Címkearchívumok: tünetek

Enzimhiány

komoly emésztőrendszeri problémák okozója!

Mit kell erről tudni?

Mik azok az emésztőenzimek?

Az emésztőenzimeknek fontos szerepük van az elfogyasztott ételek lebontásában és az emésztőrendszer eredményes működésében. Ennek következtében számtalan problémákat okozhat.

Milyen fajtái léteznek?

Amiláz-A szénhidrátok lebontásáért felelős és legfontosabb szerepe, hogy a keményítőt maltózzá (cukorrá) változtassa.

Proteáz-A fehérjét alkotóelemeire bontja szét, amelyek közül az aminosavak a leglényegesebbek.Segíti a fehérjék emésztését, felszívódását, azonkívül gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is bír.

Lipáz-A zsírok lebontásáért felelős, amelyekből glicerint és zsírsavakat hoz létre.

Milyen egyéb fontos emésztést segítő enzimek léteznek még?

Laktáz-Növényi enzim, amely a tejcukrot, vagyis a laktózt változtatja glükózzá és galaktózzá.

Szacharáz-A szacharóz glükózzá és fruktózzá alakításában vesz részt.

Maltáz-A glükózt maltózzá bontja.

Bromelain-Fehérjebontó enzim, a proteázok egy fajtájához tartozik.

Mennyire szükségesek az emésztőenzimek?

„Emésztőenzimek nélkül az elfogyasztott ételek egyszerűen kárba vesznének, hiszen a bennük lévő tápanyagok nem tudnának az emésztőrendszerben felszívódni és hasznosulni. Testünk működéséhez szükséges üzemanyagot, azaz energiát biztosítanak, mely elengedhetetlen a növekedéshez, fejlődéshez és regenerációhoz. Az enzimhiány számos emésztőrendszeri betegség okozója lehet, mely egészséges táplálkozás ellenére is alultápláltsághoz vezethet.”

Melyek lehetnek a kiváltó okok?

Krónikus stressz.

Helytelen étrend.

Egyes betegségek:

Cisztás fibrózis, Hasnyálmirigyrák, Hasnyálmirigy-gyulladás, Exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség (EPI), Lisztérzékenység, Chron-betegség, Májbetegség, Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO).

Milyen tünetei vannak az enzimhiánynak?

Bőrproblémák.

Tompultság, fejfájás, migrén.

Emésztéssel kapcsolatos gondok.

Hangulatingadozás.

Ízületi fájdalom.

Milyen ajánlott módszerek léteznek enzimhiány ellen?

Étrend megváltoztatása.

Stressz csökkentése.

Étkezés után folyadékbevitel.

Fogyasztani kell a fermentált élelmiszereket/probiotikumokat.

Emésztést segítő gyümölcsöket be kell építeni az étrendbe.

Gyömbérteát fogyasztani.

MCT olajat használni.

Táplálékkiegészítőket szedni.

Forrás:

https://naturalswiss.hu/enzimhiany/embed/#?secret=Uct1F8F513#?secret=gErLUuI59D letöltés ideje: 2023.09.28.

Dyspepsia (első rész)

A rossz közérzet.

De mi ez pontosan?

Mit kell erről tudni?

Mit jelent a dyspepsia?

Görög szóból származik és rossz emésztést jelent. Egy rossz közérzetet okozó, étkezést követően jelentkező, felső hasi tünetcsoport, mely feszülés érzéssel, puffadással, korai teltségérzéssel, émelygéssel, gyomortájon jelentkező fájdalommal illetve , hányingerrel, böfögéssel, gyomorégéssel jár. Többnyire az étkezéssel függnek össze, más esetben függetlenek az étkezéstől, illetve az étkezésre csillapodnak a panaszok.

Miért lényeges ezt tudni?

A felnőtt lakosságnak a 34-40%-a szenved ettől. Továbbá súlyos szervi betegségek is kiválthatnak ilyenfajta tüneteket, és ha nincs felismerve, akkor csökkenti a betegek gyógyulásának esélyét vagy rosszindulatú betegségeknél a túlélést is. Organicus dyspepsia esetében szervi megbetegedés áll a háttérben, míg a funkcionális dyspepsia tüneteit nem szervi megbetegedés váltja ki.

Milyen tünetei vannak?

Gyomorégés, mely a mellkas középső részén jelentkező égő érzéssel jár.

Nyelési zavar, olyan érzéssel jelentkezik, mintha a falat megakadna a torkunkban.

Gyomortáji fájdalom, az étkezés alatt illetve az étkezést követően közvetlenül.

Puffadás, étkezés elteltével megnő a has körfogata és feszítő érzést vált ki, rendszerint a köldök felett.

Böfögés, mely az étkezés után sűrűbb.

