Elérkezett a varratszedés napja, így már korán reggelre az ambulancián kellett lenni. Nem kellett sokat várakozni, majd behívtak és a pólómat kellett levennem. Felfeküdtem az ágyra és a professzor egy határozott, gyors mozdulattal kihúzta a cérnát, majd a hátamat megfogva segített felültetni.

Eléggé fájt, amikor kiszedte, remegtem és picit elérzékenyültem. A professzor azt tanácsolta, hogy 3 vagy 6 havonta menjek el ultrahangra ellenőrzésképpen. A szövettannak nem volt meg a pontos eredménye, mert valamelyik érték hiányzott, így újra elküldték megvizsgálni.

A varratszedés után még találkoztam a főnővérrel, aki sokat biztatott és megnyugtatott, így egy bonbonnal köszöntem meg neki. Hosszú és fárasztó nap után hazaértünk. A következő héten már mentem a suliba, de mivel nem lehetett 2 kilónál többet cipelnem, így egy hátizsákot vittem magammal és figyeltem arra, hogy ne legyen nehéz.

Szerencsére a gyakorlatomat is el tudtam kezdeni, ami egy hónapos volt. Megkaptam a második szövettan eredményét és kiderült, hogy ez egy jóindulatú nyirokcsomó rendszer volt. Nagyon örültem ennek, mert még anno mondtak olyat, hogy ha nem lett volna jó az eredmény, akkor kezelést kellett volna kapnom, de szerencsére nem így történt.

Egyébként az nem derült ki, hogy mi okozta ezt nálam, így kétségek közt maradtam és próbálok magamra vigyázni és időnként ultrahangon megnézetni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük