Címkearchívumok: teendők

Mellékvese kimerülés

Információk, amit tudni kell!

Mi történik a mellékvese kimerülésekor?

„Hirtelen stresszhatás esetén a szervezetben először egy gyors reakció jön létre, amelynek során adrenalin ömlik a keringésbe: szívverés gyorsul, az izmok megfeszülnek, a pupillák kitágulnak, a figyelem koncentráltabbá válik, a test izzadni kezd, a vércukorszint emelkedik. Ez a gyors reakció előkészíti a szervezetet a várható megpróbáltatásokra. A kortizoligény növekedése miatt a progeszteron egyre nagyobb hányada fordítódik a kortizolszükséglet fedezésére, így egyre biztosabban jön létre ösztrogéndominancia. A szervezet kimerülésével az „energiaközpont” szerepét betöltő pajzsmirigy működése is csökken, hogy a maradék energia megtakarítható legyen. Emiatt a pajzsmirigy alulműködésére utaló tünetek-lassúbb anyagcsere, súlygyarapodás, székrekedés, hajhullás, fázékonyság-alakulhatnak ki. A helyzet súlyosbodásával a menstruáció és a tüszőrepedés is elmaradhat, mivel a stresszhelyzet túlélése a ciklus fenntartásánál is fontosabb szemponttá lép elő. Jellemző lehet ilyenkor az is, hogy a menstruáció korábbi befejeződése után a vérzés az 5-6. napon újraindul. A hajnali felébredések és a visszaalvásra való képtelenség, valamint a szorongással teli ébredés szintén a túlterheltség jelei. A túlterhelés ára azonban mindig a kimerülés, amely a pihenés és regeneráció nélkül óhatatlanul testi, lelki és szellemi elhasználódás felé vezet.”

Milyen tünetek jelentkeznek?

„A kimerülés egyértelmű tünetei akkor jelentkeznek, amikor a mellékvesekéreg a túlterhelést már képtelen ellensúlyozni, hormontermelő kapacitása kimerül, és a stresszhormon szintje egyre jobban kezd csökkenni. Az állapot lassan és alattomosan súlyosbodik, amelybe szinte észrevehetetlenül csúszik bele az ember. A stressztűrő képesség további csökkenése miatt már a kisebb megterhelések is egyre komolyabb problémát jelentenek. A szervezet működése egyre kaotikusabbá, a tünetek egyre kifejezettebbé válnak: állandósuló kimerültségérzés, étvágytalanság-hirtelen étvágyrohamokkal, fertőzések, gyulladások, allergiás tünetek, alacsony vérnyomás, felálláskor vérnyomásesés, instabil, alacsony vércukorszint, alvászavarok (elalvási nehézségek, éjszakai felébredések), memória-és koncentrációzavarok, szétszórtság, akaratgyengeség, döntésképtelenség, motiváció-és önbizalomhiány, szorongás, türelmetlenség, pánikszerű tünetek, teljes érzelmi labilitás, depresszió, a nemi vágy hiánya, alacsonyabb testhőmérséklet, hideg végtagok, fényérzékenység, fénykerülés, hányinger, hányás, ciklus-és menstruációs zavarok, meddőség, vetélés.”

Milyen lehetőségek vannak a felismerésre?

„A kimerült állapot felismerésében a panaszok jellege mellett a különböző tesztek, állapotfelmérések, hormondiagnosztikai módszerek és egyéb célirányos vizsgálatok segíthetnek.”

Hogyan lehet ebből felépülni?

„A felépülés lehetőségei közé tartozik a stressz hátterének feltárása, lehetőség szerinti kiiktatása, illetve hatékonyabb kezelése, továbbá a hormonegyensúly helyreállítása, a mellékvese regenerálása, valamint az életmód átalakítása.”

Milyen teendők szükségesek ehhez?

„A stressz elhárítása, a hormonegyensúly helyreállítása, a hatóanyagok pótlása, az életmód átalakítása, testmozgás, táplálkozás. Súlyos fokú kimerülés esetén a szteroidpótlás-vagyis a szintetikus mellékvesekéreg-hormonok alkalmazása-már a legvégső stádium kényszerű intézkedései közé tartozik, amely azonban kritikus állapot esetén életmentő lehet. A szteroidokkal kapcsolatban ugyanakkor alapvető probléma, hogy alkalmazásuk során a mellékvesekéreg saját hormontermelése tovább csökken, így egyre nagyobb adagokra van szükség az állapot fenntartásához, ami hosszú távon súlyos mellékhatásokkal is jár. A kimerült állapot komplex, több szervrendszert érintő jellege miatt a szervezet regenerációja és a mellékvese működésének támogatása kitartást és türelmet igénylő folyamat, amely hónapokba, sokszor évekbe telhet. Mindez nagymértékben függ az állapot súlyosságától és időtartamától, valamint az alkalmazott kezelés hatékonyságától. A megfelelő megoldás azonban nem csupán „elviselhetőbbé” teszi a helyzetet, de jobb életminőséget is biztosít. Ennél is fontosabb azonban a további kimerülés megelőzése, amelyben az ésszerűség, a mértéktartás, valamint a stressztűrő képesség javítása segíthet a legtöbbet.”

Forrás: Dr.Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, 2014, p. 115-122.

A gliadin intoleranciáról

Miről is van szó?

Mi az a gliadin?