Korai teltségérzés, az egyén nem tud egy átlagos mennyiségű ételt elfogyasztani.

Étkezést követő teltségérzés.

Émelygés, hányinger, hányás.

Felhas feszülése és rossz közérzet.

Mi okozza ezeket a panaszokat?

„Dyspepsiában a gyomor ürülése elhúzódó vagyis lustán működik és kellemetlen tünetek jelentkeznek, mint puffadás, felfúvódás, gyakori böfögés, teltségérzet, gyomortáji fájdalom. Egyes krónikus betegségek vagy állapotok hajlamosítanak emésztési zavarokra, mivel lelassítják a gyomor ürülését. Ilyen például a cukorbetegség, veseelégtelenség, műtét utáni állapot. Dyspepsia társulhat a máj-, epeutak, hasnyálmirigy, belek betegségeihez, lázas állapothoz. Bizonyos ételek, italok, mozgásszegény életmód és néhány gyógyszerek is előidézhetik a fenti emésztési zavarokat, vagy súlyosbíthatják azokat.”

Forrás:

https://romaimed.hu/haziorvosi/dyspepsia/ letöltés ideje: 2023.09.13.

Lúgosítás

Stressz és a savak felhalmozódása!

Mi mindent kell erről tudni?

„A nyugati társadalmakra jellemző életvitel nem kedvez az egészség fenntartásának. A mindennapok sokféle stresszhelyzetet teremtenek, így nem könnyű testi, lelki, szellemi, érzelmi egyensúlyban maradni. A szervezet savak termelésével küldi üzeneteit.”

Mit kell tudni a szervezet sav-bázis egyensúlyáról?

Amennyiben a pH-érték 7,35 alatt van, akkor savas, ha 7,45 felett van abban az esetben lúgos kémhatásról van szó. Szervezetünk pH-ja 7,35-7,45 között van. A gyomorban nagyon savas a környezet a gyomorsav által.

Milyen savak képződhetnek?

Az étkezés közben az elfogyasztott táplálékból savak keletkezhetnek. Az édességekből ecetsav, húsokból húgysav, sajtokból salétromsav képződik. A táplálkozás mellett a gyógyszerek (főleg a fájdalomcsillapítók) acetilszalicilsavat, az izommunka tejsavat, a stressz illetve a szorongás pedig sósavat hoz létre.

Milyen tünetek alakulhatnak ki a savak felhalmozódása által?

Ízületi fájdalom.

Álmatlanság.

Fáradékonyság.

Levertség.

A fizikai és szellemi teljesítmény mérséklődik.

Emésztési panaszok jelentkezhetnek mint például puffadás, hasmenés, székrekedés.

Mely ételekkel érhető el a savak csökkentése, vagy a lúgosító hatás?

Friss zöldségek és gyümölcsök.

Gabonák a kálium tartalmuknak köszönhetően támogatják a lúgos kémhatás elérését.

Bő, de nem túlzásba vitt forrásvíz illetve ásványvízbevitel.

Mérsékelni illetve minimalizálni kell az olajban való sütést, mellőzni kell a pácolást, továbbá a fehér lisztet, finomított cukrot, fényezett rizst, húsféléket, felvágottakat, édességeket (kivétel a méz), félkész ételeket, sózott olajos magvakat, chipszeket csökkenteni. Ezenkívül kerülni kell az alkoholt és cukrozott üdítőket, valamint a dohányzást is.

Mik tudnak még ebben segíteni?

Étrend-kiegészítők.

Természetes vegyületek.

Gyógynövények.

Milyen lúgosító tippek léteznek?

Bő friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása (minimum napi fél kiló).

Mellőzni kell a zsírban/olajban sütést, ahelyett olívaolajat illetve sütőben sütést célszerű választani.

Zöldfűszerek gazdag használata, sózás és borsozás csökkentése.

Teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása.

Tartósítószer-, illetve adalékanyag és mesterséges összetevőktől mentes élelmiszerek és ételek fogyasztása.

Oda kell figyelni a megfelelő vízfogyasztásra.

Rendszeres testmozgás.

Naponta 7-9 órát aludni.

Fordítsunk több időt, figyelmet magunkra és leljük örömünket az életben.

Naponta 3-5 dl gyógytea keverék fogyasztása.

Forrás:

https://www.interherb.hu/hu/lugositas-de-hogyan/ letöltés ideje: 2023.08.15.

Csalánkiütés

(Urticaria)

Mit kell tudni erről?

Mit jelent a csalánkiütés?

