és férfi nemi problémáknál,

meddőségnél,

enyhíti az ízületi-,reumatikus fájdalmakat,

alvászavaroknál.

Mikor nem szabad alkalmazni?

Sérült bőr, vérző vagy nyílt sebnél.

Szemölcsökre sem szabad rátenni.

Allergiás bőrpír illetve ekcémás bőrfelületen sem szabad alkalmazni.

Továbbá ha valaki allergiás a gyertya anyagára, illetve a benne lévő hatóanyagokra. Vásárlás előtt célszerű elolvasni, mielőtt megvesszük a gyertyát.

3 éves kor alatt sem szabad használni.

Ezenkívül várandósság illetve lombikbébi program alatt sem.

Hajas fejbőrön sem.

Fontos tudni, hogy a testgyertya alkalmazása nem helyettesíti a szakorvosi kezelést, viszont sokat segíthet. Ha valakinek van betegsége és nem biztos a használatában, akkor kérdezze meg a kezelőorvosát.

Ahol megvesszük a gyertyát, érdeklődjünk arról, hogy egyes problémák esetén, hová kell helyezni a gyertyát.

Mi a személyes tapasztalat?

Annyit röviden elárulok, hogy mi egy kis fémből készült tálat szoktunk elővenni, majd hideg vizet beletenni. Van amikor nagy gyertyát égetünk, akkor a gyertyában lévő gézdarabot kivesszük és ezt az érintett testfelületre helyezzük, majd rá a gyertya. A gyertya jelöléséig szoktuk égetni, majd utána óvatosan a tálba tesszük és eloltjuk. Egyébként a kis gyertyának van csak jelölése, a nagy gyertya esetében kb 10. cm-t szoktunk ráhagyni. Benne is lehet hagyni a gézdarabot, de akkor meg kell várni, míg a fehér füst kijön belőle. Ha kisebb gyertyáról van szó, akkor nem szoktuk a gézt kivenni. Ezt mindenki eldöntheti maga, hogy szeretné csinálni.

Gyerekkoromban használtuk először, mikor szamárköhögésem volt. Általában éjszaka tört rám és anyukám ilyenkor mindig meggyertyázott. Sokat segített, mert a nagyon csúnya köhögésemen enyhített, majd reggel elmentünk az orvoshoz. Későbbiekben is használtuk például nőgyógyászati, emésztési problémák esetén is. Sőt, mikor lázas állapot volt, akkor is használtuk a gyertyát. Továbbá a fülgyulladás esetén is használtuk, ilyenkor a fül tövébe tettük a gyertyát. De még a meghúzódott kis lábujjamon is sokat segített. Egyszóval nagyon sok esetben alkalmaztuk már és soha nem csalódtunk benne. Ajánlani tudom a használatát, mert tényleg meg lehet tapasztalni a gyógyító erejét és hatását.

Szeretnétek még többet tudni a testgyertyáról?

Akkor a második linkben megtaláljátok a további információkat.

Forrás:

https://www.gyogynovenysziget.hu/testgyertya-hasznalata letöltés ideje: 2023.09.21.

https://testgyertya.hu/A-testgyertya-haszn%C3%A1lata/ letöltés ideje: 2023.09.21.

Műtét évfordulója

9 éve műtöttek!

Vissza az időben!

2014. szeptember 4-én kellett befeküdnöm a kórházba. Anyukámmal együtt felmentünk Budapestre és késő délutánig ott volt velem. Rettenetesen féltem és nagyon sírtam, mert egy ismeretlen helyzet előtt álltam és mérföldkő volt az életemben.

Szerencsére a szobatársaimmal jól kijöttem és segítettük egymást. Egy aranyos nénivel-akit tegezhettem-megismerkedtem és egy napon műtöttek meg minket, így ez is sokat segített, hogy más is van ebben a cipőben.Jött egy ápoló és elmondta, hogy mire számíthatok majd és mik a teendőim. Ezután az aneszteziológus is bejött a szobába és kikérdezett. Délután fél 4-től már semmit sem ehettem, csak ihattam. Anyukámnak el kellett jönnie és egyedül kellett maradnom. Jaj, de rettegtem. Öleltük egymást és zokogtunk. Miután egyedül maradtam, hallgattam egy kis zenét, és a rádióban a következő zene szólalt meg éppen akkor: Kowalsky meg a Vega: Minden rendben van. Spirituális szemléletemnek köszönhetően hiszek abban, hogy nincsenek véletlenek és akkor ezt azért hallottam meg, mert nekem üzentek ezzel.

Estére kaptam egy 0,5 mg-os nyugtatót és szépen lefürödtem, majd viszonylag korán lefeküdtem aludni. Áldottam a nyugtatót hatását, mert ha az nem lett volna, szerintem egy percet sem aludtam volna.

2014. szeptember 5.