A kalászosok legjelentősebb fehérje összetevői az alkoholban oldódó prolaminok, melyek az érett mag fehérjetartalmának az 50%-át teszik ki. A búza gluténjét sokféle prolamin ( gliadinok és gluteninek) állítja elő. A búzában megtalálható gliadin mellett más kalászosok prolaminjai is hozzá hasonló immunológiai reakciókat idézhetnek elő.

Mi az a gliadin intolerancia?

A gliadin intolerancia nem egyenértékű a lisztérzékenységgel, ennél gyengébb érzékenységről van szó. Kiváltó tényezői sem felelnek meg a cöliákiával. Ennek következtében ajánlják, hogy a szöveti transzglutamináz vizsgálatot végezzék el, mely a lisztérzékenység szűrésére alkalmatos.

Miből állapítják meg?

Ételintolerancia vizsgálatból derül ki.

Mi a teendő gliadin pozitivitás esetén?

Minden olyan élelmiszert kerülni kell, amely gliadin vagyis gluténtartalmú, azonban egyszerű érzékenység esetében az elvonás negyed évig elég lehet, a diéta tartóssága a panaszok változásán múlik. A cöliákia (autoimmun betegség) vonatkozásában, a gluténmentes étrendet egy életen át be kell tartani.

Melyek azok a gabonafélék, amelyek tartalmazzák?

Búza, rozs, árpa, zab, kamutbúza, tönkölybúza, durumbúza.

Milyen alternatívákkal lehet helyettesíteni?

Köles, kukorica, tápióka, kókusz, tökmag, útifűmaghéj, szentjánoskenyérmag, rizs, hajdinaliszt.

Milyen ételeket lehet ebből készíteni?

A fentebb felsorolt gabonák lisztjei alkalmasak rántásra, habarásra, sütéshez. Lehet ezekből készíteni kenyeret, vagy venni készen gluténmentes kenyeret/pékárut. A tészták közül a gliadinmentes, rizs és üvegtészta fogyasztása tanácsolt. A gliadinmentes búzakeményítő tartalmazhatja a búza egyéb fehérje tartalmát, sűrítéshez ne legyen használva.

Forrás:

https://foodtest.hu/a-gliadin-erzekenyseg-liszterzekenyseget-jelent/ letöltés ideje: 2023.02.27.

Dr. Tamássy Klára-Barangolás a bél körül, Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2018. p. 126.

Gluténmentes termékek

Információk, amit tudni kell!

Mi a teendő a diagnózis megállapítása után?

Miután kiderült a diagnózis, hogy gluténérzékeny/cöliákiás/lisztérzékeny az adott illető, utána már könnyebb lesz a helyzet. Ugyanis megvan a probléma forrása, így a megoldás is meglesz rá. Nem mondom, hogy az elején nem lesznek nehézségek, de türelemmel, odafigyeléssel és belátással könnyebbé tudjuk tenni magunkat ezt az új élethelyzetet. Igen, ez egy teljesen új és más életmód, de meg lehet szokni és főleg akinek egészségére ráment a glutén fogyasztása, nem fog gondolkodni sokat azon, hogy változtasson. Az elején lehetnek buktatók, hibázhatunk, de az idő előrehaladtával rutinosan fogjuk ezt kezelni. Nagyon fontos, hogy támogató és szerető környezetben legyen az egyén, ugyanis ez nagyban meghatározza a gyógyulás előmenetelét.

Milyen ételeket fogyaszthatunk bátran?

Nyilván minden olyan étel megengedett, ami nem tartalmaz glutént. Ilyen például a húsok, halak, gyümölcsök, zöldségek, magvak, gluténmentes lisztek/gabonák, gluténmentes pékáruk, édes és sós rágcsálnivalók, csokoládék, babfélék és egyéb hüvelyesek, magvak, tojás, tejtermékek és felvágottak, fagyasztott termékek stb.

Melyek az opcionális gabonafélék?

Szerencsére van megoldás és választási lehetőség arra, hogy helyettesítsük a régi és megszokott gabonaféléket. Ilyen lehetőség az amaránt, cirok, csicseriborsó, hajdina, köles, mandula, quinoa, teff.

Mire kell odafigyelni és mi az amire vigyázni kell?

Már többször leírtam, hogy amiket tilos fogyasztani az a búza, árpa, rozs és a zab. Ezenkívül a bulgur, semolina, tönköly, durum, kamut, graham, einkorn, kuszkusz, macesz, pászka, seitan ezeket sem. Továbbá olyan ételeket kell kerülni mint a gabonapelyhek, gumicukrok, medvecukrok, ál tengeri herkentyűk (préselt darálmányok), kenyér, zsemlemorzsa, kétszersült, levesbetétek, ostyafélék, pácolt húsok, perecek, pizza tészta, rántás, sör, sütemények és péksütemények, piskótatorták, linzertorták, fánkok, muffinok és minden más, sütéssel készült termék, száraztészták, szójaszósz, szószok, öntetek, mártások, töltelékek (pl. töltött húsé), kávék, ételízesítők, aromák, természetes ízesítők, szirupok, gyógyszerek (keményítő), kötőanyagok, stabilizátorok, bizonyos alkoholos italok (sör, lepárolt szeszes és malátalapú italok. Valamint nem ételek közé tartoznak, de vigyázni kell a fogápolási és fogászati termékekkel, külsőleg alkalmazott tisztálkodási szerekkel, kozmetikumokkal.

Forrás: Danna Korn, Gluténmentes élet, Panem, Budapest, 2011. p. 53-73.