„A csalánkiütés (urticaria) a bőrön hirtelen kialakuló pirosas, néha lilás vagy fehér, kiemelkedő, nagyon viszkető kiütés. A betegséget urticariának is nevezik. A csalánkiütést az immunrendszer bizonyos sejtjeiből felszabaduló hisztamin okozza, mely megnöveli a bőrben található erek áteresztőképességét, és az innen kilépő folyadék kiemelkedő bőrkiütésekhez vezet. Rendkívül sok inger válthatja ki a hisztamin felszabadulását, és ezáltal a bőrelváltozások megjelenését.”

Milyen tünetei lehetnek?

Néhány milliméteres pötty vagy tenyérnyi folt,

kerekded, ovális, hosszúkás,

törzsön, karon, lábon, mellkason, egész nagy területeken is ,

hirtelen megjelenő,

perceken/órákon belül eltűnhet, a test egyéb részein ismételt kiütések megjelenhetnek,

sok esetben egy napon belül teljesen elmúlnak és nem hagynak nyomot,

akut csalánkiütés esetén 6 héten belül elmúlik teljesen, krónikusnál pedig 6 héten túl is megmaradnak a kiütések.

Mikor kell orvoshoz menni?

Abban az esetben, a tünetek 48 órán belül nem szűnnek meg, akkor háziorvoshoz kell fordulni. Ha a kiütést olyasfajta étel illetve gyógyszer okozta, melyre allergiás, a bőrelváltozások az anafilaxiás sokk kezdeti figyelmeztető jelei is lehetnek.

Sürgősen mentőt hívni, amennyiben a nyelv, ajkak, száj és/torok megduzzadnak illetve nehéz a levegővétel, gombócérzés a torokban, szorító érzés a mellkasban.

Melyek a lehetséges okok?

Élelmiszerek: Sok étel mint például a kagylók, halak, földimogyoró, diófélék, szója, búza, tojás, tej) kiválthat csalánkiütést az ezekre allergiás személyeknél. Valamennyi étel a magas hisztamintartalmának köszönhetően (pl. vörösbor, camembert sajt, tonhal) illetve direkt hisztaminfelszabadító képessége végett (pl. eper, málna, paradicsom) vált ki csalánkiütést.

Gyógyszerek: Számtalan gyógyszer mint például a penicillin, az acetilszalicilsav, az ibuprofén, a naproxen illetve a vérnyomáscsökkentők.

Légúti allergének: A virágpor (pollen), vagy egyéb belélegzett allergének csalánkiütést okozhatnak, melyek időnként felső és alsó légúti tünetekkel is járhatnak.

Környezeti tényezők: Napfény, vibráció, forró zuhany illetve fürdő, szoros ruházat hordása illetve karcolások, érzelmi stressz, rovarcsípés, mozgás, fűszeres ételek, hideg (fürdő, szél) vagy nagyon ritkán a víz.

Érintkezés: Egyes állatokkal, növényekkel, vegyszerekkel, parfümökkel, mosószerrel, fémmel illetve latexszel.

Orvosi kezelések: Vértranszfúzió illetve biológiai terápia is.

Kórokozók: Helicobacter pylori fertőzés, hepatitis vírusok, HIV, bélférgesség.

Autoimmun pajzsmirigybetegségek.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

Orvosi kérdésekre válaszolni.

Bizonyos esetekben vérvétel is javasolt.

Allergológiai kivizsgálás bőrtesztekkel (Prick teszt, Epicután teszt).

Hogyan lehet kezelni?

A kiváltó ingereket kerülni.

Érintkezést követően zuhanyozni, majd ruhát váltani.

Kerülni a szorosabb ruházat viselését illetve a túlzott izzadással járó aktivitást.

Abban az esetben, ha pár nap elteltével sem múlik el a csalánkiütés, akkor antihisztamint tartalmazó gyógyszerek használata is szóba jöhet. Súlyosabb esetben pedig szteroid.

Ha az egyén kórelőzményében az anaphilaxia szerepel, adrenalin autoinjektort tartson magánál.

Forrás:

https://egeszsegvonal.gov.hu/c-cs/711-csalankiutes.html letöltés ideje: 2023.07.19.

Kontakt bőrgyulladás

a kontaktdermatitis!

Mit kell még tudni erről?

Mit jelent a kontaktdermatitis?

„A kontakt bőrgyulladás (kontaktdermatitis) igen gyakori civilizációs bőrbetegség, az ekcéma egyik fajtája. A tünetekért a környezetben található, bőrrel érintkező anyagok által kiváltott gyulladásos reakció a felelős. A népesség legalább 10%-át érinti.”

Milyen két fő csoportja létezik?

Irritatív: Az ember életében párszor fordul elő.

Allergiás: Sűrűn visszatérhet és a bőrreakció előidézéshez egyre kevesebb anyag is elegendő.

Milyen tünetei vannak?