Számomra ez a nap örökre az emlékezetembe vésődött, hisz teljes mértékben megéltem és átéltem testileg, lelkileg, mentálisan is. Ébresztőt állítottam be és fel is ébredtem reggel 6:30-kor, majd megmostam a fogam, megmosakodtam és vártam…

…vártam, ami ilyenkor a legrosszabb érzés. Jöttek az ápolók és mondták, azonnal készítenek elő, mert borult a sorrend, én leszek az első! Most is libabőrös leszek ettől, ha visszaemlékezek erre.

Meztelenre kellett levetkőznöm és rám tettek egy fehér lepedőt, majd branült szúrtak a kézfejembe, amin keresztül kaptam infúzióba antibiotikumot, meg még valamit. Nagyon meg voltam ijedve, mert sem anyukám, sem párom nem voltak még ott, de szerencsére hamarabb odajöttek, így nem volt gond.

A katéter felhelyezése elsőre nem sikerült, meg is csodálkoztam, hogy semmit nem éreztem, majd másodjára csillagokat láttam és csípett nagyon. De hát akkor még nem is sejtettem, hogy lesz nekem ettől nagyobb fájdalmam is! Szóval előkészítettek és toltak ki a folyosóra, majd ott anyukám és párom is adtak egy biztató puszit. Nekik a lépcsőn kellett felmenniük, míg engem a liftben vittek.

Az a pillanat belém égett, hogy a műtőajtó előtt még látom őket és nyilván egy természetes gondolatként jött az, hogy mivan, ha utoljára? Mert minden műtétnek kockázata van, mindig elmondják, ez így is van. Elmondtam egy imát és kértem, hogy vigyázzanak rám, hogy minden rendben legyen.

Betoltak és ott az altatóorvos mondott néhány biztatószót, hogy ne aggódjak. Feladta rám a műtős sapkát, majd áthelyeztek a műtőasztalra. Nagyon hideg volt és fáztam, nemcsak a testem, de a lelkem is. Sokan voltak ott körülöttem és mivel nem volt időm bevenni nyugtatót, így infúzióba adtak egy adagot. Még épp annyi időm volt, hogy arra gondoljak, milyennek szeretném látni magamat, mit akarok elérni? A cél lebegett a szemem előtt, majd ezt követően-pár másodperc telhetett el-mint akit kiütöttek azonnal elaludtam.

Miután magamhoz tértem már az ébredőszobában voltam. Fájdalmat éreztem és szólni akartam, de egy hang sem jött ki a torkomon. Bódult állapotomban voltam és homályosan láttam.

Egy bizonyos idő elteltével kitoltak és a folyosón anyukám és párom ott voltak. Gyengének éreztem magamat és kábultan. Miután visszatértünk a szobába és a műtősfiú áthelyezett az ágyamra, elmondta mik a teendők. Nem szabadott sem enni, inni, csak nedves vizes vattával lehetett a számat törölgetni. Nem tudom mennyi altatógázt kaphattam, de engem nagyon megviselt az altatás. A nap további részében nem voltam „partyra kész állapotban”-hogy egy kis humort is belevigyek. Sok mindenre kellett figyelnem, hogy nem mozoghatok, hogy figyelnem kellett a csőre-ami lógott ki belőlem. Nem beszélhettem sokat-amúgy sem volt kedvem. Pihentem, már amennyire lehetett. Nagyon sokat számított anyukám és párom jelenléte. Ameddig csak lehetett ott voltak velem, majd utána elköszöntünk egymástól és vártam a következő napot. Kaptam fájdalomcsillapítót, de nekem így is nagy fájdalmaim voltak. Az estét, éjszakát csak zene hallgatással bírtam ki. Egyszóval akkor megéltem életem első igazi nagy fájdalmát. Egyébként teljes hepato-panreato-gastricus nyirokcsomó rendszer lett eltávolítva.

Hálás köszönet a Professzor Úrnak, aki megmentette az életemet és mindazoknak, akik velem voltak ( lélekben is akár) és támogattak!

Étvágytalanságról

Hiányzik a(z) (L)ét/vágy?

Bevezetésként megemlíteném, hogy sajnos akadnak olyan emberek, akiknek ezzel komoly problémájuk van, hogy egyáltalán nem éreznek éhségérzetet. Természetesen számos oka lehet ennek, akár szervi, pszichés, lelki problémák is kialakíthatják ezt. Fontos, hogy a megfelelő embert megtaláljuk és segítsen ebben, hogy az étvágytalanság hátterében mi állhat pontosan- Emellett lényeges, hogy a lelki oldalával is foglalkozzunk, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy egészségesen tudjunk működni.

Sok mindenen keresztül mentem már az egészségem miatt. Ezt már több bejegyzésben kifejtettem,hogy milyen problémákkal néztem szembe. Amúgy is egy nagyon érzékeny ember vagyok és gyorsan át tudom venni mások problémáit.