Égő, viszkető, kivörösödő, hólyagosodó, lemezesen hámló, olykor megvastagodó, berepedt bőr. Az allergiás kontakt bőrgyulladásnál gyakori, hogy a bőr ödémás, duzzadt lesz.

Mikor szükséges orvoshoz menni?

Abban az esetben ha az érintett terület kiterjedt, fájó, vagy a tünetek nem csökkenek, akkor orvoshoz kell menni, vagy bőrgyógyászhoz fordulni.

Melyek a lehetséges okok?

„Az allergiás eredetű bőrgyulladást egy olyan anyag (ún.allergén) okozza, ami a túlérzékenységre hajlamos személy korábban érzékennyé vált. Az allergén bármilyen otthon, munkahelyen előforduló szintetikus, szerves vagy szervetlen anyag lehet, leggyakrabban fémek (pl. nikkel), ragasztók, kozmetikumok okoznak kontaktdermatitist. Az irritatív kontakt bőrgyulladás okai lehetnek-egyebek mellett-a különféle oldószerek, festékek, tisztítószerek, zsírok, vegyszerek, ásványi olajok, kátrányféleségek is.”

Melyek lehetnek az esetleges szövődmények?

Az érintett terület felülfertőződik, a gyulladt bőrfelület pedig gennyessé válhat. Lázzal is járhat, ha pedig a kiváltó okok régóta fennállnak, akkor krónikussá válhat a bőrgyulladás, mely gyógyszeres gyulladáscsökkentést követelhet.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

Körülmények kikérdezése, fizikai vizsgálat.

Bőrpróba.

Pontos anamnézis vagyis kórelőzmény ismerete.

Hogyan lehet kezelni?

Az érintett bőrfelület tisztítása és az érintkezést megszüntetni a tüneteket kiváltó anyaggal, hatással.

Bőrápoló krémek használata.

Súlyosabb esetben szteroidos gyulladáscsökkentők-krémek illetve más termékek- használhatók.

Hogyan lehet megelőzni?

Megelőzésként sokat segíthet: A kontaktdermatitist kiváltó anyagok kerülése, illetve ha védőfelszerelést, védőkesztyűt, bőrvédő krémeket, megfelelő ruházatot használunk.

A háztartási munka során minél kevesebbet használjuk a vegyi anyagokat, lényegesen fontos a kisgyermekek esetében. Lehetőleg kerüljük a szintetikus mosó-és tisztálkodószereket.

Odafigyelni a bőr megfelelő hidratáltságára, mely bő folyadékbevitellel, vitaminokban gazdag táplálkozással, megfelelő személyes higiéniával és ezzel együtt a hidratáló krémek használatával megkönnyíthető.

Forrás:

https://egeszsegvonal.gov.hu/e-e/2-uncategorised/520-kontaktdermatitis-kontakt-borgyulladas.html letöltés ideje: 2023.07.17.

Ekcéma

a gyakori bőrbetegség!

Mit kell erről tudni?

Mit jelent az ekcéma?

„Az ekcéma a bőr akut vagy krónikus gyulladásával járó, igen gyakori bőrbetegség. Eredete szerint megkülönböztethetünk exogén és endogén ekcémákat. Az exogén ekcémát külső környezeti tényező okozza (pl.kontaktdermatitis), az endogén ekcéma kialakulásában belső tényezők játszanak szerepet: egyéni adottságok, fogékonyság vagy a bőrön elszaporodó mikrobák valószínűsíthetők a háttérben.”

Milyen tünetei vannak?

Akut (heveny )bőrgyulladás esetén: a bőr piros, ödémás és pörk boríthatja.

Idült (krónikus) bőrgyulladás esetén: pigmentált illetve depigmentált, repedések válnak láthatóvá, hámlást illetve „utcakőszerű bőrrajzolatot” lehet felfedezni. Mindkét esetben viszketés a jellemző.

A tüneteket fokozhatja az alváshiány, a túlzásba vitt alkoholfogyasztás és a stressz.

Melyek a lehetséges okok?

Több tényező is kialakíthatja az ekcémát. Két fajtája van: exogén és endogén ekcémák.

Exogén ekcéma:

A bőrt érő külső hatása váltja ki és ide tartozik az allergiás és az irritatív kontaktdermatitisz.

A bőrgyulladást olyan anyag illetve hatás váltja ki, melyre az érintett beteg allergiás, az anyag immunreakciót is eredményez.

A bőrgyulladást irritáló anyag illetve hatás mint például sugárzás eredményezi. Immunreakció nincs, az anyag a bőr általi érintkezés felületén okoz sérülést.

Endogén ekcéma:

Egyéni adottságok, genetikai hajlam illetve a bőrön elszaporodó mikrobák feltételezhetők az ekcéma okaként. Ezt befolyásoló tényezők: UV-érzékenység, kor, rassz, bizonyos allergiás betegségek és az egyéni érzékenység.

Mikor szükséges orvoshoz menni?

A tünetek súlyosbodása esetén orvoshoz kell fordulni. A viszketés miatti gyakori vakarás eredményeként még súlyosabb fertőzött egészségi állapotba kerüljön, emiatt már mérsékelt tünetek esetében is célszerű bőrgyógyászhoz menni.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

Fizikális vizsgálattal, vagy allergiatesztekkel, bőrpróbákkal erősítik meg.

Hogyan lehet kezelni és megelőzni?

Kenőcsök, krémek használatával.

Biztosítani kell a bőr folyamatos hidratáltságát a megfelelő krémek segítségével, a kiszáradás meggátolására.

Kerülni kell az olyan kozmetikumokat, tisztálkodószereket, melyek szárító hatásúak.

Fontos, hogy tartsuk tisztán az érintett bőrfelületet. Ha mód van rá, ne kerüljön bele por illetve egyéb szennyeződés.

Kerülni kell a kiváltó illetve súlyosbító anyag hatását.

Továbbá figyelni kell a gyulladt bőr vakarásának mellőzésére is.

Többnyire bőrviszketéssel jár az ekcéma, így a vakarás által nő a bakteriális felülfertőződés rizikója. Óvatosan kell masszírozni, simogatni, mellyel mérsékelhető a viszketés a bőr megsértése nélkül. Antihisztamin tartalommal rendelkező gyógyszert szedhető a viszketés enyhítése érdekében.

Ami még lényeges, hogy az ekcémás bőrt nem szabad kitenni sem forró víznek, sem izzasztó ruházatnak, sem felületi horzsolásnak.

A stressz és túlterheltség miatt a tünetek fellángolhatnak, melynek hátterében az immunrendszer túlzott igénybevétele állhat.

A megelőzésben segítséget nyújthat a kiegyensúlyozott táplálkozás, a pihenés és alvás megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve az alkohol fogyasztása mértékkel.

Forrás:

https://egeszsegvonal.gov.hu/e-e/534-ekcema.html letöltés ideje: 2023.07.14.


Hiperglikémia

a magas vércukorszint!

Mit kell tudni erről?

Mit jelent a hiperglikémia?

„Magas vércukorszintről (hiperglikémia) akkor beszélünk, ha a vérben keringő glükóz szintje egy bizonyos határértéket meghalad-ez általában a kezdődő cukorbetegség jele. A vércukorszint változására rendkívül nagy hatással van az általunk elfogyasztott táplálék minősége és mennyisége, illetve az, hogy végzünk-e rendszeres testmozgást. A hosszú ideig fennálló magas vércukorszint súlyos szövődményekhez vezethet.”

Mikor tekinthető magasnak a vércukorszint?

„A vércukorszint akkor tekinthető magasnak, ha éhgyomri állapotban meghaladja a 6,1 mmol/l, és/vagy cukorterhelés után 2 órával a 7,8 mmol/l értékeket.”

Melyek a magas vércukorszint tünetei?

A magas vércukorszint kezdeti jelei:

levertség, álmosság, fáradtság,

nagyfokú szomjúság-és éhségérzet,

többszöri vizeletürítés (főként éjszaka),

a látás homályos,

száraz, viszkető bőr.

A nagyon magas vagy fokozódó vércukorszint jelei:

fogyás,

a lehelet acetonszagú,

nehezen gyógyuló sebek,

rosszullét, hasfájás, hányás,

izomfájdalom és görcsök,

koncentrációs nehézség, memóriaproblémák, zaklatott elmeállapot,

eszméletvesztés,

a ketonok és cukrok láthatóvá válnak a vizeletben.

Ez már egy kialakuló diabétesz tünete lehet.

A régóta elhúzódó vércukorszint esetében nagyobb a szövődmények kialakulásának rizikója:

A rossz anyagcsere tönkreteheti az idegeket, a vérereket, a szemet, a veséket és nemi szerveket, vagy nagyobb a fertőzések rizikója.

Mikor szükséges orvoshoz menni?

Abban az esetben, ha állandóvá válik ez az állapot és a fent említett tünetek megjelennek, akkor diabetológus szakorvos segítségét kell kérni a pontos diagnózis érdekében. Életveszélyes állapot esetén a tünetek a következők lehetnek: a koncentráció hiánya, hányás, hasmenés, a lehelet gyümölcsszagú, eszméletvesztés. Ebben az esetben hívni kell a mentőket.

Melyek lehetnek a kiváltó okok?