Ha sok lelki traumákon, sokkokon, depressziós időszakokon megy keresztül egy ember, ez kihat az életére és az étvágyára is. Nagyban összefügg, ha „felülről” megvizsgáljuk ezt a két szót. Élet és Étvágy. Ha nem jól érezzük magunkat a bőrünkben, hogyan is vágynánk az életre=ételre? Talán akinek nincs étvágya, annak az élettől való kedve/vágya is elment? Aki ebben a „cipőben” van érdemes elgondolkodnia ezen.

Nekem is volt ilyen időszakom, illetve amikor lelkileg mélyponton vagyok, akkor is előfordul, de nem tart hosszú ideig. Egy rövid történet következik. A műtét után hosszú ideig nem voltam éhes és nagyon keveset tudtam enni. Őszintén, engem baromira megviselt az, hogy több mint 20 év után sok mindent el kellett hagynom. Nagyon jó volt és köszönöm hálásan az Égnek, hogy túl vagyok azokon a bizonyos rosszulléteken, de ettől függetlenül a sok megvonás nálam kialakította a depressziót is. Erre rájött az, hogy komoly problémával operáltak meg. Az étvágytalanság nálam is megjelent és így utólag visszagondolva én erre tippelek, hogy kellett idő, míg a szervezetem helyreállt és regenerálódott, hisz egy nagy műtéten estem át. A lelki oldaláról se feledkezzünk meg, hisz mivel megviselt voltam testileg és lelkileg is, mégis mit vártam?! Nem volt könnyű és nyomasztó is volt, hogy kerestük rá a megoldást, mégis mit vigyek be, hogy beinduljon az étvágyam?!

Először az Unicummal próbálkoztunk kizárólag csak egy gyűszűnyivel, mivel ez egy gyógynövénypárlat, így kis mennyiségben mindennap étkezés előtt ittam belőle. Nekem amúgy is gyors az anyagcserém, így természetesen nem kellett sok idő és már éreztem is, hogy korog a gyomrom. Ezenkívül citromlével próbálkoztam, mert az meg savanyú és éreztem, hogy ez is segíthet. Volt olyan, hogy a körömvirág teát kúraszerűen ittam, mert az meg olyan keserű volt, hogy már az alapból gyors anyagcserémet, olyan szinten bepörgette, hogy majd „kiesett a szemem”.

Magamtól jött azaz ötletem, hogy elkezdtem étkezés közben nézni olyan videókat, amin esznek és látom a szépen tálalt és pompás ételeket. Kedvet kaptam, hogy én is így ehessek, és ezt a módszert alkalmaztam egy darabig-természetesen a fent leírtakkal együtt-és az étvágyam rövid idő elteltével visszatért és kialakítottam egy olyan étkezési formát, amit a mai napig alkalmazok. Hisz ez is nagyon nehéz volt, hogy a megszokottól el kellett köszönni és egy új életvitelt és rendszert kialakítani.

Csontritkulás

Amit tudni kell róla!

Mit kell tudni a csontritkulásról?

„A csontritkulás (osteoporosis) nem más, mint a csontszövet mennyiségének megfogyatkozása, ami akkor jön létre, ha a csontleépülés mértéke meghaladja a csontképződés ütemét.”

Mi a leggyakoribb következménye?

„Leggyakoribb következménye a csukló, az alkar, valamint a combnyak törése, vagy valamelyik csigolya összeroppanása.”

Milyen okok miatt alakul ki?

„A csontritkulás okai szintén nem a csontrendszerben keresendők, hanem azokban a tényezőkben és körülményekben, amelyek lehetetlenné teszik a megfelelő csontszerkezet megtartását. Ezenkívül számos oka lehet: tápanyaghiány ( fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek), felszívódási zavar (ételintolerancia, bélgyulladás), mozgásszegény életmód, D-vitamin-hiány, hormonális zavar (progeszteron-, ösztrogén-, tesztoszteronhiány, pajzsmirigy-és mellékpajzsmirigy-működési zavar), tartós stresszhatás, elsavasodás, gyógyszer-és vegyszerterhelés.”

Kiket érint?

” A csontritkulás mai felgyorsult üteme ezért nem tekinthető pusztán az életkorral járó „természetes” folyamatnak. Nem véletlen az sem, hogy a csontritkulás- amely ráadásul ma már jóval korábbi életkorban kezdődik-döntően a nőket érinti. Dr. Lee kutatásai alapján ismert, hogy az ösztrogén lassítja ugyan a csontlebontási folyamatot, de nem segíti elő a csontképződést, ami a progeszteron feladata. Az ösztrogéntúlsúllyal és a progeszteronhiánnyal járó állapotokban a csontsűrűség erősen csökken, amelynek mértéke a változókor idejére a 20 százalékot is elérheti. A csontritkulás megállítása ezért a progeszteron nélkül tartósan nem remélhető.”