„nagy mennyiségű vagy magas cukortartalmú ételek fogyasztása,

túl kevés inzulin vagy orális antibiotikum alkalmazása,

szteroidterápia,

gyulladásos betegségek (pl. influenza, torokgyulladás),

mozgásszegény életmód,

érzelmi stressz,

fájdalom,

étkezési ritmus felborulása,

cukorbetegek esetében bizonyos gyógyszerek, melyek hozzáadott cukrot tartalmaznak (köhögés elleni cseppek, szirupok),

hormonális hatás (gyermekeknél vagy várandósság idején).”

Milyen szövődményei lehetnek?

Keringési zavar és sokkos állapot.

Ketoacidózis, melynek a tünetei a következők lehetnek:

szájszárazság,

nagyfokú szomjúság,

sűrű vizelési inger,

a légzés szapora,

levertség,

hasmenés, hányás,

a lehelet gyümölcsszagú.

Súlyosabb esetben eszméletvesztés és kóma is kialakulhat. Hosszútávon diabéteszes láb, diabéteszes retinopátia, diabéteszes neuropátia és veseelégtelenség is létrejöhet.

Hogyan diagnosztizálható?

„A cukorbetegség gyanúja esetén az alábbi vizsgálatokat is végezhetik:

terheléses vércukorvizsgálat (OGTT),

HbA1c vizsgálat,

fruktózamin monitorozása,

szöveti cukormonitor.”

Hogyan lehet kezelni és megelőzni?

„A magas vércukorszint terápiájában az alábbiak betartására kell odafigyelni:

megfelelő időben, megfelelő mennyiségű és összetételű ételek fogyasztása (a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek-sütemény, gyümölcsjoghurt, üdítő, szörp stb.-kerülése),

elegendő folyadékbevitel (amennyiben lehet, akkor napi 2-3 liter cukor-és alkoholmentes folyadék, pl. víz),

alkoholfogyasztás minimalizálása (a desszertbor, likőr fogyasztásának kerülése),

koffeint tartalmazó italok kerülése (kóla, tea, kávé),

rendszeres testmozgás a terhelés fokozatos emelésével (az izommunka csökkenti a vércukorértékeket),

elegendő mennyiségű alvás,

testsúly normalizálása.”

Ha ezek mellett sem csökken a vércukorszint, abban az esetben az étrend alaposabb összeállítására, rendszeresebb mozgásra illetve megfelelőbb gyógyszeres vagy inzulinos kezelésre van szükség.

Forrás:

https://egeszsegvonal.gov.hu/h/1297-hiperglikemia.html letöltés ideje: 2023.07.12.

Meckel-divertikulum

a ritkán előforduló betegség!

Amit tudni kell erről!

Mit jelent a Meckel-divertikulum?

„A diverticulum szó gyomor-bélcső zsákszerű kiöblösödést jelenti. Magzati életben a vékonybelet és a köldökzsinórt egy csatorna, a ductus omphaloentericus köti össze, mely a születésig elzáródik. Ha az elzáródás nem következik be, háromféle állapotot hozhat létre:

  1. A vezeték has felőli részének záródási elégtelensége „váladékozó köldököt” eredményez.
  2. A középső rész elzáródási elégtelensége esetén folyadékkal telt tömlő (cysta omphaloentericus) marad vissza.
  3. Ha a ductus omphaloentericus a vékonybél beszájazásnál nem záródik, Meckel-diverticulum marad vissza. A Meckel-diverticulum klinikai jelentőségét az adja meg, hogy benne működő, sósavat elválasztó gyomornyálkahártya-szigetek és emésztőenzimeket elválasztó hasnyálmirigy-szigetek maradnak vissza, melyek enyhébb-súlyosabb tünetek forrásai lehetnek.”

Milyen tünetei vannak és milyen a lefolyása?

Véres széklet.

Alhasban keletkező fájdalom, mely változatos lehet.

Bélperforációból fakadó hashártya-gyulladás (fájdalom, véres széklet, súlyos láz, hasi izomvédekezés, erősödő perifériás keringési elégtelenség, csökkenő vérnyomás, a pulzusszám megemelkedik, szepszissel megegyező tünetcsoport) jelentkezik.

Anémia vagyis vérszegénység.

„A betegség lefolyása lényegében a peptikus fekélybetegségekkel azonos. Spontán gyógyulhat, savtermelést gátló készítményekre javulhat, bár a helyi gyomorsavkötő sók rendszerint nem érik el a vékonybél e távoli szakaszát. A fekély vérezhet, vérszegénység alakul ki. Perforáció esetén akut hasi katasztrófa lép fel, mely helyzetét tekintve, leginkább a kilyukadt („perforált”) vakbélgyulladásra jellemző tüneteket mutatja. Strangulációs bélelzáródás is létrejöhet azáltal, hogy a vékonybél végső szakasza feltekeredik a ductus omphaloentericus maradványára.”

Milyen gyakori az előfordulása?

A Meckel-diverticulum a népesség 2%-át érinti, mindenesetre betegséggel 10%-ban kell számítani. Leginkább kisgyermekkorban nyilvánul meg, de a negyvenes években is előfordulhat. Mindkét nem esetében hasonló az előfordulás.

Melyek lehetnek a kiváltó okok?

„Ez a betegség mindig jóindulatú veleszületett rendellenesség. A Meckel-diverticulum által okozott tünetek arra vezethetők vissza, hogy a sósav és emésztőenzimekkel szemben védtelen végső vékonybélszakaszban emésztéses eredetű („peptikus”) fekélyek, gyulladás, vérzés, legsúlyosabb esetben bélperforáció következhet be.”

Hogyan diagnosztizálható?

A véres széklet miatt laboratóriumi vizsgálat, illetve vashiányos vérszegénység, hematokrit vagyis csökkent vérsejtarány esetében az orvosnak oda kell erre figyelnie.

A diagnózis megállapítására kontrasztanyag által végzett gyomor-bélpasszázs vizsgálat lehet célszerű. Ezenkívül CT-vizsgálatot is végezhetnek.

Milyen kezelést igényel?

Sebészi eltávolítás, majd ezt követően teljes gyógyulásra lehet számítani. Ennek megelőzésére még nincs lehetőség, de a fent említett tünetek esetén az orvosnak gondolnia kellene a Meckel-diverticulum eshetőségére.

Forrás:

https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/meckel-divertikulum letöltés ideje: 2023.06.23.

Metabolikus szindróma

a komplex anyagcsere betegség!

Mit kell róla tudni?

Olyan anyagcsere-állapotnak nevezik, melynél általában egy időben fennáll a magas vérnyomás, az elhízás, a magas koleszterinszint valamint az inzulinrezisztencia. Emiatt jelentősen megnő a koszorúérbetegség, a stroke és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetősége.

Milyen tünetekkel jár?

Elhízás, magas vérnyomás és vércukorszint, magas koleszterinszint.

Mit kell tudni a kiváltó okokról?

Szoros kapcsolatban áll az elhízással és a kevés mozgással, valamint a hátterében az inzulinrezisztencia is állhat. Ennek kockázatát még fokozhatja az időskor, a fennálló cukorbetegség, ezenkívül további betegségek is mint például a PCOS (policisztás ovárium szindróma) és a magas vérnyomás.

Milyen életkorban fordulhat elő?

Gyermekek és fiatalok körében is jelentkezik, továbbá időskorban és terhességkor is kialakulhat.

Hogyan diagnosztizálják ezt a betegséget?

A anamnézis (kórelőzmény) megtekintését fizikális vizsgálat, testsúly-és vérnyomásmérés, illetve vérvétel követi.

Ha az alábbi tünetek közül három jelen van, akkor megállapítható a diagnózis: hasi elhízás, emelkedett trigliceridszint, magas vérnyomás és koleszterinszint, 2-es típusú diabétesz, inzulinrezisztencia. Több tünet esetén illetve a korunk előrehaladtával mindkettő nemnél fokozódik az egészségügyi kockázat.

Hogyan kezelhető ez a betegség?

Rendszeres testmozgás.

Fogyás.

Egészséges táplálkozás.

Dohányzásról való leszokás.

A stressz kezelése.

A megelőzésben is fontos szerepe van, ha ezeket a tanácsokat megfogadja és betartja az ember, mert így mérsékelhető a szívbetegség, diabétesz illetve a krónikus vesebetegség kialakulásának eshetősége.

Forrás:

https://egeszsegvonal.gov.hu/m/435-metabolikus-szindroma.html letöltés ideje: 2023.06.05.

Petefészek ciszták és a PCOS

Információk, amit tudni kell!

Mikor alakul ki ciszta?

„Ciszta általában akkor jön létre, ha a tüsző valamely ok folytán nem képes megérni vagy megrepedni, és a petesejt kiszabadulni. Ilyenkor a bennragadó tüsző cisztává , folyadékkal telt tömlővé alakul. Az ilyen petefészek ciszták bármely életkorban megjelenhetnek.”

Mi az a policisztás petefészek szindróma(PCOS)?

„A policisztás petefészek szindróma ezzel szemben általában már korán, a nemi érés idején kezdődik, rendszertelen pecsételő vérzéssel, szőrösödéssel, pattanásokkal és súlygyarapodással.”

Milyen gyakori ez a probléma?

„Ma már azonban a policisztás petefészek szindróma a leggyakoribb női problémák közé tartozik, amely döntően a termékeny korú nőket érinti. Az összetett kórképnek többféle-nőgyógyászati, belgyógyászati és hormonális-vonatkozása is van.”