Hogyan lehet javítani illetve megelőzni?

„Dr. Lee megfigyelte, hogy a csontritkulásban szenvedő betegeknél éveken át alkalmazott természetes hatóanyag hatására a csontvesztés megállt, és a csontsűrűség javult. Kutatásai alapján a csontritkulás az ösztrogéndominancia megszüntetésével, illetve a progeszteron pótlásával nemcsak megelőzhető, de bizonyos mértékig vissza is fordítható.”

Hogyan lehet még segíteni ezen?

„A természetes hormonpótlás azonban ez esetben is az életmód és a táplálkozás egyidejű javítása mellett válik igazán hatékonnyá. A napi kalciumszükséglet általában 1000 mg naponta, de a fejlődő szervezet, valamint a várandósság, szoptatás és változókor idején 1500 mg. A csontritkulás megelőzése azonban jóval túlmutat a kalciumtabletták szedésén. Számos más vitamin, tápanyag és nyomelem-magnézium, réz, cink, szelén, króm, szilícium, folsav, C-, D-, E-, K-, B és D-vitamin-szintén nélkülözhetetlen a csont épségéhez, ahogy a hormonok és a testmozgás is, amelyek együtt képesek csak fenntartani a csont szilárdságát.”

Milyen ételekben találhatóak meg a szükséges tápanyagok?

„A szükséges tápanyagok azonban nem a finomított és konyhakész ételekben, hanem a nyers gyümölcsökben, zöldségekben, gabonafélékben, olajos magvakban és csírafélékben találhatók. A főbb kalciumforrások a mák, mogyoró, mandula, dió, petrezselyemzöld, spenót, sóska, napraforgómag, bab, szelídgesztenye.”

Mikor tud beépülni és mikor nem?

„A hatóanyagok beépülésének feltétele, hogy fel is szívódjanak a bélrendszerből. A táplálkozási hibák, emésztési zavarok, gyulladások, allergiák, epe-vagy hasnyálmirigy-működési zavarok ezt akadályozzák meg. A tej nem sorolható az értékes kalciumforrások közé, ráadásul a csontritkulás a tejet fogyasztó kultúrákban a leggyakoribb.”

Forrás: Dr.Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, 2014, p. 168-171.

Egyéb menstruációs zavarokról

Amit tudni kell!

Bőséges és elhúzódó menstruáció

Mit kell tudni erről?

„A bőséges és elhúzódó menstruáció-amely akár több héten vagy hónapon át is tarthat-leggyakoribb oka a méhnyálkahártya túlburjánzása. Bőséges vérzés fordulhat elő akkor is, amikor az elmaradt menstruáció a hormonegyensúly rendeződésével hosszabb idő után visszatér. A hónapok vagy évek során túlépült, sokszor több centiméter vastagságúra duzzadt méhnyálkahártya ilyenkor általában ijesztő mennyiségű vérzés kíséretében válik le, amely több cikluson át ismétlődhet.”

Mi az a küret?

” A nagy mennyiségű-és főleg a rendszeresen bő-vérzés esetén a hagyományos megoldás általában a küret a túlburjánzott méhnyálkahártya óvatos „kikaparása” egy kanál formájú eszközzel. A nyálkahártya eltávolítása azonban csak a következményt kezeli, így a folyamat addig ismétlődik, amíg az ok fennáll. A beavatkozás diagnosztikus értéke azonban vitathatatlan, hiszen a vérzés számos okból kialakulhat, amelyet mielőbb tisztázni kell.”

Mi segíthet még ebben az esetben?

„Erős vérzés esetén a természetes progeszteron és egyéb hatóanyagok-C-vitamin, rutaszkorbin, pásztortáska, palástfűtea-alkalmazása mellett kímélet, szükség esetén ágynyugalom indokolt. Súlyosabb esetben erősebb vérzéscsillapító készítmény adása, vagy akár intézeti ellátás szükséges, mivel a tartósan fennálló, bőséges és nehezen szűnő vérzés mielőbbi kivizsgálást sürget.”

Kis mennyiségű és rövid menstruáció

Mit kell tudni róla?

„Az ilyen jellegű menstruáció általában alacsony hormonszintekkel függ össze, de oka lehet a tüszőrepedés hiánya, a méhüregben végzett beavatkozás miatti összetapadás, ritkán fejlődési rendellenesség. Gyenge és ritka menstruáció policisztás petefészek szindrómában is gyakran megfigyelhető.”

A menstruáció gyakoriságának zavarai

„Kiegyensúlyozott hormonális háttér esetén a ciklus hossza aránylag állandó, amelyet azonban számos körülmény módosíthat. Az alacsony progeszteronszint, a túltengő ösztrogén, az alacsony pajzsmirigyhormon-szint és más hormonális problémák szabálytalanná ás kiszámíthatatlanná teszik a ciklust. Hasonló a helyzet a változókor idején is, amikor az ösztrogénszint ingadozó jellegű csökkenése a progeszteronszint erőteljes esésével kombinálódik.”