Mi a PCOS tünetei?

„Rendszertelen, ritka vagy teljesen elmaradó menstruáció, csökkent fogamzóképesség, meddőség vagy vetélés, pattanások, fokozott szőrnövekedés, fejtetői hajritkulás, ingadozó vércukorszint, inzulintúlsúly, inzulintúlsúly, inzulinrezisztencia, nehezen csillapítható édességvágy, szénhidrátfüggőség, étkezést követő elgyengülés, álmosság vagy fáradtságérzés, makacs túlsúly, vastagabb derék és csípő, szív-és érrendszeri problémák, magasabb vérzsírszint, csökkenő csontsűrűség, csontritkulás, fogkárosodás, barnás elszíneződés a bőrön, a nyakon és a testhajlatokban, ultrahangvizsgálat során megnagyobbodott petefészek 5-8 mm-es cisztákkal.”

Mivel jár együtt?

„A PCOS gyakran jár együtt anyagcsere-és vérnyomásproblémákkal, gyulladásos folyamatokkal, és a daganatos elváltozások kockázata is megnő. A várandósság során- ha sikerül a megtermékenyülés-szintén problémák adódhatnak pajzsmirigy-működési zavar, terhességi cukorbetegség, vetélés vagy koraszülés következhet be. Ha a magzat megszületik, rendszerint nagyobb méretű és súlyú „óriásbébiként” jön világra, ami általában császármetszést tesz szükségessé.”

Honnan eredhet?

„Károsodott tüszők, táplálkozási hibák, stresszhatások.”

Honnan lehet felismerni?

„A legtöbb kórképet mégis az ultrahangvizsgálat fedezi fel, amelynek során mindkét petefészek megnagyobbodott , külső rétegük megvastagodott, és a kéreg alatt 8-12, borsónyi méretű ciszta látható. A diagnózis azonban csak akkor mondható ki, ha a jellemző elváltozások-petefészekciszták, menstruációs zavar, tartósan elmaradó tüszőrepedés, meddőség, férfihormontöbblet, inzulinrezisztencia, hasi elhízás-közül legalább három jelen van, és a diagnózist a hormonvizsgálatok is alátámasztják. Az inzulinrezisztenciát csak a terheléses vércukorvizsgálat és az inzulinszintek egyidejű meghatározása tudja megbízhatóan kimutatni. Mivel az inzulinszint emelkedését az ételérzékenység egyes típusai is kiválthatják, ételintolerancia-vizsgálat elvégzése is szóba jöhet. Jellemző lehet az alacsony D-vitamin-szint, valamint a gyulladásra utaló laboreredmények is.”

Mi a megoldás és a teendők ebben az esetben?

„A finomított szénhidrátok kiiktatása, természetes alternatívák alkalmazása, az állati eredetű termékek lehetőség szerinti kerülése, a csökkent, illetve hiányzó progeszteron természetes pótlása, a rendszeres-de nem erőltetett-testmozgás napirendbe iktatása, a vitaminok, ásványi és egyéb hatóanyagok pótlása, a stressz következetes csökkentése, illetve a stressztűrő képesség javítása.”

Mik a főbb jellemzői a nem PCOS-eredetű petefészekcisztáknak?

„Bármely életkorban kialakulhatnak, a ciszták általában egyoldaliak és nagyobbak, akár több centiméter átmérőjűek, a méhnyálkahártya az ösztrogéndominancia miatt túlépült, burjánzó, a menstruáció rendszertelen és bőséges, darabos és fájdalmas, az ösztrogénszint magas, a progeszteronszint alacsony, az ösztrogéntúlsúly egyéb tünetei is fennállnak, az LH, a sárgatest kialakulását serkentő agyalapi mirigy hormonjának szintje az egész ciklus folyamán alacsony.”

Mik a főbb jellemzői a policisztás petefészek szindrómának?

” A ciszták már a nemi éréstől kezdve jelen lehetnek, a ciszták mindkét oldali petefészekben jelen vannak, többszörösek és borsónyiak, a méhnyálkahártya fejletlen és sorvadt, a menstruáció rendszertelen és ritka, akár 35 napon túli, kis mennyiségű vagy el is marad, az ösztrogénszint alacsony, de a csökkent progeszteronszinthez képest még így is magas, az inzulin és a férfihormonok szintje magas, jellemző az elhízás, a fokozott szőrösödés, a pattanások, a meddőség, az LH-szint az egész ciklus alatt magas.”

Forrás: Dr.Csiszár Miklós, Nora Igloi Syversen, Női igazságok, Naturwell Kiadó, 2014, p. 85-95.