A menstruáció elmaradása

„A menstruáció elmaradásának sokféle oka lehet: fizikai, érzelmi vagy szellemi túlterhelés, stresszállapotok, táplálkozási zavarok, tápanyag-és vitaminhiány, hormonális okok: pajzsmirigyműködési-zavarok, ösztrogénhiány, ösztrogéntúlsúly, magas prolaktin-, férfihormon-és kortizolszint, a petefészek működési zavara, policisztás petefészek szindróma (PCOS), petefészek-stimuláció, petefészek kimerülés (korai menopauza), sebészi beavatkozás, besugárzás, gyógyszerhatás, kóros túlsúly, elhízás, fejsérülés és más traumák, autoimmun folyamat, krónikus betegség, szervi vagy genetikai rendellenesség, a méhüreg összetapadása küretet vagy terhességmegszakítást követően, fogamzásgátlók szedése utáni vérzéselmaradás, jó-és rosszindulatú daganatok, álterhesség”

„A menstruációs zavarok megszüntetésének első lépése mindig a háttér tisztázása, amelynek fontos része a hormonszintek megállapítása, szükség esetén egyéb vizsgálatok elvégzése.”

Rendellenes méhvérzés

„A menstruációs zavaroktól feltétlenül el kell különíteni a méh ciklustól függetlenül jelentkező vérzéseit. Az ilyen vérzésnek számos oka lehet: túlburjánzott méhnyálkahártya, mióma, endometriózis, gyulladás, méhen belüli fogamzásgátló eszköz, magas vérnyomás, véralvadási zavar, jó-vagy rosszindulatú eltávozás. Mivel a menstruációs vér nem alvad meg, az alvadt vér megjelenése már önmagában rendellenes vérzésre utal. De ide sorolható a nemi érés során jelentkező nagy mennyiségű vérzés, valamint a menopauza után fél évvel újra jelentkező vérzés is. Ezért bármilyen, a méhből vagy hüvelyből származó, nem menstruációs eredetű vérzés hátterét mielőbb tisztázni kell. A szakszerű vizsgálatot a vérzéscsillapítók kedvező hatása sem helyettesítheti.”

Forrás: Dr.Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, 2014, p. 73-77.

Testi és lelki szenvedés hatása

Van, ami nem múlik el nyomtalanul!

Eddig is őszintén írtam, továbbra is ezt képviselem. Nagyon megviselt időszakomban vagyok mind testileg és lelkileg is. Fáradt vagyok és sokszor keresnem kell a motivációt az életemben. A sok szenvedés, kudarc és csalódás hatott rám és ez egy összetett probléma. Hosszú idő kell míg kialakul a testi és lelki fáradtság és nagyon nehéz, amíg ebből kitud jönni az ember. Sokkal könnyebben tud ez menni, ha szerető és segítő emberek társaságában vagyunk.

De ettől függetlenül az első lépést mindig nekünk kell megtenni, hogy merjünk és akarjunk változtatni. Ami ezt még megelőzi, hogy találjunk célokat, ha ez megvan, akkor a többi jön utána. Ezenkívül találni olyan tevékenységet, ami feltölt és segít abban, hogy megtalálhassuk önmagunkat.

Amit még fontosnak tartok, hogy ha egyedül nem megy, akkor kérni a láthatatlan világ segítségét, aki hisz ebben. Spirituális beállítottságú vagyok, így én természetesen mindig imádkozok és hiszek az égi segítőkben. Kérem, kapom a jeleket és figyelek is erre. Bízom és tudom, hogy mindig a legjobbat akarják nekem, még akkor is, ha ez sokszor fáj.

Hosszú éveken keresztül sok rosszullétet bírt ki a testem és a lelkem, de még ezek ellenére is nehezen tudom magamról elhinni, hogy erősebbé tettek. Mivel érzékeny ember vagyok nagyon, így két véglet van nálam. Ha örülök, akkor nagyon, ha szenvedek, akkor nagyon. Szeretem megélni a fájdalmat, szeretek őrjöngve térdre borulni és zokogni, mert így kiadom és megélem. Szeretek a mélyre lemenni és felszaggatni a sebeket, mert ez kell ahhoz, hogy gyógyulni tudjon a belsőm is. Hogy pozitívat is írjak, szeretek nagyokat és jókat nevetni tiszta szívből. Szeretek küzdeni, harcolni és soha nem feladni, mert erre is megtanítottak a nehézségek, szenvedések.

Az utóbbi negyed évben pár kilót fogytam, ami elszomorít. Most vagyok 51 és még tavaly ősz elején 57 voltam. Persze mozogtam is, meg nyilván hormonális okok is közrejátszhatnak, beteg is voltam, de mégis azt érzem, hogy ennek hátterében főleg lelki okok állnak. Ezt úgy vettem magamon észre, hogy éreztem az arcomon és testemen is, hogy vékonyabb és ment le rólam. Nyúzottabbá váltam és a ruháimban sem érzem a legjobban magamat.

Volt már ilyen időszakom és pontosan tudom, milyen nehéz újra felszedni néhány kilót. Egyensúlyba kell hoznom magamat, hogy ez tudjon változni és ez nem egyik napról a másikra megy.

Amivel még küzdök továbbra is, azok a pánikrohamok. Tegnap és ma éjszaka is rám jött és ez mindig a másnapomra rányomja a bélyegét. Nehezebben kelek fel, kb. nincs is kedvem. Úgy nehezemre esik minden, mint például a beágyazás, mosakodás, felöltözés és a többi napközbeni tevékenység is. Meg kell olyankor „ráncigálnom” magamat, hogy fel kell kelnem és tennem kell valamit az életemért.

A padlóról felállni nehéz és sokszor erőfeszítésekbe kerül és nem adják csak úgy „ingyen”, hogy jobban legyen az ember.

Itt tartok most jelenleg, hogy ismét össze kell, hogy szedjem magamat és tovább küzdenem egy szebb és jobb jövő reményében.

Hasi műtét előtt/után!

Hogyan éltem meg?

Mire kellett odafigyelnem?

2014-ben az utolsó évemet kezdtem meg a főiskolán, vagyis 2 hetes csúszással, mert volt ennél fontosabb „dolgom” is. Írtam e-mailt a tanároknak, hogy később tudom elkezdeni az őszi félévet. Megértőek, támogatóak voltak és minden jót kívántak a „nagy naphoz”!

Nyáron már Budapestre kellett a vizsgálatokra menni és a műtétem is ott történt. Egy neves professzor ( sebész) műtött, aki szakmailag a”toppon” van, így jó kezekbe kerültem hála a Jóistennek! Megvolt a maga stílusa és rettegtem is tőle, de mindig tárgyilagos volt és azt mondta, sose szalad előre, hanem mindig az adott dologra figyel oda. Neki köszönhetem, hogy ma élhetek, ugyanis ez a nyirokcsomó rendszer mindent elszívott tőlem és gyorsabb volt a keringése a májamnál. Ezt így fogalmazta meg nekem annak idején a radiológus és hozzátette, ezzel nem lehet várni, minél hamarabb el kell távolítani!

Hogy mire kellett odafigyelnem?

A műtét előtt

Az egyik legfontosabb az volt, hogy ne legyek beteg! Mivel altatásban zajlott a műtét, így nem fázíthattam meg magamat, mert akkor ez akadály lett volna. Így már a műtétet megelőző 2 hétben sehova nem járkáltam, nagyon kellett vigyáznom magamra! A másik, hogy a menstruációm, akkora elmúljon! Persze, hogy „megtréfált” az élet, és nem jött meg időben. Emiatt, még a nőgyógyászhoz is kellett mennem és felírt egy olyan gyógyszert, ami meghozta. De! Ettől, olyan durván jelentkezett, hogy soha többet, ha nem muszáj! Nem egy természetes, hanem mesterséges vérzés jelentkezett, így ezt főleg a nők, el tudják képzelni!

Majd ezt követően megbeszéltem a professzorral, hogy mikor történhetne a műtét. Így ezután szeptember 4-én kellett befeküdnöm, majd jött az ápoló és az aneszteziológus pedig kikérdezett: hány műtetem volt idáig ?, van-e rossz fogam ?, esetleg kivehetős a fogsorom? van-e gyógyszerérzékenységem? Ilyenekre kellett válaszolnom, majd a végén aláírtam a papírt. Anyukám késő délután ment el a kórházból és összeborulva sírtunk nagyon, de nagyon! Most is rám jött a sírás, mert az kimondhatatlanul kemény helyzet volt! Aznap már csak délután fél 4-kor ehettem utoljára, utána csak vizet ihattam. Estére kaptam egy fél adag nyugtatót, lezuhanyoztam majd lefeküdtem aludni. Nagyon nehéz volt, féltem borzasztóan, hogy minden a lehető legjobban alakuljon majd!

A műtét napján

Másnap 5-én meg is műtöttek, itt is volt egy „csavar” a történetben. 10 órára voltam kiírva, de közölték reggel 7 órakor, hogy én leszek az első! Nagyon bepánikoltam hisz anyukám és párom sem volt még ott, de szerencsére nemsokára megérkeztek és amíg előkészítettek, addig próbáltak nyugatni engem. Levetkőztem teljesen meztelenre, majd betakartak fehér lepedőbe. Kaptam infúzióba antibiotikumot, meg még ki tudja mit?! Majd felhelyezték a katétert és vittek is a műtőbe. Ott a folyosón még egy gyors puszi és bíztatás, majd a műtő ajtaja előtt még láttam őket. Soha nem fogom elfelejteni azt az érzést, hogy bármi megtörténhet velem és lehet ennyi volt az életem?! Mivel már nem volt idő reggel nyugtatót bevenni, így intravénásan beadták és kb. pár másodperc alatt elaludtam. Ez még nem az altatás része volt, az majd csak ezután következett. Az utolsó kép a fejemben az volt, hogy végezni fogok a főiskolán és talárban, sapkában látom magamat. Másfél órás volt kb. a műtét, olyan 8 után kezdhették el és 10:30 körül már az ébredőben voltam.

Nekem ez a második születésnapom, mert szerencsésen alakult! Ébredéskor azt sem tudtam merre vagyok, hang alig jött ki a torkomon. Az ébredőszobában voltam és fájdalmat éreztem a hasamnál, láttam hogy be voltam kötözve és elképedtem, hogy milyen nagy részben volt leragasztva. Majd kitoltak és vittek a kórterembe vissza. Anyukám és párom nélkül nem bírtam volna ki ezeket a napokat, vagy nagyon nehezen! Volt, hogy testvérem és párom anyukája is meglátogatott, ez is sok erőt adott, apukámmal és a többiekkel telefonon beszéltünk.

A műtét után

Miután túlestem rajta aznap se enni, se inni nem lehetett, csak benedvesíteni a számat egy kis fapálcika segítségével, aminek a végén volt egy vatta! Nagyon kellett vigyáznom a két zacskóra, ami az egyik a katéternek volt, a másik a sebet tisztította! Ebből a kettőből lógtak ki csövek és nem szabadott, hogy kimozduljanak! Aznap végig feküdtem, nem mocoroghattam! A heg elkezdett „ugrálni” és úgy éreztem, mintha rángatóztam volna kicsit, majd a napok elteltével viszketett is. Tudom, a gyógyulás része volt ez is. Már másnap megpróbáltam felkelni, lassan felállni. Ez úgy történt, hogy oldalra fordultam, feltoltam a könyökömmel magamat és szépen felültem. Szédültem, de lassan felálltam és óvatosan sétálgattam a szobán belül. Korgott már a gyomrom rendesen, így enni is ehettem már egy keveset.

A bent töltött napok alatt, sokat sétáltam a folyosón befáslizott lábakkal, nehogy trombózist kapjak! Az altatás engem nagyon megviselt és minden bajom volt tőle. Hányinger, öklendezés, melegségérzet, majd a torkom is elkezdett fájni, mivel a pipát ledugták és ez ezzel járt. A fájdalomcsillapítót mindennap kaptam, volt olyan éjszaka, hogy hányás ellenit kértem, azonnal hívtam a nővérhívót, azt éreztem kidobom a taccsot. A napok előrehaladtával egyre jobban lettem és kezdtem összeszedni magamat szépen. Viszont nem tagadom, borzasztó fájdalmakon mentem keresztül! A diétámat ugyanúgy tartottam és mivel a kórházi kaja nem volt épp a legfinomabb, mert levesnek jó zsírosat kaptam, meg többnyire ízetlen kajákat. Anyukám pár nap után már hozott nekem ételt. A lényeg az volt, hogy ne legyen nehéz és puffasztó. Párolt csirkemelllet és répát rizzsel illetve almakompóttal ettem. Meg előre gondolkodtunk és vittünk be száraz illetve ami hűtőben elállt kajákat. Reggelire mézet/dzsemet/vajat/sajtot/felvágottat is kaptam, vacsorára is hasonlót. Mikor már kivették a katéter csövét, meg a másik tasakét is, sokkal jobban tudtam mozogni. Utána a tartásom zavart, össze voltam görnyedve és alig bírtam kiegyenesedni. Kértem én is a gyógytornász segítségét, majd gyakorlatokkal segített, hogy jobban legyek.

Itthon

Miután kiengedtek továbbra is vigyáznom kellett magamra. A diétát természetesen ugyanúgy tartottam és itthon is segítségre szorultam. Fürödni 6 hétig nem lehetett, csak úgy, hogy alulról. Anyukám egy törölközőt majd egy plédet tett oda a hasamra. A hajmosást úgy oldottuk meg, hogy a fürdőszobába két széket tettünk be. Az egyiken ültem , a másikon a lavór volt és hátrahajtottam a fejemet.

Mivel a gyakorlatom is elkezdődött, így hátizsákkal jártam a suliba és figyelnem kellett, hogy 2 kilónál többet ne cipeljek! A varratszedésig kb 10 nap telt el, ezalatt anyukám a sebemet mindennap átkötötte. Mikor kiszedték, akkor már egyenesebb volt a tartásom és könnyebben tudtam mozogni. Hetekig csináltam a leírt gyakorlatokat és már a megszokott módon keltem fel és feküdtem le. Óvatosan, oldalra fordulva, hogy a hasam ne nyíljon szét!

Kemény, küzdelmes , tanulságos időszak volt és amíg élek, sose felejtem! Óriási hála legfőképpen édesanyukámnak, aki mindennap oda és vissza utazott vonattal és ott volt mellettem, segített mindenben! Csodálom és felnézek rá, hogy mennyi erő van benne! Hálásan köszönöm még apukámnak, testvéremnek, páromnak és családjának, hogy ők is tartották bennem a lelket és azoknak is akik telefonon érdeklődtek!

Még részletesebben erről itt olvashattok:

https://utagyogyulashoz.hu/category/korhazban

Saját forrás

Ájulásról, eszméletvesztésről csak röviden

Lelkileg ez a bejegyzés az idáig, ami nagyon nehezemre esik, hogy megírjam. Nem véletlen, hogy sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán írjak-e ezekről, hisz felhozza bennem, ami megtörtént és teljesen átjár. Ennek a két szónak a leírása is szorongást kelt bennem, mert megrémít és felidézi az emlékeket, amikor is többször rosszul voltam. Nem bírom magamat túltenni ezen, annyira megviselt. Hiába teltek el az évek, ezeket viszem mindig magammal, menjek bárhova is. Sokszor elfog a félelem, a pánik, a „mi lesz, ha megint előfordul”? kérdés és „hogyan bírjam még ezt el majd a lelkem”? követi. Nem tudom elhinni, hogyan bírtam el ennyi rosszullétet. Hogy mi volt azaz erő, ami átsegített? Sose tudom meg, de nagyon elfáradtam, az tuti. Mindig is komolyabb és érettebb voltam a koromnál, de ezek tettek igazán érett felnőtté és szomorúvá. Sok fájdalom, nehézség, ami miatt kevés emberrel tudtam magamat megértetni, hisz senki nem tudta, hogy mi zajlik bennem valójában.

Elvesztettem az egyik legjobbnak hitt barátnőmet, mert a nehéz időkben nem volt ott mellettem és nem is tudott így rólam semmit. Persze, mikor nekem kellett neki támaszt nyújtani, akkor én szó nélkül megtettem. Akkor tért vissza az életembe, amikor én már más úton jártam és nem volt már közös témánk. Családon belül a legtöbb támaszt anyukámtól kaptam és páromtól. Ők ketten azok, akik láttak igazán mélyen engem azokban az időkben. Aki még sose élt át ilyet, annak nehéz ezt megértenie. Az ájulásnak vannak előjelei, míg az eszméletvesztés hirtelen jön és szó szerint se kép se hang. A rosszullétek nekem általában úgy jelentkeztek, hogy legyengültem teljesen és azt éreztem, hogy nem vagyok ura a testemnek. Volt, hogy hányingerrel, melegségérzettel kezdődött, majd a látótér és a hangok tompulásával folytatódott. Borzasztó félelem kerített hatalmába és nem tudtam mi történik velem, hogy hogy fogom ezt egyáltalán túlélni. Továbbra is úgy gondolom és érzem, hogy szükségem van segítségre ahhoz, hogy el tudjam ezt a traumát is engedni.

Nyolcadik és egyben utolsó nap

Itt már tudtam, hogy mehetek haza másnap, úgyhogy nagyon boldog voltam. Ami feltűnt nekem, hogy mindenkihez odament a gyógytornász csak hozzám nem. Na, én szépen elintéztem magamnak, odasétáltam a nővérekhez és kértem, hogy hozzám is jöjjön oda a gyógytornász.

Mivel a tartásom úgy nézett ki, mint a kérdőjel, meg fájt is a hátam, így ez érthető volt. Persze az a nővér, aki amúgy is mindig leszidott, akkor sem állta meg, hogy ne kössön belém. Beszólt, hogy minek intézkedek gyógytornász után. Elmondtam neki, hogy még ahhoz is odament, akinek csak mellműtéte volt. Nemsokára érkezett is a gyógytornász, aki egy fiatal lány volt és segítőkész. Megbeszéltem vele, azt mondta, hogy külön nem, de ha beállok egy idős néni mellé, akkor csinálhatom én is a gyakorlatokat.

Örültem, hisz akartam is, hogy jobban legyek. Elmondta, ha majd kiszedik a varratokat, akkor ki tudok egyenesedni és adott egy papírt, amiken a gyakorlatok voltak és ezeket otthon is folytatnom kellett. Megköszöntem, hogy segített, majd visszamentem a helyemre és vártam, hogy mikor jön majd anya. Az este már izgalomban telt, hogy már csak egy éjszaka a kórházban és mehetek haza. Párommal megbeszéltük, hogy mivel neki nincs órája pénteken, így fel tud jönni és segít hazamenni.